Nem vették észre a szabálytalanságot.
Az Állami Számvevőszék mutatott rá a jogsértésre. Noha a cég nevét nem közölték, a 24.hu azonosította a brexit-kárenyhítési pályázaton nyertes vállalatot, melynél több szabálytalanságot is feltárt az ÁSZ-jelentés. Bár a támogatást végül nem fizették ki, érdekes, hogy a külügynél egyik eljárást sem vették észre. A cég ellen már 2020-ban kezdeményezték a bíróságon a felszámolást, aminek azért is jelentősége van, mert 4 hónappal később 350 milliós hitelt vettek fel az OTP Banktól.
December elején számolt be a 24.hu arról, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyos szabálytalanságokat tárt fel a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) irányításával zajlott brexit-kárenyhítési pályázatok lebonyolításával összefüggésben. Ez volt az a pályázat, amelynek keretében több mint húszmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak olyan hazai vállalatok, amelyek igazolni tudták, hogy káruk keletkezett az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése miatt. Az ÁSZ a nyolcvan nyertes pályázat közül 15-öt vizsgált, és 13 esetében talált szabálytalanságokat.
A szervezet ellenőrzése többek közt megállapította, hogy a tárca a jogszabályi előírások megsértésével bocsátott ki támogatói okiratot egy olyan társaságnak is, amellyel szemben már felszámolási eljárás volt folyamatban. Bár az ÁSZ-vizsgálat nem nevezte meg a társaságot, és a kormányzati pályázati portál nyilvántartásából is törölték, a 24.hu beazonosította az érintett társaságot.
A külügyminisztérium a környei székhellyel rendelkező jégkrémgyártással foglalkozó Eispro Kft. számára ítélt meg 484 millió forint támogatást, és az erről szóló támogatói okiratot 2021. december 29-én bocsátotta ki.
Csakhogy a társasággal szemben több mint két hónappal korábban, 2021. október közepén végrehajtási eljárás indult. Továbbá az okirat kibocsátása előtt két héttel a bíróság elrendelte a cég felszámolását is.
Az ÁSZ megjegyzi, hogy a külügyminisztérium végül visszavonta a támogatói okiratot, de csak 2022. októberében, tehát csaknem egy évvel azután, hogy a társaságnál elindult a végrehajtási és felszámolási eljárás. Figyelemre méltó körülmény, hogy a visszavonásról szóló határozat csak az idén nyáron vált jogerőssé, addigra pedig már a cég számos eszközét sikeresen elárverezte a felszámoló. Igaz, azt is hozzátette az ÁSZ, hogy a külügyi tárca tájékoztatása alapján nem fizették ki a támogatást.
Az ugyanakkor mégis furcsa, hogy egy majdnem félmilliárd forintnyi közpénzt érintő döntés esetében miként nem vették észre a minisztériumban, hogy a kedvezményezett társaságnál súlyos problémák vannak. A felszámolási és végrehajtási eljárásokról szóló információ ugyanis megjelenik a cégbírósági nyilvántartásban és a cégadatbázisokban is. De nem ez volt az egyetlen probléma. Az ÁSZ jelentésből kiderült az is, hogy az Eispro Kft. hőszivattyús rendszert, fagyasztó-, gyártósor- és IT fejlesztést kíván eszközölni a támogatásból, ám mindezekre mindössze egy-egy árajánlatot csatolt a pályázatához, amivel a számvevőszék szerint a piaci árnak való megfelelést nem igazolta a társaság.
A támogatói döntés körülményeiről érdeklődve megkerestük kérdéseinkkel a Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumot. Egyebek mellett érdeklődtünk arról, hogy miként vizsgálták a nyertes társaságokat, és hogyan fordulhatott elő, hogy nem vették észre az eljárásokat az Eispro Kft. esetében. Megkérdeztük azt is, kik döntöttek a támogatásról, valamint hogy a történtek után indult-e belső vizsgálat. Egyben kértük a tárcától a cég pályázati dokumentumait, ugyanis az ÁSZ-vizsgálat szerint a társaság azt sem támasztotta alá, hogy a brexit miatt kár érte. Kérdéseinket figyelmen kívül hagyva a külügyminisztérium annyit írt:
Felszámolás alatt álló gazdasági társaság számára nem történt kiutalás pályázati forrásból. Az ÁSZ jelentésében megtalálható a KKM álláspontja az üggyel kapcsolatban.
A 24.hu próbálta utolérni a felszámolás alá került társaság 26 éves ügyvezetőjét is, de nem jártak sikerrel. A cég esetében az a kérdés is felmerült volna, hogy tudtak-e arról, hogy a kft.-vel szemben a bírósági dokumentumok szerint már 2020. október közepén felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújtottak be. Ennek nem csak a brexit-pályázat miatt van jelentősége, hanem azért is, mert a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint 350 millió forint hitelt vettek fel az OTP Banktól alig több mint 4 hónappal azután, hogy a cég felszámolását kérelmezték.
A külügyminisztérium esetében nem ez az első olyan vissza nem térítendő támogatásról szóló döntés, amely esetében már az elbírálás pillanatában sérültek a pályázati feltételek. Mint megírtuk, a tárca 288 millió forint támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt. Akkor a nyertes cégnek szélsebesen átutalták a pénzt, és nem sokkal ezután a nyertes társaság felszámolás alá került, Szijjártó Péterék bejelentették a követelésüket a felszámolónak, és futnak az adófizetők pénze után. (24.hu)
