Az Orbán-kormány bejelentést tett a szakma szerint hatalmas gazdasági károkat okozó korlátozások feloldásáról
Az Orbán- kormány jelentősen enyhíti a szélkerekek telepítésének jogszabályi feltételrendszerét – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM). A már elfogadott törvényekhez idomuló, társadalmi egyeztetésre bocsátott rendeleti szintű módosító javaslatok értelmében szélerőmű és -park a beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 méteren belül nem helyezhető el. Ez a védőtávolság igazodik az európai gyakorlathoz. Kivételt jelentenek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítására szolgáló ipari területek. A védőzónán kívüli, kiváló adottságú szántók, a tájképvédelmi, a világörökségi és e címre váró területek, valamint az országos ökológiai hálózat övezete szintén tiltott térség.
Az előkészületben lévő módosítás megszünteti az évtizedek óta fennálló – bár 2010 óta csak elvi - pályáztatási követelményt. Így hatályon kívül helyeznék a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat. A kormány felhatalmazást kaphat könnyített térségek kijelölésére olyan területeken, ahol a szélerő 150 méteres magasságban meghaladja a négyzetméterenkénti 500 wattot. A könnyített térség gyorsított engedélyezést jelenthet. A beruházási tervek, ezen túlmenően is, számos helyi, illetve országos szerv engedélyéhez kötöttek.
A magyar gazdaság jövője a zöldenergia - vallja a szaktárca. A szélerőművek időjárásfüggő megújuló energiaforrásként hasznosan egészíthetik ki a lendületesen felfutó hazai napelemes termelést. A felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv 2030-ra a jelenleg mintegy 330 MW-nyi szélenergiateljesítmény megháromszorozásával számol – zárul a tájékoztatás.
Az előzmények tükrében a közlés mindenképp mérföldkő. Magyarországon eddig csak 2006-ban jelent meg pályázat szélerőművekre. Az utolsó beruházási engedély 17, a legfiatalabb fejlesztés pedig 12 éves. A Fidesz-KDNP 2010-es hatalomra kerülése után az épp végéhez közeledő pályáztatást lefújta. Miközben a világ azóta is, egyértelműen az egyre korszerűbb, egyre kisebb károkkal járó, egyre gyengébb, szárazföldi szélviszonyokra kifejlesztett berendezések irányába halad, az Orbán-kabinet, hosszas halogatás után, 2016-ban, újabb kiírás helyett, trükkösen, 12 kilométerre növelte a településhatártól számított távolsági küszöböt. Ilyen terület viszont Magyarországon nincs. Ezt követően az ügy kezelését propagandájuk vehette át, a puszta ellenszenven kívül, szakmailag tételesen cáfolt érveket sorolva. De így is világossá vált, hogy míg a kormányon belüli, szakmai csoportok hajlottak az újbóli engedélyezésre, addig Orbán Viktor a napelemek kifejezett támogatása mellett, a szélerőművek végletekig eltúlzott, illetve cáfolt ellenérveihez mereven ragaszkodott. A Magyarországon működő, 330 MW-nyi szélkerék egyébként, egyre élemedő koruk dacára, máig igen kedvező kihasználtsági és termelési adatokat mutat.
Az ügy vitorlása mégis csak lassan és tétován kapott új lendületet. Míg tavaly már a téma előző kormányzati felelőse, Palkovics László is nyitottságát hangsúlyozta, sokkal határozottabban utódja, Lantos Csaba sem nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy a szélerőműveknek „kiegészítő” szerepet szánnak. A mostani, érdemi fordulatot a jelek szerint inkább Brüsszel kényszeríthette ki, amely a minap engedélyezett, mintegy 4 ezer milliárdos „helyreállítási és ellenállóképességi” támogatást részben új szélerőműépítésekhez kötötte. Szakértők szerint az – önkormányzatok és beruházók által repesve várt – módosítás a pályázati és egyéb megkötések eltörlésével még a másfél évtizeddel ezelőttinél is kedvezőbb környezetet teremthet.
A Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Központ egyébként épp csütörtökön hozta nyilvánosságra rendkívüli alapos elemzésüket, amely szerint a hazai természeti és gazdasági lehetőségek a kormány által tervezett, mintegy egy gigawatt (GW) 16-szorosát is lehetővé tennék. Az egyre korszerűbb szélerőművek számos kedvező tulajdonságot mondhatnak magukénak. Így az áramot szinte ingyen termelik, munkahelyeket teremtenek, és nagyban erősítik az ország - máskor a kormány által is hangsúlyozott - önellátását. Bár termelésük értelemszerűen ingadozik, szakértők szerint a szél- és naperőművek egy fajta összekapcsolt rendszerként jóval kigyensúlyozottabb termelési görbét mutatnak. Szakértők ugyanakkor nem tagadják, hogy emellett is szükségesek időjárásfüggetlen áramtermelők. A szélerőművek hátrányait - így például a közeli zajhatást, a repülő állatokban esett károkat vagy épp az utóhasznosítás nehézségeit - a szakértők folyamatosan igyekeznek csökkenteni. De ezek a hátrányok más ipari létesítményekhez - akár erőművekhez - mérten jóval szerényebbek. Felmérések ugyanezt igazolják arra a "végső" kormányzati ellenérvre is, miszerint "nem szép". Kinek-kinek. (Népszava)