A magyar kormánynak hirtelen már nem olyan fontosak a kárpátaljai magyarok jogai

Most azonban, hogy Kijev enged, és változtat a jogokat szűkítő törvényein, a magyar kormány nem ünnepel – és már kifogásokat sem támaszt, egyszerűen csak nemet mond Ukrajnának.

Másfél év sem telt el azóta, hogy Orbán Viktor – egy kicsit meglepve a közvéleményt – arról beszélt, hogy Magyarország támogatja Ukrajna EU-tagjelölti státuszát, és a tényleges uniós csatlakozástól sem zárkózott el.

Mindezt Volodimir Zelenszkijnek mondta egy tavaly nyári telefonbeszélgetésen – azóta azonban sok víz lefolyt a Dunán. Bár Ukrajna akkor megkapta a tagjelölti státuszt, melyet Orbán is támogatott, a magyar kormány álláspontja azóta 180 fokos fordulatot vett. S most, hogy a csatlakozási tárgyalások is napirendre kerülnének, Orbán Viktorék ellenzik a leghangosabban, hogy Ukrajna az EU-tagság közelébe kerüljön.

Az újdonságot nem a magyar miniszterelnök Ukrajna euroatlanti integrációját elutasító álláspontja jelenti, hiszen azt a magyar kormány mindig saját feltételeinek teljesítéséhez kötötte. Épp az az új elem, hogy most már nem hivatkozik feltételekre: Ukrajna csatlakozását alapjaiban tartja elutasítandónak, még megvitatni sem akarja ezt a decemberi uniós csúcson.

Orbánék szerint Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdése előkészítetlen, és nem tudjuk, milyen következményekkel járna az ország felvétele az EU-ba. Példaként egyebek mellett egy olyan dolgot említett, amely eddig nem bukkant fel a kormányzati kommunikációban, és hirtelenjében előhúzott ütőkártyaként hat: a magyar miniszterelnök szerint például tönkretenné a magyar mezőgazdaságot, ha az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek korlátozás nélkül bekerülnének az uniós belső piacra.

Ez egyébként épp azon témák egyike, melyeket az uniós csatlakozási tárgyalásokon lehetne rendezni – és Ukrajna csatlakozása még akkor sem történhetne meg egyik napról a másikra, ha mindent a lehető leggyorsabban igyekeznének rendezni. Egész biztosnak tűnik, hogy Ukrajna még ideális esetben sem csatlakozhatna az EU-hoz 2030 előtt, de a háború, s emellett még rengeteg tényező ezt még inkább elodázhatja.

Rögös út

Ukrajna viszont épp most teszi nyilvánvalóvá, hogy komolyan gondolja az uniós csatlakozást – és közben teljesíteni igyekszik egyebek mellett azokat a feltételeket, és orvosolni azokat a kifogásokat is, melyeket eddig a magyar kormány támasztott.

A magyarországi kormánysajtó hosszú éveken át azzal indokolta az Ukrajnával ellenséges álláspontot, hogy az ukrán kormány rendszerszinten diszkriminálja a kárpátaljai magyarokat. A magyar közvélemény oroszbarát irányba fordításának ez volt a központi eleme – s itt elsősorban az ukrán oktatási törvényre és nyelvtörvényre hivatkoztak, mely valóban hátrányosan érintette a kárpátaljai magyarságot.

A nyelvtörvényre hivatkozva utasította el például Orbán Viktor, hogy Kijevbe utazzon Volodimir Zelenszkij meghívására. Legalábbis ezt kommunikálta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki arról beszélt, hogy a nyelvtörvény ellentétes az EU elveivel, ezért ez az akadálya Orbán ukrajnai útjának.

Ezért is érdekes a mostani magyar elutasító álláspont Ukrajna integrációjával kapcsolatban. Azóta ugyanis az Európai Bizottság feltételül szabta az országnak, hogy ültesse át a gyakorlatba a Velencei Bizottság kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos ajánlásait – és Zelenszkijék ennek, úgy tűnik, eleget is tesznek.

Elindult ugyanis egy gyors és nyitott jogharmonizációs folyamat – legalábbis a korábbiakhoz képest Kijev hozzáállása a témához nagyot változott. A 2018-as ukrán oktatási törvény és a 2019-es nyelvtörvény rendelkezései ugyanis csorbították a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvhasználati jogait, és a helyzeten a 2022 decemberében elfogadott kisebbségi törvény sem javított – melyet egyébként már az EU-csatlakozás jegyében fogadtak el.

Az ukrajnai magyar kisebbségi szervezetek nem voltak elégedettek a törvénnyel. „A 2022-es kisebbségi törvény gyakorlatilag minden kiskaput és egyéb lehetőséget lezárt” – mondta a Napunknak Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) elnöke. Elmondása szerint azonban a Velencei Bizottság megnézte a törvényt, és a módosítását javasolta.

Az ukrán parlament módosította is a törvényt, ám  erről a Velencei Bizottság készített egy időközi gyorsjelentést, és közölte, hogy a kisebbségi törvény továbbra sem tisztáz nagyon sok fontos dolgot – a jelentés egyébként nagyon sok helyen összecsengett a kárpátaljai magyar szervezetek kifogásaival.

Az ukrán jogalkotók tehát Denisz Smihal kormányfő vezetésével októberben visszatértek a munkaasztalhoz, hogy reagáljanak minden kifogásra, melyet a Velencei Bizottság kifogásolt a gyorsjelentésében. „Mindezt egy salátatörvényben szépen össze is rakták – gyakorlatilag hat vagy hét ágazati törvény rendelkezéseit írják felül” – mondja Zubánics, aki részt vett a törvénymódosítás késszé formálásában.

Megvilágosodás

„Két héttel ezelőtt, kedden kaptam meg a dokumentumot, először azt hittem, hogy valami téves dokumentum érkezett. Lefekvés előtt olvasgattam, és arra gondoltam, ez hihetetlen. Szerda délután már közvita zajlott, ahol ezt az illetékes etnopolitikai hatóság képviselői megvitatták a kisebbségi szervezetekkel, pénteken pedig Kijevben egy találkozón már a jelenlévő kormánytagok és a parlament illetékes vezetői élőben tájékoztattak, és kértek módosítási javaslatokat” – magyarázta a Napunknak Zubánics, aki szerint ha minden megvalósul, amit a törvénybe foglaltak, szinte maradéktalanul visszaáll a 2016 előtti állapot a kisebbségekkel kapcsolatban Ukrajnában.

Az ukrán nyelvoktatás az iskolákban például már nem százalékarányos kvóták alapján történik majd. Az eredeti, magyar kormány által is kifogásolt oktatási törvény alapján csak a négy alsó osztályban lehetett volna teljes egészében az adott térségben élő nemzetiség nyelvén tanulni a nemzetiségi iskolákban. A felső tagozaton már a tanórák 20-40 százalékát tanították volna ukránul, a 9.-12. osztályokban pedig már 60 százalékos lett volna a kvóta.

Ez a terv azonban így érvényét veszti. Az új szabályok szerint azokban az osztályokban (csoportokban), amelyekben az Európai Unió hivatalos nyelvének számító nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás, az oktatási folyamatban az államnyelv mellett az adott nemzeti kisebbség nyelvének használatához való jog is biztosított. Ez a rendelkezés tehát nem vonatkozik majd az orosz nyelvű oktatásra – melynek visszaszorítása lett volna az oktatási törvény eredeti célja.

A magyarra viszont igen – még úgy is, hogy az ukrán jogalkotó továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy nem magyar tannyelvű iskolákról van szó, hanem olyan ukrán önkormányzati intézményekről, ahol nemzetiségi csoportok vagy osztályok működnek. Ilyen magyar iskolából 71 van Kárpátalján.

Összességében négy tantárgyban limitálják az ukrán nyelven való oktatást: ez az ukrán nyelv és irodalom, Ukrajna történelme, és egy polgárvédelmi tantárgy – mondja Zubánics. „Kicsit meglepő volt hallani, hogy mind az oktatási miniszterhelyettes, mind a miniszterelnök-helyettes asszony, aki eddig hallani sem akart ezekről a dolgokról, hirtelen megvilágosodtak, mint Buddha a fügefa alatt. S azt mondták, azt tapasztalták, hogy ez a százalékarányosan emelkedő ukrán nyelven való oktatás nem vezet semmire” – jegyezte meg az UMDSZ elnöke.

De nem csak ez változik. Enyhítettek a szabályokon például a nyilvános rendezvények szervezésével kapcsolatban is: a kisebbségi rendezvényeken csak akkor kell szinkrontolmácsolást vagy ukrán nyelvű konferansziét biztosítani, ha ezt legalább 20 személy kéri az esemény előtt legalább 72 órával.

Módosítottak az önkormányzati törvényen és a választási törvényen is, ezentúl kisebbségi nyelven is biztosítani kell a tájékoztatást a különböző választási szóróanyagokban. Módosul a média- és reklámtörvény, és a különböző feliratokra vonatkozó rendelkezések is. S felvetődött egy olyan kormányzati alap ötlete is, mely kifejezetten a kisebbségi kultúra fejlesztését tűzi ki célul.

„Tudomásul vették a brüsszeli leckét, és igyekeztek jó pofát is vágni hozzá. Ezt a változást most nem csak úgy akárki kérte Ukrajnától, hanem az az intézményi hálózat, melyhez csatlakozni akarnak. Vették az üzenetet, és valószínűleg jól is értékelték. Ha mindez bekövetkezik, akkor elég nagy lépést tettünk az európai kisebbségi politikának való megfelelés útján” – véli Zubánics.

A parlamenti szavazás a törvényről december 8-án, vagyis ma lesz, tehát a salátatörvényt gyorsított eljárásban akarják elfogadni, hogy a december 14-én kezdődő EU-csúcson már valós eredményként tudják prezentálni a változásokat. Zubánics szerint azonban a jogharmonizáció folytatódni fog, a Velencei Bizottság szakvéleményt ad majd ki a salátatörvénnyel kapcsolatban is, emellett pedig a vonatkozó törvényeket és rendeleteket is az új kisebbségi törvényhez kell majd igazítani.

Játszmázás

Az UMDSZ elnöke azonban nem optimista azzal kapcsolatban, hogy ez az egész bármilyen hatással lehet az ukrán–magyar kapcsolatokra. „Meglátjuk majd a reakciókat, részben az EU-s csúcson is, és reménykedünk, hogy valamiféle pozitív elmozdulás következik be. De ez most már csak részben múlik Ukrajnán. Ők már letették a kártyákat az asztalra, most Magyarországnak kell lapot húzni” – véli.

A politikai játszma azonban épp azért bonyolódik, mert Magyarország egyszerűen nem húz lapot – egyszerűen csak elutasítja az ukrajnai társulási tárgyalások megkezdését. Orbán Viktor felszólította Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, hogy ne vegye fel az uniós csúcs napirendjére a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló határozatot, de az uniós vezetők is egyre élesebben válaszolgatnak a magyar vétóra.

Annalena Baerbock német külügyminiszter például azt üzente a magyar kormánynak, hogy „nincs idő a játszadozásra”, de keményen fogalmazott a szlovén külügyminiszter, Tanja Fajon is. Az uniós tisztségviselők és diplomaták egy része úgy gondolja, Orbán álláspontja taktika, mellyel a befagyasztott uniós forrásokhoz próbál hozzájutni – a Politico szerint ebben hisz Emmanuel Macron francia elnök is, ezért hívta meg Orbánt Párizsba a hétvégére.

„Ezzel az üggyel nem Ukrajnának kell foglalkoznia. Ukrajna most egyelőre olyan, mint a szegény rokon a tornác előtt: vagy kinyitják az ajtót előtte, vagy nem. De nem rúghatja be” – mondja a helyzetről Zubánics László.

Azt Zubánics sem tudja megmondani, hogy a kárpátaljai magyarok körében milyen visszhangja van a magyar kormány ellenkezésének, és mennyire támogatott körükben az EU-csatlakozás.

„Erre valószínűleg senki sem tud választ adni, mert az egyszerű választópolgár egyelőre nem tudja, mitől lesz neki jobb az EU-ban. Ha megfelelő szinten kommunikáljuk azt, hogy az EU-ban sokkal egyszerűbb a mozgás, kapcsolattartás, az európai forrásokhoz való csatlakozás, a fejlesztések, és sokkal több a pozitívuma, mint a negatívuma, akkor szerintem a többség a csatlakozás mellett van” – magyarázza. Hozzáteszi, a kárpátaljai magyarok egy részének van magyar állampolgársága, ők tisztában vannak a pozitívumokkal.

Azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi helyzetnek a levét a kárpátaljai magyarok ihatják meg, Zubánics azt mondta: „Jelen pillanatban olyanok vagyunk, mint a kötéltáncosok a magasban, és alul nincs biztosítóháló. Ha nem vagyunk óvatosak, könnyen az aszfalton köthetünk ki.”

Szerinte ha Ukrajna nem kap pozitív döntést, és tovább napolják az ügyet, felerősödhetnek azok a negatív hangok, melyek már egyébként is léteznek a mostani kormányzati törvénytervezettel kapcsolatban. „Vannak, akik szerint az ukrán nemzeti érdekek elárulásáról van szó, és hogy a háború végét követően a későbbiekben a beszivárgó orosz befolyás is fel fogja használni ezeket a jogokat” – mondja.

Zubánics szerint ha a törvényt december 8-án elfogadják, vissza már nem fogják vonni – de „finomíthatnak” rajta. „Most van egy áldott pillanat, pozitív várakozás, és azok is igyekeztek jó képet vágni ezekhez a vállalásokhoz, akik a hátuk közepére sem kívánják a kisebbségek jogainak biztosítását. Ők azonban pozitív döntést várnak” – teszi hozzá az UMDSZ elnöke. (NAPUNK)