Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Újabb Putyin-ciklus a láthatáron - mi várható a 2024-es orosz elnökválasztásokon?

Külföld
2023.12.07.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Bár hivatalos megerősítésre még nem került sor, a Reuters exkluzív forrásokra hivatkozva november elején megírta, hogy Putyin elnök minden bizonnyal indulni fog a 2024 márciusában rendezendő elnökválasztáson.

Bár a választások kimenetele egyelőre bizonyosnak tűnik, az eliteken belül az elnöki ciklus vége mégis feszültségeket okozhat. Arról, hogy milyen változások várhatók a 2024-es elnökválasztással összefüggésben, Mikhail Vinogradov, a St.Petersburg Politics Foundation alapítója és elnöke írt a Carnegie Endowment for International Peace felkérésére.

Sokak várakozásai ellenére a 2024 márciusában kezdődő orosz elnökválasztások kampányidőszaka a november 4-i Nemzeti Egység Napján sem indult el, pedig a nemzeti ünnep – és az aznap megnyíló International Russia Expo - kiváló alkalmat adott volna a Vlagyimir Putyin vezette Egységes Oroszország számára, hogy az elnök vezényletével belevágjon az elkövetkezendő 5 hónapba. Egyesek ezt a dagesztáni antiszemita atrocitásoknak (https://www.france24.com/en/live-news/20231029-mob-storms-russian-airport-looking-for-israelis) tulajdonítják, mások szerint a Kreml le akarja rövidíteni a kampányidőszakot, azonban az biztos, hogy hamarosan az orosz eliteknek el kell kezdeniük magukat, de még inkább a társadalmat felkészíteni a közelgő választásokra.

Az eredményt illetően – Vinogradov szerint - nem várható nagy meglepetés: a Putyin számára versenytársat jelentő jelöltek hiánya, valamint a társadalom apolitikus jellege is erre enged következtetni. Előbbi főként annak köszönhető, hogy a jelenlegi elnök névleges ellenfelei – ideértve például a kommunista Gennagyij Zjuganovot – nem várhatnak nagy eliten belüli ranglétrán való előrelépést a kampánytól, ennek jegyében pedig nem is fektetnek nagy energiát a választók meggyőzésébe. Ez abban is megmutatkozik, hogy minden politikai erő esetében az elmúlt ciklusokban alig-alig láthattunk konkrét politikai programot. Mindennek következtében sokkal inkább az ünnepi hangulat, a nemzeti összetartozás érzésének megteremtése a jelenlegi rezsim célja a választásokat illetően.

Az eredmény „kiszámíthatósága” azonban nem jelenti azt, hogy az államapparátusban, különösképp a Kreml végeláthatatlan folyosóin ne pezsdülne fel a politikai élet a választásokhoz közeledve.

Mivel az adminisztrációnak dolgozók szerződései többnyire az adott elnöki ciklus végéig szólnak, a szerző szerint elképzelhető, hogy kisebb átrendeződést tapasztalhatunk majd az eliten belül. Ezt azonban jelentősen korlátozza a putyini rezsim legnagyobb kihívása, azaz az ukrajnai offenzíva. Ennek következtében a biztonságpolitika legjelentősebb területein – ideértve az FSZB-t, valamint az orosz Biztonsági Tanácsot – nem várható komoly változás. Természetesen a reform hiánya a régi rendszer hibáinak fenntartását is magában hordozza.

Az elmúlt lassan két évben az orosz állam reakcióidejének fokozatos növekedését tapasztalhattuk, a döntéshozók többnyire igyekezték kerülni a radikális megoldásokat. Ez egyrészt csökkentette a rendszerben felhalmozódott feszültségeket, azonban egyúttal részben meg is bénította azt.

Vinogradov szerint a háború eszkalációját követően a putyini rezsimnek három nagyobb krízissel kellett szembenéznie: a harkivi ukrán ellentámadást követő visszavonulással 2022 szeptemberében, a Wagner-lázadással 2023 júniusában, valamint az októberi antiszemita atrocitásokkal. Bár a harkivi ellentámadás követően elrendelték a részleges mozgósítást, a másik két válság nem vont maga után radikális lépéseket.

Vinogradov megállapításai szerint a Kreml visszafogottsága akár veszélyes is lehet. Mivel a háborús propaganda számos esetben a külföldi ellenséget, vagyis a Nyugatot azonosítja a belső krízisek okozójaként, az intervenciótól való túlzott félelem nagyban torzíthatja a döntéshozók percepcióját, ami hibás döntésekhez vezethet.

Mindenesetre a választásokat követően az új elnöki ciklus főszereplőinek fontos dilemmával kell szembenézniük: dönteniük kell a jelenlegi rendszer és az ahhoz tartozó problémák fenntartása vagy éppen az újítás mellett. A status quo megbontása azonban újabb kihívásokat állíthat a Kreml elé és kérdés, hogy ebből mely szereplők profitálhatnak a legtöbbet? (Danube Institute)

Címlapkép forrása: Yahoo News
Európa
Oroszország
Vlagyimir Putyin
orosz elnökválasztás
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.12.07. - 16:40
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Egy kutatás szerint a lakosság felének kihívás a megfelelő húsvéti sonka beszerzése

    Egy kutatás szerint a lakosság felének kihívás a megfelelő húsvéti sonka beszerzése

  • Direkt36: Balog Zoltán a meleglobbira hivatkozva menti a saját bőrét a református egyházban

    Direkt36: Balog Zoltán a meleglobbira hivatkozva menti a saját bőrét a református egyházban

  • Szülők panasza nyomán indult vizsgálat egy Fejér megyei óvoda igazgatójával szemben

    Szülők panasza nyomán indult vizsgálat egy Fejér megyei óvoda igazgatójával szemben

  • Debrecen és Kecskemét teljes lakosságának megfelelő ügyfél tűnt el a bankokból a válság alatt

    Debrecen és Kecskemét teljes lakosságának megfelelő ügyfél tűnt el a bankokból a válság alatt

  • Most vagy soha!: Rákay Philipék semmit nem értettek meg a forradalomból, hiába forgattak 6 milliárdos filmet róla

    Most vagy soha!: Rákay Philipék semmit nem értettek meg a forradalomból, hiába forgattak 6 milliárdos filmet róla

  • Megfosztották kántori posztjától a református nőt, aki Balog lemondását követelte a kegyelmi botrány miatt

    Megfosztották kántori posztjától a református nőt, aki Balog lemondását követelte a kegyelmi botrány miatt

  • Bejelentést tett Hernádi Zsolt: új stratégiája lett a Molnak

    Bejelentést tett Hernádi Zsolt: új stratégiája lett a Molnak

  • Rogán Antal pozíciója gyengült az Orbán-kormányban

    Rogán Antal pozíciója gyengült az Orbán-kormányban

  • Három plusz egy sávra bővítik az M1-es autópályát

    Három plusz egy sávra bővítik az M1-es autópályát

  • Románia elnöke lehet a NATO következő vezetője?

    Románia elnöke lehet a NATO következő vezetője?

  • Sokat költött gazdasági terjeszkedésre a kormány, aztán jött az energiaválság

    Sokat költött gazdasági terjeszkedésre a kormány, aztán jött az energiaválság

  • Újra ringbe száll a harminc éve legyőzhetetlen polgármester Budapesten

    Újra ringbe száll a harminc éve legyőzhetetlen polgármester Budapesten

  • A lengyel külügyminiszter több mint ötven nagykövet leváltásáról döntött

    A lengyel külügyminiszter több mint ötven nagykövet leváltásáról döntött

  • Gyógyszer-kereskedelemre alapított céggel nyeri magát degeszre a böszörményi tenderkirály

    Gyógyszer-kereskedelemre alapított céggel nyeri magát degeszre a böszörményi tenderkirály

  • A kötegyáni pedofil-ügy tanulságai kapcsán a "bújtatott kegyegyelemről" kérdezték Varga Judit utódját

    A kötegyáni pedofil-ügy tanulságai kapcsán a "bújtatott kegyelemről" kérdezték Varga Judit utódját

  • Meghalt Gát György filmrendező

    Meghalt Gát György filmrendező

  • Feljelentésig jutott a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye

    Feljelentésig jutott a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye

  • Több napsütés, kevesebb csapadék

    Több napsütés, kevesebb csapadék

  • Magyar Péter bevallotta, hogy a pártalapítás a célja, és akár már az idei EP-választáson is elindulna

    Magyar Péter bevallotta, hogy a pártalapítás a célja, és akár már az idei EP-választáson is elindulna

  • Medián: 55 százalék kormányváltást szeretne

    Medián: 55 százalék kormányváltást szeretne

  • Maruzsa állítólag azt mondta a 210 ezres fizetésről, hogy "amíg találunk munkaerőt ilyen kondíciók mellett, nem fogunk többet fizetni"

    Maruzsa állítólag azt mondta a 210 ezres fizetésről, hogy "amíg találunk munkaerőt ilyen kondíciók mellett, nem fogunk többet fizetni"

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element