A személyi hitelek folyósítása hathavi mélypontra jutott, ám az év első 10 hónapjában így is emelkedést mutat a statisztika a harmatgyenge tavalyi teljesítmény miatt.
Az áruhitelezés ugyanakkor profitál a visszafogott költésekből – az emberek csak azt az eszközt veszik meg, amire tényleg szükségük van –, igaz az infláció miatt jóval drágábban, mint tavaly - kommentálta az MNB adatait Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Felemás helyzetben várja a karácsony előtti heteket a fogyasztási hitelpiac. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint idén októberben hathavi mélypontra zuhant a lakosság által felvett személyi kölcsönök összege - hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A folyósított személyi kölcsönök összege 43,9 milliárd forint alatt maradt, ami közel 3 milliárd forinttal múlja alul a szeptemberi 46,7 milliárd forintot, és 14 százalékkal az augusztusi 50,1 milliárd forintot közelítő összeget.
Miután az elmúlt év végén az energiapiaci bizonytalanság, a megugró infláció és az egyre gyorsabban emelkedő kamatok alaposan visszavetették a hitelkeresletet is, a mostani, egyébként igen szerény adat is több mint harmadával magasabb folyósítást jelent, mint egy évvel korábban. Az év 10 hónapjában folyósított 435 milliárd forint is időarányosan 3 milliárd forinttal magasabb, mint az egy évvel korábbi személyi kölcsön felvétel. Mindez annak fényében még kedvezőbb, hogy ugyanezen időszak alatt a lakáshitel piac 58 százalékkal zuhant.
A „semmihez” képest nő nagyot a személyi hitelezés
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a következő hónapokban az éves összevetés majdhogynem értelmét veszti, hiszen személyi hitel piac összezuhanását mindennél jobban mutatja, hogy tavaly decemberben mindössze 26,5 milliárd forintnyi személyi kölcsönt tudta kihelyezni a bankok. Ilyen alacsony folyósításra utoljára - a covid kitörését követő személyi hitelekre vonatkozó 5 százalékos kamatplafon hónapjait nem számítva - utoljára 2018 januárjában volt példa.
Az éves bázison történő jelentős bővülés Gergely Péter szerint így még akkor is borítékolható, ha az elmúlt hónapok lassulása azt mutatja, hogy a háztartások a javuló makrogazdasági adatok közvetlen hatását még nem érzik, vagy, ha igen, akkor a korábban felélt tartalékaikat építik újjá ahelyett, hogy komolyabb beruházásba kezdjenek, amihez szükség lehet a személyi kölcsönök 2,1 millió forintot meghaladó átlagösszegére. Már csak azért sem várható drasztikus felívelés a pénzügyi szakértő szerint, mert a személyi kölcsönök kamatai megdermedtek: az átlagos hitelkamat októberben 19,31 százalék volt, ami alig 18 bázisponttal marad el a januári csúcstól, amikor az infláció nem 9,9, hanem 25,7 százalék volt.
Áruhitel: csúcsok a drágaság miatt
A személyi kölcsönöknél jobb évet a hazai lakossági hitelpiacon jó eséllyel csak az áruhitelek tudnak majd felmutatni. Az októberben folyósított 4,2 milliárd forintnyi áruhitel, a 2021 decemberi boomot leszámítva - évtizedes csúcsnak tekinthető. A BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztetett, hogy az októberi folyósítás 45 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti 2,9 milliárd forintot, ha pedig az év első 10 hónapjában a boltokban történő vásárlást megkönnyítő hitelek 31,7 milliárdos állományát vetjük össze a bázisév hasonló időszakával, akkor 7 százalékos bővülést látunk.
Gergely Péter szerint ugyanakkor figyelmeztető, hogy a növekedésben az infláció milyen komoly szerepet játszik. Az idén októberben a folyósított áruhitelek átlagösszege már alig maradt 300 000 forint alatt, miközben egy évvel ezelőtt ennél közel ötödével, több, mint 50 ezer forinttal kisebb összegű hitelt kellett felvennie áruhitelként a családoknak, hogy megvásárolják a számukra fontos eszközöket.
