Sokan nem is az utcán, otthonukban hűltek ki
Idén november 30-ig már 32 ember fagyott halálra, és az éves statisztikákat elnézve ez a szám minden évben a 200-at is meghaladja. Sok, jellemzően idős ember a saját lakásásban, házában fagy meg, míg mást az utcán ér a kihűlés. Hova mehetnek pad, park és aluljáró helyett, akik menekülnének a hideg elől? Miért nem veszik sokan igénybe a szállókat? Most, hogy közelít az igazi ítéletidő egyre fontosabb, hogy szó legyen erről a témáról. A Pénzcentrum a Magyar Vöröskereszt és a Menhely Alapítvány szakértőit kereste fel, hogy feltárja a valóságot azoknak az embereknek a mindennapjairól, akik a mínuszba forduló éjszakákat is kénytelenek szabadban vagy a hideg lakásban tölteni.
A hideg megérkezése, a tél beköszönte a kiszolgáltatott körülmények között élő embereknek a legnehezebb. Évről évre halljuk és olvassuk, hogy hány olyan embert találtak az utcán, akinek halálát a hipotermia, vagyis kihűlés okozza. A cikkünkben a Magyar Vöröskereszt és a Menhely Alapítvány szakemberei válaszoltak a kérdéseinkre, melyekben kitértünk a hajléktalanság magyarországi helyzetére a téli időszakban és arra is, hogy milyen főbb okai lehetnek annak, hogy valaki ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerül.
Ki számít hajléktalannak? Milyen szállás van a pad vagy aluljáró helyett?
Az 1993. évi III. törvény szociális igazgatásról és ellátásokról szóló részében úgy fogalmaznak, hogy az a személy tekinthető hajléktalannak, aki nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás. Tehát minden olyan személy hajléktalannak tekinthető, aki az éjszakáit közterületen vagy nem lakhatásra kijelölt helyen tölti.
Vagyis már a törvényből is látszik, hogy alapvetően két nagy kasztra bontja fel a hajléktalan társadalmat. Azokra, akik igénybe veszik a hajléktalanszállásokat és azokra, akik utcákon, parkban vagy éppen aluljáróban töltik a mindennapjaikat. A kihűlés veszélye elsősorban az utóbbi csoportokat érintik. Dr. Simek Ágnes ’A statisztika, és ami a számok mögött van’ című tanulmányában több szempontból vizsgálja a magyar hajléktalanság helyzetét. A szállókról és szociális intézményekről szóló részben úgy fogalmaz, hogy
szapulják, lenézik, de évente több tízezren igénybe veszik. Vannak 10-20 személyes és 150 fős szállások, önkormányzatok, alapítványok, egyházak fenntartásában.
A probléma tárgyalásánál a szerző kitér arra is, hogy a népszállók rendszere a nagyvárosokban sem tökéletes, de legalább ezeken a helyeken tisztálkodni, főzni, mosni is van lehetőség, sőt a legtöbb nagy intézményben egészségügyi ellátást is tudnak biztosítani. Azonban a kisebb városokban inkább nappali melegedők fenntartására van csak lehetőség, ami szintén tud segítség lenni, de nem fedi le a legalapabb igényeket. Így elmondható, hogy a legkevésbé teljes ellátást a kisvárosban élő hajléktalanok kapják.
Kevesen tudják, de létezik a hajléktalan szállásoknak fizetős verziója is, amit, ha igénybe vesz valaki, akkor a törvény már nem is tekint hajléktalannak.
Lényegében a szocialista korszak munkásszállóinak megfelelő intézmények, ahol nagyon szolid árak és költségek vannak
- fogalmaz a szerző. Az árban benne van a lakhatás költsége mellett a víz, villany, fűtés díja és e mellett 2-4 ágyas, zárható szobákban összkomfortos környezetben élhetnek a bentlakók – korlátozott ideig. 1 – 1,5 – 2 év után el kell hagyniuk a szállót, de jellemzően egy nagyon hasonló intézménybe mennek tovább. Az ilyen típusú intézményekben lakók jellemzően rendelkeznek valamilyen munkával is, amiből finanszírozni tudják a díjakat. A Magyar Vöröskereszt szociális szakmai vezetője, Waller-Fekete Judit külön ki is emelte az egy tévhit, hogy a minden hajléktalan munkanélküli.
Akik hajléktalanszállón laknak sokan dolgoznak. A COVID ilyen szempontból egy nehézség volt, mert akkor sokan elveszítették az állásukat, de azóta is sokan dolgoznak.
- emelte ki a szakértő. Ide vág Ámon Katalin a 'Megfizethetőség' című tanulmánya is, amiben kitér arra, hogy a bentlakásos intézményekben 86 586 fő élt 2022-ben, közülük 9308 hajléktalanszállókon. Lakásban történő elhelyezést biztosító támogatott lakhatásban csak 3474 fő élt. A családok átmeneti otthonainak hivatalos férőhelyszáma 4142 a Szociális Ágazati Portál intézménykeresője szerint. Interjúk alapján ezek a szálláshelyek mindig maximális kapacitáson, várólistával működnek, és egyre több az olyan család, ahol már a második generáció nő fel átmeneti otthonokban. A közterületen élő hajléktalanságról mint, ahogy már korábban kifejtettük inkább csak jó közelítő értékek vannak. A Február Harmadika Munkacsoport 2023-as adatfelvételekor 1530 közterületen élő hajléktalan emberről gyűjtöttek adatokat.
Arra a kérdésünkre, hogy van e még férőhely a szállókon mind a Menhely Alapítvány, mind a Magyar Vöröskereszt megerősítette, hogy férőhely még van ezeken a helyeken. Azzal kapcsolatban, hogy mégis miért nem veszik igénybe a hajléktalanok ezeket a szállásokat a Waller-Fekete Judit elmondta
a hajléktalanszállókon szigorú házirend működik, ami többek között kizárja az alkohol fogyasztását. A hajléktalanok között sokan élnek valamilyen függőséggel, ami miatt nem veszik igénybe ezeket a szállásokat. De az is problémát jelent, ha valakinek párja van, mert arra nem igazán van lehetőség, hogy a saját párjával szállásolják közös szobába. Valamint a kutya is probléma, állatot sem vihetnek magukkal
- fejtette ki a Magyar Vöröskereszt munkatársa. A Menhely Alapítvány igazgatója hozzátette, hogy a páros és állatos beköltözésre az utóbbi időkben nyíltak alternatív megoldások:
bár az utóbbi években számos férőhely nyílt azok számára, akik az említett nehézségek miatt kevésbé tudják igénybe venni az ellátórendszert, sokan továbbra sem veszik igénybe azokat. Az intézmények szabályai, az elhelyezési körülmények sokakat visszatartanak, még akkor, is, ha az utcai életforma sokkal komolyabb megpróbáltatás elé állítja őket
- írta Aknai Zoltán.
Hányan fagynak meg az utcán?
Mivel az utcán élő hajléktalanokról sincsenek pontos adatok, így nem meglepő az sem, hogy az utcán megfagyott emberekről is csak igen hiányos statisztikákat találni, mivel az adatok többsége a kórházban megállapított diganózis alapján kerül bele a statisztikába. Akadnak olyanok, akik ugyan megfagytak, de számos más betegségük miatt más diagnózist kapnap a halál kiváltó okának. A Magyar Szociális Fórum oldalán találunk erre vonatkozóan adatokat. A fórumon a KSH adataira vonatkozva leírják, hogy a tavalyi évben, tehát 2022-ben 282 embert regisztráltak, akik fagyhalálban hunytak el. Míg idén október 31.-ig egyelőre 9 ilyen esetről tudnak. De az igazán nehéz és hideg időszak csak most vette kezdetét, amit az is bizonyít, hogy október 31 és november 30 között további 23 kihűléses esetről szerzett tudomást a fórum.
A fagyhalál azonban nem csak az utcán élőket érinti. Sőt a legtöbb kihűléses eset olyan időseket érint, akik egyedül élnek, és a lakásukban éri őket a fagyhalál. A Pénzcentrum egy korábbi cikkében a Magyar Szociális Fórum, a hipotermia okozta halál kapcsán feltett kérdéseinkre elmondta, hogy
a fagypont alatti hőmérséklet miatt nemcsak az utcán élők lehetnek veszélyben. A fűtetlen és rosszul fűtött otthonokban is könnyen történhet tragédia, ha nincs, aki odafigyeljen az egyedül élő magányos, idős emberekre. A hidegben bármilyen szokatlan jelenség árulkodó lehet.
- hangsúlyozták, majd azt is kiemelték, hogy ha idős szomszédunk vagy ismerősünk van, célszerű figyelni bizonyos jeleket. Ezek közzé tartozik a nem füstölő kémény, ha azt látjuk, hogy valakinél nappal is égve van a villany, ha valakinek kertje van és a hóban nem látunk lábnyomokat vagy a több napig a kerítésen maradt ételhordó is árulkodó lehet. Persze, ezek akkor is előfordulhatnak, ha nem történt baj, de nincsen veszíteni valója senkinek abban, ha utána jár biztos nincs e gond.
A fenti ábrán a Magyar Szociális Fórum oldalán található adatokat ábrázoltuk. Jól látható, hogy a fagyásos esetek jelentős része októbertől nagyjából márciusig történik, és az is, hogy az elmúlt 3-4 évben egy elég nagy ugrás látható a számokban. A tavalyi évben közel 200-an veszítették életüket, és ez az érték valószínűleg még magasabb is.
A Vöröskereszt munkatársa arra a kérdésünkre, hogy a társadalom, tehát az átlag polgár hogyan tud segíteni, hogy ne fagyjanak halálra az utcán vagy a szomszédunkban elmondták, hogy vidéken jellemezőbb, hogy a házukba fagynak meg az emberek, ott egyértelműen a vidéki közösségi szellem erősítése a cél. Míg a városban jellemzőbb, hogy az utcán fagynak meg emberek.
Ne menjünk már el egy földön fekvő ember mellett az utcán, pláne ha mínusz fokok vannak. Ha nincs időnk segíteni, akkor is hívhatjuk az Utcai Szolgálat diszpécserszámát, ők kijönnek és segítenek a rászorulónak
- mondta Waller-Fekete Judit. Majd hozzátette, hogy azért így a krízis időszakban az emberek sokkal inkább keresik fel a melegedésre alkalmas helyeket
ilyenkor azért népszerűbbek a nappali melegedők. Ha otthon valaki nem is tud fűteni, meg szoktak találni az olyan helyeket, ahol legalább napközben nincsen hidegben
- magyarázta a Magyar Vöröskereszt munkatársa.
Hogyan kerülhet valaki az utcára?
Az interjú során arra is kitértünk, hogy mik a leggyakoribb okai annak, ahogy emberek az utcára kerülnek. A szakértők elmondták, hogy nyilvánvalóan ez egy rendkívül összetett folyamat, de azt lehet látni, hogy sokan már eleve belekerülnek, vagy beleszületnek a nehezebb társadalmi helyzetbe, melyből kikerülni nem egyszerű. A Menhely Alapítvány igazgatója így foglalta össze a válaszát:
A hajléktalansághoz vezető okok nagyon sokfélék lehetnek. Vannak a társadalmunk szerkezetéből adódó strukturális okok, ha valaki mélyszegénységbe születik, a családjától elszakítva nő fel, számára hatványozottan nehezebb a általánosan elfogadott életformát elsajátítani. Vannak a gazdasági okok, ha valaki olyan nehézségekbe ütközik, hogy vállalkozása csődbe megy és mindenét elveszíti, vagy családi okok, amikor elválik, és nagyjából ugyanez a helyzet. Van, amikor valaki a betegsége, pszichiátriai, mentális, pszichés betegsége miatt válik hajléktalanná
- fejtette ki Aknai Zsolt. A Magyar Vöröskereszt ezeket szintén megerősítette nyilatkozatában:
sokan az állami gondozásból kikerülve egyből az utcára kerülnek, de igen gyakori ok még a válás és a különböző mentális betegségek is, amik miatt elveszítik a munkahelyüket az emberek, amiből utána nehéz lehet kijönni. Az ilyen helyzetek különösen rámutatnak a családi-baráti kapcsolatok fontosságára, de vannak, akiknek ez nem áll rendelkezésére.
- fejtette ki Waller-Fekete Judit. Majd hozzátette, hogy ezért is fontos, hogy tegyünk ezeknek az embereknek a társadalomba való visszaintegrálásáért.
Vannak sikertörténetek! Megfelelő segítséggel (orvos, pszichiáter jogász stb.) jó eséllyel lehet segíteni a hajléktalanságban élőkön. A tapasztalat és a tendenciák azt mutatják, hogy minél többet van valaki az utcán, annál nehezebb az visszaintegrálás, ezért is fontos, minél előbb lépni
- magyarázta a szakértő. Az ilyen típusú segítségben kulcsfontosságú a közösségek teremtése, programok szervezése, ami a normál kerékvágás felé sodorja az embereket. (Pénzcentrum)
