Az NMHH kutatásainak köszönhetően már öt év adatai segítenek abban, hogy képet alkothassunk a magyar lakosság hír- fogyasztásáról és információfogyasztásáról.
Az Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása a 15 és 75 év közöttiek (7,47 millió ember) hírfogyasztási szokásait vizsgálta, amely által arra derült fény, hogy a magyar lakosság közel háromnegyede igyekszik többféle médiafelületről tájékozódni. Ez alól kivételt képeznek a kizárólag interneten tájékozódók, akiknek az aránya az előző évhez képest 3 százalékponttal emelkedett 22 százalékra a teljes lakosságon belül, ami 1,6 millió főt foglal magában – írja az Economx.hu.
Emellett megmutatkozott az is, hogy a másik három médiatípus (televízió, sajtó, rádió) esetében a kizárólagos tájékozódás egyáltalán nem jellemző, s az internet évről-évre meghatározóbb tájékozódási forrás: az olyan kombinációk aránya, amelyben az online hírfogyasztás is benne van 94 százalékra emelkedett a 2021-es 92 százalékról. Összességében a 15-75 éves lakosság 4 százaléka mind a négy, 24 százaléka három, 44 százaléka kettő médiatípus segítségével követi a világ eseményeit. Egyetlen forrásból 23 százalék szerzi be az információit, míg 3 százalék semmilyen médiatípusból nem tájékozódik.A három legnagyobb televíziós médiaszolgáltató (RTL, TV2, MTVA) hírműsoraiból rendszeresen tájékozódók arányaiban nem történt jelentős változás a tavalyi évben 2021-hez képest – jegyzik meg. A népesség fele egyáltalán nem néz híreket ezeken a csatornákon, a másik fele pedig heti rendszerességgel követi három médiaszolgáltató valamelyikének híradásait. A listát az RTL és a TV2 hírműsorai vezetik, a nemkereskedelmi csatornán sugárzott hírműsorok közül az M1 Híradót nézik meg a legtöbben.
De az adatok arra is fényt derítettek, hogy az elmúlt másfél évtizedben kizárólag az ATV Híradó volt képes bővíteni a nézőtáborát, a többi főhíradó kifejezetten sok nézőt veszített el. Illetve a fiatalok gyakorlatilag elérhetetlenek a hírműsorok számára, és az 50 év alattiak esetében sem sokkal jobb a helyzet. Az 50-60 év közöttiek átlagos érdeklődést mutatnak, a 60 évnél idősebbek viszont az összes hírműsort jóval az átlag felett nézik.
A kutatás szerint a magyar netezők 90 százaléka használ valamilyen közösségimédia-platformot, amelyek ingyenes applikáció formájában a mobilokon is elérhetők, ahogy a különféle chatapplikációk is, ezeket is rengetegen használják. A televízió mobil általi trónfosztása 2022-ben következett be, ekkor ugyanis a megkérdezettek 54 százaléka már a telefont jelölte meg a hírkeresés legfontosabb eszközeként. Második helyre a számítógép (laptop, PC) került 50 százalékkal, a harmadik helyre pedig a televízió 49-cel. Mindez azt jelzi, hogy a hagyományos médiumok jelentősége megkopott, az internet-hozzáférés eszközei viszont látványosan megerősödtek. (liner.hu)
