Új bűncselekmény születik: a választói akarat tiltott befolyásolása

A parlament december 11–12-én tartja a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslat zárószavazását, amelynek keretében módosítják a Büntető törvénykönyvet (Btk.) is. A kódex XXXIV. fejezete tartalmazza a közigazgatás rendje elleni bűncselekményeket, amelyek igen széles skálán mozognak, hiszen közéjük tartozik a választás rendje elleni bűncselekmény vagy az embercsempészés mellett a tiltott szerencsejáték szervezése elnevezésű bűntett is. Ez a fejezet egy új tényállással bővül, mégpedig a választói akarat tiltott befolyásolásával.

Tiltott külföldi támogatás

Az eddigi szabályozás szerint az követte el a választás rendje elleni bűncselekményt, aki

1. a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
2. népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
3. jogosultság nélkül szavaz,
4. jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
5. arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
6. megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,
7. meghamisítja a választás, a népszavazás, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét,
8. a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el, vagy
9. szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el.

Ez a sor a jövőben tovább bővül. A választás rendje elleni bűncselekmény (350. §) mellett ugyanis megjelenik a választói akarat tiltott befolyásolása (350/A. §):

A választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A választói akarat tiltott befolyásolása elnevezésű bűntett elkövetőjével szemben kötelezően alkalmazni kell majd a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetést is.

A Btk. két új értelmező rendelkezéssel is kiegészül:

37. tiltott külföldi támogatás: olyan külföldről származó támogatás, amelynek elfogadását vagy felhasználását a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, illetve a választási eljárásról szóló törvény tiltja.

38. felelős személy: a civil szervezetekről szóló törvényben meghatározott felelős személy.

A külföldi támogatás meghatározása pedig a választási eljárási törvénybe kerül:

külföldi támogatás: más államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó vagyoni hozzájárulás.

A vagyon eredetét leplező megállapodás

A törvényjavaslat, amelyet Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be, akihez később több fideszes és kereszténydemokrata képviselő is csatlakozott, egyértelművé teszi, hogy a külföldi támogatás tilalmára vonatkozó szabályok szándékos kijátszása esetén a jogellenes vagyoni előny felhasználójaként a jelölt, a jelölő szervezet tagja, vezető tisztségviselője is büntetőjogilag felelősségre vonható.

Az indoklás szerint a vagyon eredetét leplező megállapodást kötő másik fél bűnrészesként a büntetőjog általános szabályai szerint az elkövetővel azonos módon büntethető. A párttörvény alapján a pártok eddig sem fogadhattak el más államtól, külföldi szervezettől, nem magyar állampolgártól, továbbá belföldi jogi személytől vagyoni hozzájárulást.

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁVAL A JÖVŐBEN AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSON INDULÓ JELÖLŐ SZERVEZETEK SEM HASZNÁLHATNAK FEL ILYEN TÁMOGATÁSOKAT AZ ADOTT VÁLASZTÁSON.

A rendelkezések megszegésére mindkét törvény hasonló szankciót helyez kilátásba: ilyen esetben a párt vagy az egyesület a tiltott támogatás kétszeresét köteles megfizetni. Ugyanakkor a jogalkotó kizárólag a külföldi támogatás felhasználását ítélte a nemzeti szuverenitás szempontjából olyan súlyúnak, hogy ahhoz büntetőjogi szankciót is társítson.

Az arányosság elve

A büntetőjog egyik legfontosabb alapelve az arányosság elve, azaz a büntetésnek arányosnak kell lennie az elkövetett bűncselekménnyel. Egy új bűncselekményi tényállás szankciójának is illeszkednie kell a hatályos Btk. szankciórendszerébe. Az arányosság követelménye komplex fogalom, amely elsősorban a tettarányosságot, de az elkövető személyiségéhez, a cselekmény társadalomra veszélyességéhez, több elkövető esetén az egymáshoz képest viszonyított belső arányosságot is magában foglalja.

A választói akarat tiltott befolyásolása bűntett elkövetőjére akár háromévi szabadságvesztés is kiszabható, ami komoly büntetésnek számít. Összehasonlításul kiválogattunk néhány, hasonló büntetéssel fenyegetett bűncselekményt:

• a testi sértés, ha nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz,
• a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, ha maradandó fogyatékosságot okoz,
• a gyógyszerhamisítás,
• a személyi szabadság megsértése,
• a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése,
• a hamis vád,
• a fogolyszökés,
• a vesztegetés és a vesztegetés elfogadásának alapesete,
• a közösség elleni uszítás,
• a rémhírterjesztés,
• a közveszéllyel fenyegetés,
• a közokirat-hamisítás,
• a tiltott szerencsejáték szervezése,
• a nagyobb kárt (ötszázezertől ötmillió forintig) okozó csalás,
• a bennfentes kereskedelem, 
• a piramisjáték szervezése.

(Index)