Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Százezer magyar nem dolgozik, csak a befektetéseivel keres pénzt

Belföld
2023.12.03.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
24

Körülbelül százezren vannak ma Magyarországon, akiknek munka után nincs, de befektetések után van bevétele.

  • A magyarok kb. 7 százalékának van tőkejövedelme, aminek kilenctized része a leggazdagabb tíz százalék kezében köt ki.
  • A férfiak valamiért jóval többet keresnek a befektetéseken, mint a nők, de ennek az okai még nem világosak.

A felső egy százalék rendelkezik a magyar tőkejövedelem több mint 70 százalékával, miközben a lakosság alsó fele alig keres valamennyi pénzt a befektetésekből – derül ki Krekó Judit és Tóth G. Csaba egy friss tanulmányából. 

A felső egy százalék rendelkezik a magyar tőkejövedelem több mint 70 százalékával, miközben a lakosság alsó fele alig keres valamennyi pénzt a befektetésekből – derül ki Krekó Judit és Tóth G. Csaba egy friss tanulmányából. Elemzésük szerint az egykulcsos adórendszer tíz évvel ezelőtti bevezetése nagyot dobott a jövedelmi egyenlőtlenségeken, ezzel párhuzamosan 2007 és 2015 között megnőtt a legfelső egy százalék részesedése a tőkejövedelmekből.

 

Munkajövedelem: az a pénz, amit valamilyen munka után kapunk, általában a fizetésünk.

Tőkejövedelem: az a pénz, amit a befektetéseink után kapunk, ilyenek lehetnek az osztalékok, lakáskiadásból származó bevételek, banki kamatok.

Megjelent a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Munkaerőpiaci Tükör című, kétévente kiadott tanulmánykötetének friss száma. A kötet a társadalmi egyenlőtlenség különböző dimenzióit mutatja be, tanulmányai között van Krekó és Tóth A személyi tőkejövedelmek jellemzői és a jövedelemeloszlásban betöltött szerepük 2007 és 2021 között című munkája, amelyet ebben a cikkben röviden összefoglalunk.

A tanulmány a NAV-hoz eljutott adóbevallások adatait elemzi ki, és a 2007-es, 2015-ös, 2019-es és 2021-es állapotot hasonlítja össze. Kiemelik, hogy az adatok két szempontból is torzíthatnak:

  • egyrészt, mert az adóbevallások nem mindig mutatják tökéletesen a valódi jövedelmeket,
  • másrészt mert a jövedelmek itt egyénekhez vannak sorolva, a valóságban viszont azok az egyéntől általában szétáramlanak a családhoz, háztartáshoz.

A NAV adatai szerint a vizsgált 16 évben nőtt a leadott adóbevallások száma, de ennél jóval nagyobb mértékben nőtt a munka- és tőkejövedelemmel rendelkezők száma is.

Az ábrán látszik, hogy a jövedelemmel rendelkezők száma 2007 és 2019 között több mint egymillió fővel nőtt. Az is látszik, hogy minimálisan elvált egymástól a jövedelemmel- és a munkajövedelemmel rendelkezők száma, azaz mára kialakult egy szélesebb réteg, amely nem dolgozik, csak a befektetéseiből szerez pénzt.

Ők 2007-ben még csak körülbelül 30 ezren voltak, 2019-ben és most viszont már nagyjából százezren vannak.

A tőkejövedelemmel rendelkezők száma 2007-ben és 2015-ben még csak 240 ezer fő körül alakult, az utána következő nagy gazdasági fellendülés idején viszont jelentősen megnőtt, így 2019-ben és 2021-ben már nagyjából 340 ezren jutottak pénzhez tisztán a tőkéjük felhasználásával.

Azzal, hogy a munkahelyek számának növekedése miatt párhuzamosan lett egyre több dolgozó és tőkés, érdemben nem változott a tőkések aránya jövedelemmel rendelkezők között. Ugyanígy kisebb kilengéseket leszámítva nem változott a tőkéből szerzett jövedelem aránya sem a teljes jövedelemhez képest.

tt jövedelem aránya sem a teljes jövedelemhez képest.

Az ábrán látszik, hogy mind a tőkejövedelemmel rendelkezők aránya, mind a tőkejövedelem aránya a teljes jövedelemhez képest 2015-ben esett vissza. A kutatók szerint ebben komoly része volt annak, hogy a 2008-as válság után durván csökkent a részvénytársaságok által fizetett osztalékok értéke.

Egyenlőtlen az eloszlás

A magyarországi tőkejövedelmekre nem meglepő módon jellemző, hogy rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el. Az adózók jövedelem szerinti felső egy százaléka kapja a tőkejövedelem körülbelül 72 százalékát, a felső tíz százalék a 90 százalékát, így a társadalom maradék 90 százalékának jut az összes ilyen pénz 10 százaléka. Ebből a magyarok szegényebbik fele egyébként mindössze körülbelül 3 százalékot kap.

Az, hogy a társadalom melyik része milyen arányban kap a tőkejövedelemből és a munkajövedelemből, a következő ábrán látszik:


Forrás: KRTK / NAV

Az utolsó másfél évtized legnagyobb nyertese egyébként egyértelműen a felső egy százalék:

2007-ben ők még csak a tőkejövedelem körülbelül 60 százalékát tették zsebre, 2015-ben ez viszont már 70 százalék fölé nőtt, és azóta is ezen a szinten maradt.

A férfiak sokkal többet visznek haza

Érdekesség, hogy a tőkejövedelem a nemek között is nagyon egyenlőtlenül oszlik meg. A kutatás szerint ugyan a férfiak és a nők hasonló részének van bevallott jövedelme a befektetései után, de a férfiaknál ez jellemzően sokkal nagyobb összeget jelent.

A NAV adatai szerint Magyarországon a férfiak a munkájuk után szerzett jövedelmükkel átlagosan 24 százalékkal keresnek többet, mint a nők. A férfiak átlagos tőkejövedelme viszont 174 százalékkal magasabb, mint a nőké, ami miatt összességében 35 százalék lesz a tényleges jövedelmi különbség.

Ennek az okairól csak azt tudjuk biztosan, hogy néhány extrém gazdag férfi nagyon felhúzza a férfiak átlagát. Ezen kívül viszont csak találgatni tudnak a kutatók, akik szerint hozzájárul a jelenséghez, hogy a nőknek átlagban alacsonyabb a munkajövedelme (amiből kevésbé tudnak félretenni), jellemző lehet, hogy kevésbé akarnak kockázatot vállalni, és a családokon belül sokszor a férfi nevére könyvelik ezeket a bevételeket.

Azt ugyanakkor a kutatók is megjegyzik, hogy a nemek közötti jövedelemkülönbség, ha erősíti is a nők anyagi kiszolgáltatottságát és a társadalmi hierarchia fenntartását, általában nem jelent valódi jövedelmi és életszínvonalbeli különbséget. Ennek az oka, hogy a pénz a legtöbbször a családokon belül a jövedelem megszerzőjétől szétáramlik a többi családtag felé. (Telex)

PÉNZ
egyenlőtlenség
TŐKEJÖVEDELEM
befektetés
JÖVEDELEM
NEMI EGYENLŐSÉG
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.12.03. - 07:06
24
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Nyári idő, sok napsütéssel

    Nyári idő, sok napsütéssel

  • Feltörték az Igazságügyi Minisztérium egyik weboldalát

    Feltörték az Igazságügyi Minisztérium egyik weboldalát

  • Szánthó Miklós a céljaikról beszélt

    Szánthó Miklós a céljaikról beszélt

  • Egy játszótér, amire büszke lehet az önkormányzat, ja nem

    Egy játszótér, amire büszke lehet az önkormányzat, ja nem

  • Tizenkét éves titok derült ki

    Tizenkét éves titok derült ki

  • Maruzsa Zoltán elmondta, hogy nem öt fő jelentkezett kémiatanárnak, hanem 72

    Maruzsa Zoltán elmondta, hogy nem öt fő jelentkezett kémiatanárnak, hanem 72

  • Pénzes proliság, mint „nemzeti nagytőke” – az elmúlt tíz év legnagyobb átverése

    Pénzes proliság, mint „nemzeti nagytőke” – az elmúlt tíz év legnagyobb átverése

  • Augusztus 20-án Budapestre látogat Erdoğan török elnök

    Augusztus 20-án Budapestre látogat Erdoğan török elnök

  • A kárpátaljai magyarok már nem támogatják Orbánt

    A kárpátaljai magyarok már nem támogatják Orbánt

  • Fizetésképtelenséget jelentett az Országos Roma Önkormányzat

    Fizetésképtelenséget jelentett az Országos Roma Önkormányzat

  • A jövő videójátékainak legjobb technikai újításai

    A jövő videójátékainak legjobb technikai újításai

  • 700 milliót kapott edig, most lehúzza a rolót a Megafon influenszerének cée

    700 milliót kapott eddig, most lehúzza a rolót a Megafon influenszerének cée

  • A világ 10 legdrágább úti célja

    A világ 10 legdrágább úti célja

  • Felbocsátották a Luna-25 holdállomást a Vosztocsnij űrrepülőtérről

    Felbocsátották a Luna-25 holdállomást a Vosztocsnij űrrepülőtérről

  • A „Babaváró” korosztály vesztesei: 30-40 év közöttiek az ingatlanpiacon

    A „Babaváró” korosztály vesztesei: 30-40 év közöttiek az ingatlanpiacon

  • Társadalmi egyeztetést követően új autóbusz-menetrend lép életbe Aszód, Bag, Tura és Dél-Nógrád térségében

    Társadalmi egyeztetést követően új autóbusz-menetrend lép életbe Aszód, Bag, Tura és Dél-Nógrád térségében

  • Kamatakciók várják majd a lakást vásárló fiatal családokat ősszel

    Kamatakciók várják majd a lakást vásárló fiatal családokat ősszel

  • Tényleg csak az agyunk 10%-át használjuk?

    Tényleg csak az agyunk 10%-át használjuk?

  • Közben Oroszország trükkösen a világ ötödik legnagyobb gazdasága lett

    Közben Oroszország trükkösen a világ ötödik legnagyobb gazdasága lett

  • Mielőtt kattintana: ezek a márkák a kiberbűnözők kedvencei

    Mielőtt kattintana: ezek a márkák a kiberbűnözők kedvencei

  • Több ellenzéki párt komoly bajban van, ami a parlamenti bejutást illeti

    Több ellenzéki párt komoly bajban van, ami a parlamenti bejutást illeti

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element