A magyar egészségügy legnagyobb problémája, hogy nem átlátható az átalakítás iránya.
A kormánynak nyilvánosságra kell hoznia a terveit – mondta el Dr. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új elnöke szombaton az Index kérdésére a küldöttközgyűlést követő sajtótájékoztatón. Országos választó küldöttközgyűlése után sajtótájékoztatót tartott a kamara, ahol felfedte terveit az új garnitúra.
109 szavazattal Dr. Álmos Péter lett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új elnöke. 192-en szavaztak érvényesen, ebből 109 szavazatot kapott Dr. Álmos Péter, Dr. Kozma Gábor pedig 83-at. A leköszönő elnök, Dr. Kincses Gyula nyitotta meg a sajtóbeszélgetést, üdvözölve a kamara új csapatát és a változásokat. „Megújítva fogja az új csapat végigvinni azt a folyamatot, amit mi elkezdtünk” – mondta a leköszönő elnök szombaton a Semmelweis Egyetemen.
Az Index megkérdezte az új elnököt, hogy szerinte mi most az egészségügy legnagyobb problémája, amin szíve szerint már ma változtatna.
A kormány tegye nyilvánossá azon terveit, amik tartalmazzák az egészségügy átalakítását, hogy lehessen tudni, hogyan járulhatunk hozzá. Továbbá hogy megtudjuk, biztosított lesz-e olyan állami egészségügyi ellátás, ami minden magyar problémájára megoldást nyújthat
– válaszolta lapunk kérdésére Dr. Álmos Péter. Az új elnök szerint tehát az egészségügy legégetőbb problémája, hogy „nem átlátható, nem transzparens az átalakítás iránya”.
Az új csapat programját ismertetve elmondta, a MOK fontosnak tartja, hogy tájékoztassa a közvéleményt, véleményt alakít ki, tenni akar azért, hogy a betegek és orvosok olyan egészségügyi rendszerben találkozzanak, ami mindkét fél megelégedésére szolgál.
Három pilléren nyugszik az átalakítás
Az új elnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy év hagyományát folytatva függetlenül, autonóm módon működnek majd. „Olyan program van a küldöttek asztalán, ami alkalmas arra hogy a MOK megtartsa azt a létszámot, ami az EU-ban is egyedülálló egy nem kötelező orvosi szervezet szempontjából” – fogalmazott Álmos Péter. Megjegyezte, hogy a következő időszakban csökkenhet a tagok száma, sokan ugyanis szolidaritásból léptek be, de még így is jelentős tagszámmal rendelkeznek majd.
Jelenleg ez az egyetlen olyan, orvosokat tömörítő testület, ami képes az orvosok érdekeit képviselni
– érvelt a MOK létjogosultsága mellett az elnök, aki szerint csak a közösséghez tartozás miatt ne legyen tag valaki, akarjon tenni is. Az új garnitúra programját is felfedte az elnök. Az első pillér az érdekérvényesítés, habár nem szakszervezet a MOK, de fontos szerepe, hogy képviselje az orvosokat.
Az az orvosi bérrendszer, amit kidolgoztunk az elmúlt ciklusban, veszti el a vonzerejét, a kollégák elhagyják az állami egészségügyet, egyre erősebb a magánegészségügy, és a külföld is erős célpont
– hangsúlyozta az elnök, hogy ezen a téren is lépniük kell. Emellett a jogvédelemre helyeznek nagyobb hangsúlyt. „A kamara a következő négy évben kiépít egy olyan jogvédelmi rendszert, ami a tagjait segíti abban, hogy a függőségbe kerülő orovosok megfelelő jogi segítséget kapjanak” – ismertette.
A második pillérként a szakmai össztestületi szerep megerősítését nevezte meg az elnök, aki szerint erősebb munkacsoportos tevékenységre van szükség. Minél több területen munkacsoportokat hoznak létre, hogy megadják a segítséget a kormánynak. Megjegyezte, nehézséget okoz, hogy az egészségügyi átalakítást a kormány nem ismerhető program mentén végzi.
A kamara hozzá tudja tenni azt a tapasztalatot, ami a kórházakban, rendelőkben felgyülemlik, de párbeszéd kell
– világított rá Álmos Péter. A harmadik pillérként pedig a társadalmi szerep erősítését nevezte meg.
Sok a súrlódás az orvostársadalom és a betegek között – a kollégák túlterheltek, mediálásra van szükség, és arra, hogy lássa a társadalom, hogy mi történik
– fogalmazott az elnök, hangsúlyozva, hogy meg akarják ismerni a betegek legnagyobb problémáit az egészségügyi ellátással kapcsolatban, és az eszközeikkel javítani szeretnének rajtuk. Azt is elmondta, hogy a kamarát belülről is át akarják alakítani, ugyanis szerinte a kamara felépítése nem tükrözi azokat a lehetőségeket, amiket a digitalizáció kínál.
Olyan kamarai szervezeti felépítést alakítunk ki, ami vonzó a fiatal kollégáknak is, az orvostanhallgatók pedig kiemelkedő ösztöndíjat kaphatnak
– fedte fel a kamarai elnök. A kamarai közösséget is fejleszteni akarja, hogy a felgyülemlett feszültségek oldódjanak. „Ezek a következő négy év fő feladatai, olyan transzparenciával, ami jellemezte a működésünket” – zárta a kamarai program bemutatását az elnök. Hozzáfűzte, hogy most a minisztériumnál kopogtatnak, mert szerintük sérül az etikai önrendelkezésük joga, nem függetlenek az etikai bizottságok. „Most nem így van, most a minisztériummal függelmi viszonyban lévő bizottságok döntenek” – világított rá Álmos Péter.
Az új kamarai csapat tagjai
Dr. Meglécz Katalint és Dr. Böszörmény-Nagy Gézát választották meg alelnöknek. A fogorvosokat képviselő alelnök Dr. Skapinyelcz Tibor lett (ő Kozma Gábor listáján indult). A visszalépések miatt Dr. Svéd Tamás maradt az egyetlen főtitkárjelölt, őt meg is választották erre a pozícióra. Titkárnak választották Dr. Pinke Ildikót, Dr. Hegedűs Tamást, Dr. Keczéry Attilát és Kostyalik Jánost. Az Országos Felügyelőbizottság elnöke pedig Dr. Szécsényi-Nagy Balázs lett. (Index)
