Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • + »
    • Időjárás
    • Kultúra »
      • Film
      • Zene
    • Tudomány »
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód »
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár »
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
{{title}}
{{title}}

Új korszak köszönt be Magyarországon: a gyermekek helyzete rosszabb lesz, mint a szülőké

Belföld
2023.11.29.
Profile picture for user CIVILHETES
By CIVILHETES on

Ma már a társadalmi mobilitás egyre nagyobb arányban azt jelenti Magyarországon, hogy a gyermekek rosszabb társadalmi helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest. 

Ez óriási változás az 1980-as évekhez viszonyítva, amikor ez a fogalom elsősorban még azt jelentette, hogy a gyermekek társadalmi pozícióban előre tudtak lépni – hangzott el a Munkaerőpiaci Tükör 2022 című kötet bemutatóján, amelynek tanulmányai idén a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás kérdéseit vizsgálták meg.

Megjelent a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet által kiadott „Munkaerőpiaci Tükör” című évkönyv-sorozat legfrissebb kötete, amelynek tanulmányai idén a hazai társadalmi egyenlőtlenségek és a társadalmi mobilitási lehetőségek kérdését járták körül. Pető Rita, a kötet egyik szerkesztője, a Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos munkatársa a kiadvány bemutatóján elmondta: az elemzéseket úgy válogatták össze, hogy azok minél szélesebb körben tárják fel az egyenlőtlenségeket a magyar társadalom különböző szegmenseiben. A tanulmányok a születéstől az időskorig mutatják be az adott életszakaszban megjelenő társadalmi egyenlőtlenségeket.

Miként gondolunk a jövedelmi helyzetünkre?

Pető Rita a kötet bemutatásánál több tanulmányt, illetve azok következtetéseit is kiemelte. A kötet első – Gáspár Attila által írt – fejezete például azt mutatja be, hogy miként gondolkodik a hazai lakosság az egyenlőtlenségről. A tanulmány ismertet egy olyan kérdőíves felmérést, amelyben arról kérdezték meg az embereket, hogy mennyi a jövedelmük, valamint azt is kérték tőlük, hogy becsüljék meg azt, ezzel a jövedelemmel a társadalom hány százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben. A felmérés szerint például a 750 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezők arra tippeltek, hogy ők a társadalom 50 százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben, holott a tényleges adatok szerint valójában az emberek 85%-ánál élhetnek jobban.

A felmérés érdekessége, hogy a szegényebbek, az alacsony jövedelemmel rendelkezők felülbecsülték jövedelmi helyzetüket, míg a gazdagok, a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében ennek a fordítottja igaz.

Tehát Magyarországon a szegények gazdagabbnak, a gazdagok pedig szegényebbnek látják a helyzetüket a valóságnál

– emelte ki Pető Rita.

A megkérdezetteknek egyben azt is meg kellett tippelniük, hogy az adott jövedelmi szinttel a világ összlakosságának hány százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben. E kérdés vizsgálatánál az derült ki, hogy az alacsonyabb és a magasabb jövedelemmel rendelkezők is alulbecsülik jövedelmi helyzetüket, azaz átlagosan az emberek globális kitekintésben szegény országnak tartják Magyarországot a tényleges helyzettel szemben.

Európa egyik legegyenlőtlenebb oktatási rendszere

A kötet egy másik – Varga Júlia által jegyzett – tanulmánya arra tér ki, hogy miként alakulnak Magyarországon a családi háttér szerinti oktatási egyenlőtlenségek, és ezen a téren miként áll Magyarország a nemzetközi összehasonlításban. „Minden országban megfigyelhető, hogy a jobb, illetve a rosszabb anyagi hátterű gyerekek között az oktatásban egyenlőtlenséget látunk, a teszteredményeikben különbség mutatható ki. Ennek a különbségnek a mértéke azonban országonként eltérő.

A hazai oktatási rendszer pedig az egyik legegyenlőtlenebbnek számít Európában

– jegyezte meg Pető Rita.

Varga Júlia tanulmánya bemutatja, hogy a 2018-as PISA-felmérés szerint a 15 éves diákok esetében a szövegértésiteszt-eredményekben 113 pontnyi különbség mutatható ki a legjobb, illetve a legrosszabb családi hátterű diákok között.

Ez három iskolai évnek felel meg, vagyis ez olyan mintha a jó családi hátterű 15 éves diákok három évvel többet jártak volna iskolába, mint az ugyanennyi idős, de rosszabb családi háttérrel rendelkező diákok. Ez a különbség nagyon magas

– magyarázta az adatokat Pető Rita. Továbbá az adatokból az is kiderül, hogy 113 pontnyi tesztpontszám-különbségnek 20 százalékát magyarázza a családi háttér Magyarországon, ami nagyon magas szintnek számít európai összehasonlításban.


Forrás:  Munkaerőpiaci Tükör 2022

A Covid miatt 1,5-2,5 évvel csökkent a várható élettartam

A felnőttkori egészségben megmutatkozó egyenlőtlenségekről is külön – Kollányi Zsófia által írt – tanulmány szól a kötetben.

Köztudott dolog, hogy Magyarországon a lakosság várható élettartama alacsony, azonban azt már kevesen tudják, hogy ezen átlagos kép mögött valójában egy nagyon nagy egyenlőtlenség mutatható ki. Nem igaz az, hogy Magyarországon mindenkinek sokkal rosszabbak a várható életkilátásaik a nyugat-európai országokhoz képest, hanem inkább azt mondható el, hogy míg a hazai magas státuszú emberek életkilátásaik is rosszabbak valamennyivel, addig az alacsony státuszú emberek egészségi állapota sokkal rosszabb, mint a nyugat-európai társaiké

– emelte ki Pető Rita.

A koronavírus-járvány előtti utolsó év, a 2019-es esztendő és a 2021-es év születéskor várható élettartamra vonatkozó magyarországi adatainak vizsgálatánál az derül ki, hogy az EU-átlaghoz képest az összes magyarországi régióban alacsonyabb a várható élettartam. Ha viszont egymáshoz viszonyítjuk a magyarországi régiókat, akkor hatalmas egyenlőtlenség látszik. Az adatok szerint Budapesten kiugróan jó a mutató, amihez képest például az észak-magyarországi már sokkal rosszabb.

A koronavírus-járvány valójában mindenkinek 1,5-2,5 évvel csökkentette a várható élettartamot, ami elsőre nem tűnik nagyon nagy számnak, azonban ezzel a 10-15 évvel ezelőtti szintre esett vissza a mutató hazánkban

– hangsúlyozta Pető Rita.


Forrás:  Munkaerőpiaci Tükör 2022

Nőtt a lefelé irányuló mobilitás

A kötet utolsó fejezete a társadalmi mobilitás kérdésével foglalkozik. Huszár Ákos, Balogh Karolina és Győri Ágnes tanulmánya háromféle mobilitást vizsgált meg:

  • a horizontális mobilitás arra vonatkozik, amikor a gyermek már más foglalkozást választ, mint a szülei, azonban ennek a presztízse ugyanolyan szintű;
  • a felfelé mobil személyeknek pedig azokat nevezi a szakirodalom, akik magasabb presztízsű foglalkozást választanak a szüleiknél;
  • lefelé mobilnak pedig azokat nevezik, akik alacsonyabb presztízsű foglalkozást választanak.

Az elmúlt évtizedek adatai azt mutatják, hogy mind a horizontális, mind pedig a felfelé irányuló mobilitás az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent Magyarországon.

EZZEL SZEMBEN A LEFELÉ IRÁNYULÓ MOBILITÁS MÉRTÉKE FOLYAMATOSAN NŐ.

Míg az 1980-as években a mobilitás azt jelentette, hogy a gyermekek jobb helyzetbe kerültek az szüleiknél, addig ma már egyre nagyobb arányban a mobilitás azt jelenti, hogy a gyermekek rosszabb helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest

– elemezte az adatokat Pető Rita.

(Portfolio)

Címlapkép forrása:
EGÉSZSÉGÜGY
oktatás
tanulmány
társadalmi egyenlőtlenség
társadalmi mobilitás
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.29. - 06:17
Módosítva 2023.11.29. - 06:20
A- A+

  • Időközi önkormányzati választáson kapott ki a Fidesz jelöltje Hajdúhadházon

    Időközi önkormányzati választáson kapott ki a Fidesz jelöltje Hajdúhadházon

  • Nicusor Dan nyerte a romániai elnökválasztást

    Nicusor Dan nyerte a romániai elnökválasztást

  • Marad a szél, eső, zápor továbbra is jöhet

    Marad a szél, eső, zápor továbbra is jöhet

  • Exit poll: kikapott az orbánista román szélsőjobbos

    Az exit pollok szerint Nicușor Dan lesz Románia új elnöke

  • Magyar Péter üzent a Harcosok Klubjának és Orbán Viktornak

    Magyar Péter üzent a Harcosok Klubjának és Orbán Viktornak

  • Orbán Viktor: Brüsszel ukránbarát Tisza-Dobrev-koalíciót akar a nyakunkba ültetni

    Orbán Viktor: Brüsszel ukránbarát Tisza-Dobrev-koalíciót akar a nyakunkba ültetni

  • Ismert tartalomgyártók és aktivisták tiltakoznak az átláthatósági törvény ellen

    Ismert tartalomgyártók és aktivisták tiltakoznak az átláthatósági törvény ellen

  • Sorsdöntő elnökválasztáson döntenek a lengyelek arról, hogy leszámolnak-e az illiberalizmussal?

    Sorsdöntő elnökválasztáson döntenek a lengyelek arról, hogy leszámolnak-e az illiberalizmussal?

  • Kelemen Hunor: Zavart okozott Orbán Viktor tihanyi beszéde

    Kelemen Hunor: Zavart okozott Orbán Viktor tihanyi beszéde

  • Egy valódi kém: sok szesz, sok szex, kevés steksz – Aldrich Ames hazaárulásának anatómiája

    Egy valódi kém: sok szesz, sok szex, kevés steksz – Aldrich Ames hazaárulásának anatómiája

  • Tízezer fideszest szerveztek be Orbán Harcosok Klubjába

    Tízezer fideszest szerveztek be Orbán Harcosok Klubjába

  • Annyira kínos lett Elon Musk, hogy minden Teslát eladott az építőipari óriás

    Annyira kínos lett Elon Musk, hogy minden Teslát eladott az építőipari óriás

  • Mexikói hadihajó ütközött a Brooklyn hídnak: két halott, sok sérült

    Mexikói hadihajó ütközött a Brooklyn hídnak: két halott, sok sérült

  • Dízeltilalom jön az olaszoknál, fájhat a turisták feje

    Dízeltilalom jön az olaszoknál, fájhat a turisták feje

  • Habony- és Rogán-közeli cégek főbérlője lett a BYD az újbudai székház megvásárlásával

    Habony- és Rogán-közeli cégek főbérlője lett a BYD az újbudai székház megvásárlásával

  • Villát építeni bölcsőde ürügyén...

    Villát építeni bölcsőde ürügyén...

  • Röhejes a Fidesz, de most már fegyverrel hőbörög

    Röhejes a Fidesz, de most már fegyverrel hőbörög

  • Teljesen elszakadt a valóságtól a kormány gazdasági kommunikációja

    Teljesen elszakadt a valóságtól a kormány gazdasági kommunikációja

  • Kiderült az igazság: hihetetlen, mennyit kénytelenek robotolni a magyar dolgozók

    Kiderült az igazság: hihetetlen, mennyit kénytelenek robotolni a magyar dolgozók

  • Eltűnt 2200 millió forint

    Eltűnt 2200 millió forint

  • Kiszállt a magyar állam az egykori Vodafone-ból, a tranzakciót az adófizetők számára előnyösnek nevezték

    Kiszállt a magyar állam az egykori Vodafone-ból, a tranzakciót az adófizetők számára előnyösnek nevezték

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

© 2011-2025 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element