Ma már a társadalmi mobilitás egyre nagyobb arányban azt jelenti Magyarországon, hogy a gyermekek rosszabb társadalmi helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest.
Ez óriási változás az 1980-as évekhez viszonyítva, amikor ez a fogalom elsősorban még azt jelentette, hogy a gyermekek társadalmi pozícióban előre tudtak lépni – hangzott el a Munkaerőpiaci Tükör 2022 című kötet bemutatóján, amelynek tanulmányai idén a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás kérdéseit vizsgálták meg.
Megjelent a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet által kiadott „Munkaerőpiaci Tükör” című évkönyv-sorozat legfrissebb kötete, amelynek tanulmányai idén a hazai társadalmi egyenlőtlenségek és a társadalmi mobilitási lehetőségek kérdését járták körül. Pető Rita, a kötet egyik szerkesztője, a Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos munkatársa a kiadvány bemutatóján elmondta: az elemzéseket úgy válogatták össze, hogy azok minél szélesebb körben tárják fel az egyenlőtlenségeket a magyar társadalom különböző szegmenseiben. A tanulmányok a születéstől az időskorig mutatják be az adott életszakaszban megjelenő társadalmi egyenlőtlenségeket.
Miként gondolunk a jövedelmi helyzetünkre?
Pető Rita a kötet bemutatásánál több tanulmányt, illetve azok következtetéseit is kiemelte. A kötet első – Gáspár Attila által írt – fejezete például azt mutatja be, hogy miként gondolkodik a hazai lakosság az egyenlőtlenségről. A tanulmány ismertet egy olyan kérdőíves felmérést, amelyben arról kérdezték meg az embereket, hogy mennyi a jövedelmük, valamint azt is kérték tőlük, hogy becsüljék meg azt, ezzel a jövedelemmel a társadalom hány százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben. A felmérés szerint például a 750 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezők arra tippeltek, hogy ők a társadalom 50 százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben, holott a tényleges adatok szerint valójában az emberek 85%-ánál élhetnek jobban.
A felmérés érdekessége, hogy a szegényebbek, az alacsony jövedelemmel rendelkezők felülbecsülték jövedelmi helyzetüket, míg a gazdagok, a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében ennek a fordítottja igaz.
Tehát Magyarországon a szegények gazdagabbnak, a gazdagok pedig szegényebbnek látják a helyzetüket a valóságnál
– emelte ki Pető Rita.
A megkérdezetteknek egyben azt is meg kellett tippelniük, hogy az adott jövedelmi szinttel a világ összlakosságának hány százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben. E kérdés vizsgálatánál az derült ki, hogy az alacsonyabb és a magasabb jövedelemmel rendelkezők is alulbecsülik jövedelmi helyzetüket, azaz átlagosan az emberek globális kitekintésben szegény országnak tartják Magyarországot a tényleges helyzettel szemben.
Európa egyik legegyenlőtlenebb oktatási rendszere
A kötet egy másik – Varga Júlia által jegyzett – tanulmánya arra tér ki, hogy miként alakulnak Magyarországon a családi háttér szerinti oktatási egyenlőtlenségek, és ezen a téren miként áll Magyarország a nemzetközi összehasonlításban. „Minden országban megfigyelhető, hogy a jobb, illetve a rosszabb anyagi hátterű gyerekek között az oktatásban egyenlőtlenséget látunk, a teszteredményeikben különbség mutatható ki. Ennek a különbségnek a mértéke azonban országonként eltérő.
A hazai oktatási rendszer pedig az egyik legegyenlőtlenebbnek számít Európában
– jegyezte meg Pető Rita.
Varga Júlia tanulmánya bemutatja, hogy a 2018-as PISA-felmérés szerint a 15 éves diákok esetében a szövegértésiteszt-eredményekben 113 pontnyi különbség mutatható ki a legjobb, illetve a legrosszabb családi hátterű diákok között.
Ez három iskolai évnek felel meg, vagyis ez olyan mintha a jó családi hátterű 15 éves diákok három évvel többet jártak volna iskolába, mint az ugyanennyi idős, de rosszabb családi háttérrel rendelkező diákok. Ez a különbség nagyon magas
– magyarázta az adatokat Pető Rita. Továbbá az adatokból az is kiderül, hogy 113 pontnyi tesztpontszám-különbségnek 20 százalékát magyarázza a családi háttér Magyarországon, ami nagyon magas szintnek számít európai összehasonlításban.
Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2022
A Covid miatt 1,5-2,5 évvel csökkent a várható élettartam
A felnőttkori egészségben megmutatkozó egyenlőtlenségekről is külön – Kollányi Zsófia által írt – tanulmány szól a kötetben.
Köztudott dolog, hogy Magyarországon a lakosság várható élettartama alacsony, azonban azt már kevesen tudják, hogy ezen átlagos kép mögött valójában egy nagyon nagy egyenlőtlenség mutatható ki. Nem igaz az, hogy Magyarországon mindenkinek sokkal rosszabbak a várható életkilátásaik a nyugat-európai országokhoz képest, hanem inkább azt mondható el, hogy míg a hazai magas státuszú emberek életkilátásaik is rosszabbak valamennyivel, addig az alacsony státuszú emberek egészségi állapota sokkal rosszabb, mint a nyugat-európai társaiké
– emelte ki Pető Rita.
A koronavírus-járvány előtti utolsó év, a 2019-es esztendő és a 2021-es év születéskor várható élettartamra vonatkozó magyarországi adatainak vizsgálatánál az derül ki, hogy az EU-átlaghoz képest az összes magyarországi régióban alacsonyabb a várható élettartam. Ha viszont egymáshoz viszonyítjuk a magyarországi régiókat, akkor hatalmas egyenlőtlenség látszik. Az adatok szerint Budapesten kiugróan jó a mutató, amihez képest például az észak-magyarországi már sokkal rosszabb.
A koronavírus-járvány valójában mindenkinek 1,5-2,5 évvel csökkentette a várható élettartamot, ami elsőre nem tűnik nagyon nagy számnak, azonban ezzel a 10-15 évvel ezelőtti szintre esett vissza a mutató hazánkban
– hangsúlyozta Pető Rita.
Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2022
Nőtt a lefelé irányuló mobilitás
A kötet utolsó fejezete a társadalmi mobilitás kérdésével foglalkozik. Huszár Ákos, Balogh Karolina és Győri Ágnes tanulmánya háromféle mobilitást vizsgált meg:
- a horizontális mobilitás arra vonatkozik, amikor a gyermek már más foglalkozást választ, mint a szülei, azonban ennek a presztízse ugyanolyan szintű;
- a felfelé mobil személyeknek pedig azokat nevezi a szakirodalom, akik magasabb presztízsű foglalkozást választanak a szüleiknél;
- lefelé mobilnak pedig azokat nevezik, akik alacsonyabb presztízsű foglalkozást választanak.
Az elmúlt évtizedek adatai azt mutatják, hogy mind a horizontális, mind pedig a felfelé irányuló mobilitás az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent Magyarországon.
EZZEL SZEMBEN A LEFELÉ IRÁNYULÓ MOBILITÁS MÉRTÉKE FOLYAMATOSAN NŐ.
Míg az 1980-as években a mobilitás azt jelentette, hogy a gyermekek jobb helyzetbe kerültek az szüleiknél, addig ma már egyre nagyobb arányban a mobilitás azt jelenti, hogy a gyermekek rosszabb helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest
– elemezte az adatokat Pető Rita.