Kijött a jelentés az uniós bérekről, benne a magyar adatokkal is.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben (17%-kal) a bérek 2023 második negyedében éves szinten, ugyanakkor a rekordnak számító magyarországi infláció miatt a hazai reálbérek az ötödik legnagyobb mértékben (3,7%-kal) estek vissza április és június között – derül ki az Európai Bizottság uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentéséből. Az elemzés külön kitért a minimálbér vásárlóerejére is: eszerint a minimálbért alkalmazó 21 tagállam közül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben (10,5%-kal) az előírt minimális kereset reálértéke 2022 elejétől kezdve.
A 2022 eleje óta eltelt időszakban erőteljesen növekedtek a nominális bérek az EU-ban, azonban annak mértéke még mindig jóval elmaradt az infláció ütemétől, ami miatt a reálbérek jelentősen csökkentek – állapította meg az EU munkaerőpiacáról és az uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentésében az Európai Bizottság.
A jelentés szerint egyfelől a feszes munkaerő-piaci helyzet és a magas infláció táplálta a bérnövekedést, másfelől viszont a munkaerő-piaci kilátásokkal kapcsolatos növekvő bizonytalanság, az egyes ágazatokban (különösen a feldolgozóiparban) tapasztalható nehézségek, valamint a magasabb munkaerő-piaci részvétel révén megnövekedett munkaerő-kínálat a bérnövekedés mérsékléséhez járultak hozzá.
A nominális bérek 6%-kal nőttek az EU-ban 2023 második negyedében az előző év azonos időszakához képest, viszont a reálbérek az infláció következtében 0,8%-kal csökkentek április és június között. Az előző negyedévi számokkal összehasonlítva az adatokat az látszik, hogy a reálbérek csökkenése ugyan folytatódott az EU-ban, de a visszaesés üteme lassult a nominális bérek erőteljes növekedése és a mérséklődő infláció következtében. 2023 első negyedében ugyanis még 3,4%-kal csökkentek a reálbérek éves szinten, sőt, a tavalyi év harmadik negyedében rekord mértékben, 5,1%-kal estek vissza a reál keresetek az EU-ban.
Az infláció sok országban eltünteti a béremelést
A nominális bérnövekedés üteme az idei második negyedévben jelentősen eltért az egyes tagállamokban, miután a tagországok között nagy különbségek mutathatók ki az infláció, valamint a munkaerő iránti kereslet és a munkaerő kínálata terén.
Az április és június közötti időszak adatait vizsgálva az látható, hogy A NOMINÁLIS BÉREK A MÁSODIK LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN MAGYARORSZÁGON EMELKEDTEK AZ EU-BAN ÉVES SZINTEN, MIUTÁN HAZÁNKBAN 17%-KAL NŐTTEK A KERESETEK 2022 AZONOS IDŐSZAKÁHOZ VISZONYÍTVA.
A hazai növekedési ütemet csak a román mutató (19%) múlta felül. Mind Romániát, mind Magyarországot a magas infláció mellett feszes munkaerőpiac jellemzi.
Ezzel szemben a nominális bérnövekedés Máltán (1,5%), Svédországban (3,3%), Olaszországban (3,3%) és Dániában (3,4%) volt a legalacsonyabb az EU-n belül, amely országokban az infláció viszonylag alacsony mértékű.
Nominális bérek növekedése éves szinten (Forrás: Európai Bizottság)
2024-ben 10%-os vagy azt meghaladó nominális béremelkedésre számítanak a közgazdászok Magyarországon. Az infláció csökkenése még a mérséklődő nominális bérnövekedési ütem mellett is hozzájárul a reálbérek növekedéséhez.
A legkisebb bérek jelentősen, 10, illetve 15%-kal emelkednek, ami jár némi inflációs kockázattal, másrészt a munkaerőhiány továbbra is bérfelhajtó hatású, harmadrészt a visszatekintő infláción alapuló árazás kockázata is a magasabb árak felé mutat. Ezzel együtt is minden szakértő azzal számol, hogy 2024-ben már csak 6% körüli lesz az infláció Magyarországon, így újra emelkedik a bérek vásárlóereje. (Portfolio)
