Betegségeket terjeszt az új faj, de lehet védekezni.
Hazánkban is fel-felbukkan az új kullancsfaj, amely zárt térben, egyetlen kutyán táplálkozva is képes nagy tömegben szaporodni. Kutyára és emberre is veszélyes betegségeket terjeszthet, a klímaváltozással pedig magyarországi megtelepedése is várható. Pánikra azonban nincs ok, az ismert kullancsellenes szerek és módszerek vele szemben is hatékonyak.
Ez a kullancs képes zárt térben és ugyanazon a kutyán táplálkozva végigmenni a teljes életciklusán és szaporodni, ezért egyetlen lakásban is száz- vagy ezerszámra jelenhet meg. A faj a klímaváltozás egyik nyertese, terjedése várható Magyarországon is
– mondja Dr. Földvári Gábor biológus, parazitológus.
A horrorfilmbe illő invázióra képes ízeltlábúak a Rhipicephalus sanguineus faj tagjai, idegenhonos, hazánkba a mediterrán területekről behurcolt kullancsok, magyar nevük még nincs. Angolul barna kutyakullancsnak vagy kennelkullancsnak nevezik, de színük inkább vörösesbarna, és embereken, illetve más emlősökön is táplálkoznak.
Hazai terjedésükre egyelőre csak elszórt adataink vannak, az elmúlt másfél évtizedben tapasztalható behurcolt példányok felbukkanása, illetve ezekből létrejöhetnek kis területen komoly fellángolások. Amellett, hogy kutyákra és emberekre is veszélyes betegségek terjesztésére képesek, igazán hátborzongató tulajdonságuk, hogy optimális környezetben iszonyú tömegben elszaporodhatnak.
Mit kell tudnunk ezekről a vérszívókról, és hogyan védhetjük ellene otthonainkat, házi kedvenceinket, sőt saját magunkat? Erről kérdezte a 24.hu Dr. Földvári Gábort, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársát.
Kutyára, emberre is veszélyes
A jobb híján kutyakullancsnak nevezett vérszívók szubtrópusi területeken őshonos, ám a klímaváltozással elterjedési területe egyre északabbra tolódik. Masszívan terjeszkedik az Egyesült Államokban és a mediterrán térségben, egy-két évtizede pedig Nagy-Britanniában, Közép-Európában és hazánknál északabbra fekvő régiókban is megjelent. A tojásokból kikelő ízeltlábúak optimális körülmények között 8-10 hét alatt érik el a felnőtt alakot, ekkor testük 2-3 milliméter hosszú, 1-1,5 mm széles. Egyetlen nősténytől akár 7000 utód is származhat.
Ezek az ízeltlábúak a kutyákra halálos veszélyt jelentő Babesia és a Hepatozoon egysejtű élősködők vektorai, embereknek pedig Rickettsia baktériumokat adhatnak át
– fogalmaz a 24.hu-nak Földvári Gábor.
Hozzáteszi: előre soha nem lehet megmondani, hogy a behurcolt, idegenhonos fajok miként viselkednek majd új környezetükben. A kutyakullancsról az látszik, hogy Európában gyakrabban támad emberre, gyors a fejlődése, életciklusa akár kétszer is végbemehet egy év alatt, magyarán két generáció is szaporodni képes adulttá (felnőtt egyed) fejlődhet.
Illetve mint említettük, a faj különlegessége, hogy általában nagy sokaságban jelenik meg egy-egy helyen, ennek oka táplálkozási szokásaiban keresendő.
Háromszor esznek életük során
Minden kullancs három fejlődési stádiumon megy keresztül: a tojásból lárva, majd nimfa, végül ivarszervekkel rendelkező, szaporodásra képes felnőtt egyed lesz. Mindhárom átalakulás előtt táplálkozniuk kell, felnőttként pedig a szaporodáshoz és a tojások érleléséhez van szükségük vérre, vagyis minden kullancs háromszor „eszik” életében. De nem mindegy, hogy milyen áldozatot választ.
A hazánkban gyakori, őshonos közönséges kullancsok például háromgazdások, azaz életük különböző szakaszaiban más-más állatok vérét szívják.
A tojásból kikelő lárvaként kisemlőst keresnek (egeret például), nimfaként madarakat, nagyobb emlősöket (sün, nyúl) választanak, felnőtt állapotban pedig nagy emlősökre (szarvas, kutya, ember) csimpaszkodnak. Minden vérszívás után lepottyannak a gazdatestről, hogy nyugalomban átalakuljanak, majd új prédát keressenek.
Vannak kétgazdás fajok is, mint a hazánkban ugyancsak terjedő Hyalomma kullancsok, ők annak az állatnak a testén alakulnak nimfává, amelyikre lárvaként rácsimpaszkodtak, és csak felnőttként néznek más, nagyobb zsákmány után.
Ezért fontos szereplő a kutya
Mindezt pedig azért engedtük ilyen bő lére, mert ugyan a kutyakullancsok is háromgazdások, de nem válogatnak, akár egyetlen faj, sőt egy egyed is megfelel nekik mindhárom alkalomra, illetve nem zavarja őket, ha zárt térben kell élniük, átalakulniuk. És ezen a ponton lesz fontos a kutya, amely az állandó mozgásban lévő vadállatokkal szemben helyhez kötött életet él.
Így pedig a vérszívók minden átalakulásuk után ugyanarra az egyedre tudnak visszacsimpaszkodni, sőt még az új generáció tagjainak ott helyben nyújt táplálékot a család kedvence. Elég, ha mondjuk egy horvátországi nyaralásról a kutya hazahoz két, ellentétes nemű kullancsot, egy megtermékenyített nőstényt vagy táplálkozó lárvákat, nimfákat. Ilyenkor minden adott egy helyi populáció létrejöttéhez.
Több ezer petét rakhatnak le a kennelben, kutyaházban vagy a lakásban, majd rövidesen százával táplálkoznak akár egy kutyán a kis vérszívók. Ha pedig nem tudunk ellenük hatékonyan fellépni, jönnek az újabb és újabb generációk
– emeli ki Földvári Gábor, és tapasztalatból beszél.
Tízezer kullancs egyetlen menhelyen
Évekkel ezelőtt történt, hogy a kutató és kollégái egy közelebbről meg nem nevezett, vidéki kutyamenhelyről kaptak kullancsmintát, a vérszívók rendkívüli tömegben elszaporodtak a telepen. A faj azonosítása után Földvári Gáborék elmentek a helyszínre, ahol döbbenetes látvány fogadta őket: „a padlón, a falakon, mindenhol kullancsok másztak, ezer fölött hagytuk abba a számlálásukat. A populáció egyedszámát 10 ezer körülire becsültük”.
Az pontosan nem derült ki, hogyan került oda ez a faj, de az állomány rövid idő alatt hihetetlenül felszaporodott. A gázszilikátból készült falak számtalan apró búvóhelyet nyújtottak az átvedléshez, és emiatt kiirtani is nagyon nehéz volt őket. A kutyákat persze megfelelően kezelték, nekik nem esett bántódásuk, a kullancsokat viszont még két alapos, hypós nagytakarítás sem hatotta meg.
Végül az akkori PhD-hallgatómnak, Szekeres Sándornak eszébe jutott, hogy vidéken vagyunk, csak van itt valakinek disznóperzselője. Volt, és miután kétszer »átlángszórózták« vele a kenneleket, végre eltűntek a vérszívók.
A kutyakullancs a klímaváltozás egyik nagy nyertese, a melegedéssel nemcsak élőhelyének kiterjedése nő egyre sebesebben, hanem életciklusa is gyorsul. Kísérlettel bizonyították, hogy magasabb hőmérsékleten nő az aktivitása és az ember iránti affinitása. Jó eséllyel már hazánkban is vannak szaporodó, megtelepedett állományai, csupán ennek tudományos igazolása várat még magára. A Kullancsfigyelő közösségi kutatási projekt honlapján várják a kutatók az ezzel a fajjal kapcsolatos megfigyeléseket is. Ha a kutyán vagy a környékén nagyobb számban jelennek meg hasonló méretű barnásvörös kullancsok, azt érdemes jelezni.
Fontos azonban, hogy a hazai fajok ellenében is javasolt, remélhetőleg minél szélesebb körben alkalmazott módszerek itt is hatékonyak. A mi felelősségünk, hogy az új vérszívó minél kevesebb problémát okozzon Magyarországon. (24.hu)
