A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) javaslata szerint 2025-től be kellene tiltani a fosszilis tüzelőanyaggal működő új kazánok értékesítését.
Ehhez képest hazánkban az otthonokat leggyakrabban valamilyen földgáztüzelésű berendezéssel fűtik, ami azért kedvezőtlen, mert ez – mivel fosszilis energiahordozó felhasználásáról van szó – hozzájárul a CO2-kibocsátás növekedéséhez és ezzel a globális felmelegedéshez. Ma már van olyan alternatíva, ami környezeti és költségszempontból is kedvező választást jelent.
Melyik fűtési mód a leggazdaságosabb? Fa, gáz, villany, brikett?
A földgázfűtés nem is olyan rég még a legkorszerűbb megoldásnak számított, mára azonban alaposan megváltozott a helyzet. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott ugyanis az a tény, hogy ez a fűtési mód – mivel fosszilis energiahordozó felhasználásáról van szó – hozzájárul a CO2-kibocsátás növekedéséhez és ezzel a globális felmelegedéshez.
Azt, hogy ebben a lakások fűtésének mekkora a szerepe, jól jelzi, hogy hazánk teljes CO2-kibocsátásának harmada a háztartásokhoz köthető, a háztartások egy főre jutó fűtése által generált szén-dioxid-emisszió alapján pedig Magyarország az európai középmezőny elején helyezkedik el.
A jó hír az, hogy a kutatás eredményei szerint sok honfitársunk igyekszik tudatosan használni a fűtést, ezzel egyszerre csökkentve a környezetterhelést és a rezsit is. A megkérdezettek fele lekapcsolja a fűtést, ha nincs otthon senki, elutazás előtt 35% százalék tesz így, 42% pedig alacsonyabb fokozatra veszi vissza.
Éjszakára, az egészséges és minőségi alvás érdekében tanácsos 2 Celsius fokkal lejjebb venni a lakásunk hőmérsékletét, illetve ugyanígy 2-3 fokkal tekerhetjük lejjebb a termosztátot, ha munkába indulunk. Amennyiben fűtési szezonban hosszabb időre elutazunk, akkor is tartsunk fent temperáló fűtést, mert azzal hatékonyan védekezhetünk a nemkívánatos páralecsapódások és az esetleges elfagyások ellen
– tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Electronics Magyar Kft. légkondicionáló üzletágának kereskedelmi vezetője.
A háztartások túlzott CO2-kibocsátásán ugyanakkor ennél is hatékonyabban lehetne javítani, mégpedig a lakások hőveszteségének csökkentésével, valamint a fűtési rendszerek korszerűsítésével. Bár a megkérdezettek harmada úgy véli, hogy korszerű, energiatakarékos fűtési rendszert használ, a valóságban minden bizonnyal kisebb ez az arány.
Azt, hogy bőven ráférne a fűtési rendszerek korszerűsítése a hazai lakásállományra, az is mutatja, hogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint a hazai gázkészülék állomány átlagéletkora meghaladta a 20 évet 2018-ban. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervéből is világosan kiderül, hogy nagy szükség van a korszerűsítésre, amiben jelentős CO2-megtakarítási potenciál is rejlik.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) javaslata szerint ráadásul a klímacélok, pontosabban a nettó zéró kibocsátás 2050-ig történő elérése érdekében – számos más intézkedés mellett – 2025-től a világon sehol sem lenne szabad fosszilis tüzelőanyaggal működő új kazánokat értékesíteni.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a gáztüzelésű fűtőberendezéseket hatékonyabb és környezetkímélőbb alternatívákkal kellene kiváltani. A már említett Nemzeti Energia- és Klímaterv ennek kapcsán egyebek közt megállapítja, hogy „nagy potenciál rejlik a biomassza hatékony hasznosításában (…), valamint a környezeti hőnek a hőszivattyúkon keresztül történő használati lehetőségeiben".
Amennyiben akár a régi készülék javíthatatlansága, akár környezetvédelmi okokból úgy döntünk, hogy lecseréljük a hagyományos gázcirkót és abszolút tiszta – vagyis lokális károsanyagkibocsátás-mentes – megoldásra váltanánk, az elektromos megoldások jöhetnek számításba. Viszonylag alacsony kiépítési költsége miatt népszerű alternatívának számítanak az infrapanelek, fűtőpanelek, ám az üzemeltetésük igen költséges lehet, hiszen míg 1 kWh energiát egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs modern gázkazán pedig 14 forintból állít elő, addig az elektromos fűtés e formájánál ez a költség 40 forintra nő.
Szintén elektromos áramot használnak az energia- és klímaterv által is emlegetett hőszivattyús rendszerek, ám itt az 1 kWh energia előállításának költsége mindössze 12-13 forint, ami kedvezményes tarifa esetén akár 7-8 forintra is mérséklődhet. (Profitline)
