A jelenlegi konzultáció szerint a Brüsszel által palesztin szervezeteknek nyújtott támogatások a Hamászhoz is eljutottak. Kiderült, az állítás nem igaz.
A nemzeti konzultáció kérdéseit összeállítók figyelmét valahogy elkerülte, miszerint az izraeli háború kirobbanását követően, már a második napon Brüsszel vizsgálatot kezdett az ügyben. Az már csak hab a tortán, hogy az ellenőrzést épp a Fidesz által delegált magyar EU biztos Várhelyi Olivér jelentette be. A jelentés a héten elkészült és a biztosok „kollégiuma”, köztük a magyar képviselővel egyhangúlag elfogadta azt. E szerint semmiféle bizonyítékot nem találtak arra, hogy a palesztinoknak szánt uniós támogatások nem olyan helyre jutnak, ahová szánták azokat, beleértve a terrorizmust is.
A felülvizsgálat alapján a testület utóbbi években megerősített ellenőrző mechanizmusai és biztosítékai jól működnek. Így viszont most arra lett bizonyíték, hogy a nemzeti konzultáció ötödik kérdése légből kapott információra alapul, és arra, hogy az egyik fideszes nem tudja mit mond és mit csinál a másik. Először tehát egymással kellene konzultálniuk, mielőtt előveszik szegény nemzetet, amelynek tagjai e kérdésről zéró információval rendelkeznek. Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője ugyan korábban már teljességgel valótlannak nevezte a nemzeti konzultációban megfogalmazott állításokat, de egy esetben most be is bizonyosodott, hogy valakik a Fideszben fércművet fabrikáltak.
Tény, hogy már az első kérdésben is vannak azért gyanús elemek. A Gazdaságkutató Intézet (GKI) friss elemzése szerint Magyarországon a vállalkozások számára a 7. legdrágább volt a villamos energia piaci (másnapi DAM) nagykereskedelmi ára az EU-ban. Ezzel a résszel biztos nincs baja Brüsszelnek. A lakosságnál viszont két ár van, a rezsicsökkentett és a piaci. Az első valóban a legolcsóbb az EU-ban, ami viszont csak egy bizonyos kontingensre vonatkozik, a többlet fogyasztással nyilván megint semmi baja Brüsszelnek.
Ez azt jelenti, hogy a magyar árampiacnak mindössze egy apró részének árszabályozásával lehet egyáltalán vitája Brüsszelnek, ha van ilyen. Szakértők szerint Brüsszel soha nem akarta eltörölni a magyar rezsitámogatást, még a kormány rezsitámogatást megszorító intézkedései előtt sem. Mindössze egyes szakértőik jelezték azt a problémát, hogy az olcsó energiaárak fékezik a kormány diverzifikációs programját, a megújuló energiatermelők fejlődését. Értsd, egy lakossági napelemtelepítés megtérülési ideje beláthatatlan messzeségbe került a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak miatt. Miközben az alacsony árakat ugyancsak a lakosság fizette meg más adókon keresztül. Brüsszelben csak annyit mondott néhány szakértő, hogy ez fából vaskarika.
A nemzeti konzultáció ötletét azonban ne vessük el, hiszen lenne miről beszélgetni. Hogy mi fő éppen a brüsszeli fazékban, mi igaz és mi rémhír, arról alig van információjuk szegény állampolgároknak, viszont mindennapi, életbevágó gondjaik akadnak bőven. Itt van például az energiaárak kérdése, sokan túlélő gyakorlatra készülnek a télen. Friss hír, hogy Ausztriában 2024. január 1-től eltörlik a napelemes rendszerekhez kapcsolódó anyagok és szolgáltatások áfáját. Nagyszerű ötlet, hiszen a napelemek ára mélypontra esett, érdemes most olcsón bevásárolni. Jól járnak az emberek, hiszen lesz ingyen áramuk és jól jár az állam, hiszen nem kell egy csomó infrastrukturális beruházást végrehajtani, vagyis jól jár az egész ország. Egy mozdulat és nálunk is meglehetne csinálni. Miért nem tesszük?
Ha valaki ma végigmegy az M1-esen nagy átlagban úgy négy balesettel találkozik. Már 20 éve látszott, hogy kétszer három sávosra kellene bővíteni a Bécs-Budapest autópályát. Most nagy duzzogva nekiálltak a tervezésnek. Sok emberélet és rengeteg anyagi kár után. A stadionépítés jellemzően egyáltalán nem állami feladat, az infrastruktúraépítés és karbantartás viszont abszolút. A friss statisztikák szerint egyre gyakrabban törnek a magyar autók és benne az emberek. Az 51-es főút olyan nyomvályús, hogy egyszerűen csoda, miszerint nincs ott több tragédia. Már Romániában nincsenek ilyen állapotú főutak. A mobilitás növekedésének számítása egyszerű általános iskolás matematika, miért nem lehet stadionok helyett inkább utakat építeni?
Az öregségi nyugdíjak minimum összege 28500 forint. Kevesebb jut egy napra, mint 1000 forint. Ha valaki hajléktalan, akkor tud belőle venni egy fél kiló kenyeret és 20 deka felvágottat. Ha nem hajléktalan, akkor semmit. Jellemzően olyan emberek kapják, akik egész életükben saját földjeiken dolgoztak a ház körül és eltartották magukat. Időskorukra azonban már nem feltétlenül tudják megtermelni saját részükre az ennivalót. Ők tényleg ennyit érnek a magyar közösségnek? Ha igen, akkor legalább ne nyugdíjnak hívjuk, amit kapnak, hanem nemzeti alamizsnának.
Sok helyen egy egyszerű laborvizsgálatra heteket kell várni. A Kádár-rendszerben jobb volt a helyzet. Tisztán állami feladat az egészségügy. Miért nem lehet többet költeni erre a területre, akár a stadionépítések kárára? Még a legegyszerűbb piaci szabályok szerint is kicsit problémásabb helynek tűnnek a teli rendelők, mint az üres stadionok. Egyikre nagy kereslet van, a másikra alig, arról nem beszélve, hogy a sportolóknak is szükségük van laborvizsgálatokra. Szoboszlai Dominik tehetsége és menedzselése nem a stadionoknak köszönhető, hanem szüleinek, valamint a külföldi klubokban töltött hasznos időnek. Miért nem csináljuk jobban?
Az oktatási problémák tömkelege már az emberek könyökén jön ki. Nincs elég tanár, gyenge az oktatási színvonal, alacsonyak a fizetések, sok a pályaelhagyó. A Klebelsberg Központ létrehozásától a pénzkidobáson kívül semmi nem lett jobb és hatékonyabb. Készült egy országos méretű tanári szoba, ahol jól meghúzza magát sok-sok alkalmazott jó fizetésért. Biztos kiváló Fidesz szavazók lesznek, de ettől a nemzet egy jottányit sem jut előre. A központosítással tovább csökkent az egyéni felelősség az oktatásban, ha hülye marad a gyerek, sebaj. Nem kellene újragombolni ezt a kabátot?
Most csak a húsbavágó problémákat gyűjtöttük egy csokorba kizárólag azért, hogy megmutassuk, volna miről beszélni. A mostani nemzeti konzultáció egyik főgondja, hogy egy füstös, fideszes szobában készült ahelyett, hogy először azt kérdezte volna meg valaki, vajon miről kellene társadalmi párbeszédet folytatni? Aztán ehhez igazítani a kérdéseket. Most itt van egy nemzetinek nevezett több milliárdba kerülő valami, amit a fideszesek kitöltenek. Kiváló lesz a közlegő uniós, majd önkormányzati választások előtt adatbázis frissítésre, hogy Kubatov Gábor tudja ki van velük és ki ellenük, ami egy nagyon fontos információ a mozgósításhoz. A konzultációra elköltött nemzeti milliárdok a fideszes holdudvart gazdagítják, ami ugyancsak fontos mozgósító erő. Így végül teljesül Orbán Viktor óhaja, amit a Fidesz szombati kongresszusán mondott, hogy a cél a nindzsa kormány győzelme. Az ehhez vezető út első akciója pedig a nemzeti konzultáció.
Aláírás, kopogtatás, országjárás, ami a csövön kifér.
Orbán Viktor szerint a nemzeti konzultáció kulcskérdés, mert onnan nyerik az erőt és az energiát. Hajrá Kubatov Gábor, mondta végül a miniszterelnök.
A pártigazgató úrnak mi is sok sikert kívánunk, bár ebben a kontextusban azért elgondolkodtató, hogy az adófizetők pénze Orbán Viktor szavait értelmezve nemzeti konzultáció fedőnéven igazából egy párt kampányának finanszírozására szolgál, ami törvénysértő. Ez persze sejthető volt, de így kimondva, kemény. (PIAC&PROFIT)