Az idei cseh soros elnökség alkalmából Prágában találkoztak a visegrádi államfők.
A találkozó után tartott sajtóértekezleten kiderült, hogy a csúcstalálkozó kiemelt témái közé tartozott a Nemzetközi Visegrádi Alap finanszírozása, illetve Ukrajna további támogatása.
Petr Pavel cseh köztársasági elnök meghívására szerdán délelőtt V4-es államfői találkozóra Prágába érkezett Andrzej Duda lengyel, Novák Katalin magyar és Zuzana Čaputová szlovák államfő. Már az előzetes tájékoztatásból is kiderült, hogy a tanácskozás kiemelt témái között lesz az Ukrajna elleni orosz támadás, illetve a Nemzetközi Visegrádi Alap.
Ukrajnát továbbra is segíteni kell
„Ukrajna támogatása alapvető fontosságú a biztonságunk szempontjából, de ez egy olyan lépés is, amely eredendően emberi dolog” – jelentette ki a négy államfő megbeszélését követően Petr Pavel cseh elnök. Szavai szerint Oroszországnak felelnie kell az emberéletekért és az okozott károkért, ezért is folytatni kell Ukrajna támogatását.
Kijelentette továbbá, hogy az országok nézetei és álláspontjai bizonyos kérdésekben eltérnek. „Abban viszont mindannyian egyetértettünk, hogy Ukrajnának sikeresnek kell lennie, Oroszországnak el kell buknia, és továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát” – fogalmazott.
Elmondta, hogy reálisan látják a helyzetet, illetve sok problémát is érzékelnek. Ez azonban nem akadályozza meg őket abban, hogy egyetértésre jussanak a tekintetben, hogyan támogassák Kijevet.
„Az, hogy az egyik ország nagyobb hangsúlyt fektet a konkrét katonai segélyre, a másik pedig az anyagi, humanitárius vagy pénzügyi támogatásra, végső soron jó dolog, mert ezek a darabkák alkotják a segélyezés teljes kirakósát, amelyre Ukrajnának szüksége van” – tette hozzá.
Hasonló szellemben nyilatkozott Andrzej Duda lengyel elnök is, aki szintén annak adott hangot, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát. Rámutatott, hogy emellett a szövetségeseket is motiválni kell a segítségnyújtásra, illetve az ukrajnai menekültek segítését is kiemelte.
Az Ukrajnának nyújtott segítségünk azért fontos és hasznos, mert elsősorban a mi érdekünk is az, hogy a térségben béke és stabilitás legyen – ezt már Zuzana Čaputová szlovák államfő hangsúlyozta. Szavai szerint a tárgyalások olyan témákra fókuszáltak, amelyekben a V4-országoknak közös érdekeik vannak, és ezekből sok van.
Novák Katalin magyar köztársasági elnök is arról beszélt, hogy természetesen vannak kérdések, amelyekben nem értenek egyet, de elmondása szerint jó volt megtapasztalni, hogy milyen kérdésekben találják meg a közös álláspontot egymással. Az ukrajnai háború kapcsán is az államfők közös álláspontját hangsúlyozta.
„Oroszország nem nyerheti meg ezt a háborút. Ott állunk Ukrajna mellett, és minden lehetséges segítséget meg kell adni, hogy ebben a háborúban eredményesen védhesse meg hazáját és nemzetét” – fogalmazott Novák Katalin.
A magyar államfő ugyanakkor szóba hozta az ukrajnai kisebbségek helyzetét is. Elmondta, hogy Ukrajna EU-s csatlakozása kapcsán a kisebbségek nem képezhetik alku tárgyát. Tekintettel arra, hogy jelentős magyar kisebbség él Ukrajnában, Novák Katalin megkérte a hivatali partnereit, hogy kiemelten foglalkozzanak az ukrajnai kisebbségek kérdésével. Mint ismert, Budapest a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati és oktatási jogainak javítását várja a kijevi vezetéstől.
A Visegrádi Alap működésének kiterjesztése
Duda lengyel elnök a sajtókonferencián arról is tájékoztatott, hogy Novák Katalin felvetette a Nemzetközi Visegrádi Alap költségvetésének megemelését. A többi államfő biztosította, hogy a finanszírozás megemelésének ügyét továbbítják a miniszterelnökeik felé.
Petr Pavel a felszólalásában elmondta, hogy A cseh V4-elnökség célja a visszatérés az együttműködés gyökereihez: a szabadság, a demokrácia, a jószomszédi viszonyok, az európai és transzatlanti szövetség elveihez, illetve Havel, Antal és Wałęsa üzenetéhez.
A cseh elnökre reagálva Novák Katalin elmondta, örül annak, hogy Pavel is fontosnak tartja a V4 életben tartását. Szavai szerint a V4 él és virul, annak ellenére, hogy már temették az együttműködést.
A négy állam által egyenlő részben támogatott Visegrádi Alap finanszírozása kapcsán elmondta, hogy az jelenleg évi 10 millió eurós forrásból gazdálkodik, ő pedig azt javasolta a tanácskozáson, hogy duplázzák meg ezt az összeget, hogy azzal a V4-en kívüli projekteket is segíthessenek.
Petr Pavel szavai szerint a források megemelésével a Visegrádi Alap kiterjesztheti tevékenységét Ukrajnára, illetve a későbbiekben a Nyugat-Balkánra és a Keleti Partnerség országaira is.
Az Alap célja, hogy a kulturális együttműködés, a tudományos csere, a kutatás és az oktatási együttműködés fejlesztése révén hozzájáruljon az emberek közötti kapcsolatok erősítéséhez. Az ösztöndíjprogramok mellett az Alap civil szervezetek tevékenységét is finanszírozza.
Az államfők konkrét feladatokról és projektekről is beszéltek, amelyek között a régió összekapcsolása – akár nagysebességű vasút, akár autópályák révén, akár energetikai tekintetben – dominált.
Izrael támogatása
Az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti konfliktus is szóba került a tanácskozáson. A résztvevők között konszenzus uralkodott, hogy meg kell akadályozni az erőszak továbbterjedését.
„Európa érdeke, hogy legyőzzék a Hamász terrorszervezetet, hogy Gázában ne legyen humanitárius katasztrófa, és hogy a konfliktus ne terjedjen tovább a régióra” – hangsúlyozta Pavel.
Novák Katalin szerint egyetértés van abban, hogy meg kell akadályozni a konfliktus további eszkalálódását, és mindent meg kell tenni a civil áldozatok számának növekedése ellen. „Tekintettel arra, hogy magyar állampolgárokat tartanak túszként fogva, szeretném felszólítani a Hamászt, hogy azonnal engedje szabadon a túszokat” – tette hozzá. (Dennik N)
