A felvett hitel is rendkívül drága.
Horribilis áron vettük meg Oroszországtól tavaly a különleges földgázkészletünket, ráadásul a gázbeszerzésre felvett hitel is sokkal drágább lett, mint a korábbiak. A megsokszorozódó kamatköltségek a gázfogyasztó magyar vállalatokat terhelik.
„Az azonnali leállás azért elengedhetetlen, mert ma minden tonna műtrágyán, amit gyártunk, 40 euró veszteség keletkezik. A Magyar Szénhidrogén Készletezés tagdíj, aminek összege 2015-ben 65,15 forint/megawattóra (MWh), 2022-ben 179,95 forint/MWh volt, 2023. április 1-jétől 688,68 forint/MWh. Éves szinten a Nitrogénművek tagdíjfizetése 5,8–6,2 milliárd forintot, közel 2,6 százalék árbevétel-arányos adót jelent. Ezzel a plusz költséggel a műtrágya eladhatatlanná válik” – egyebek mellett ezt írta levelében az energiaügyi és az agrárminiszternek Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Mint kiderült, a milliárdos Magyarország egyetlen műtrágyagyártó üzemének a bezárása helyett inkább jogi úton kívánja érvényesíteni az érdekeit, miközben az utolsó csepp a pohárban számukra nem a tagdíj, hanem az új széndioxidkvóta-adó volt. Érdemes tudni azonban, hogy a vállalat teljes költségein belül több mint 50 százalékos részt hasít ki a földgáz költsége, hiszen a műtrágyagyártás egyik fő kelléke a gáz. A műtrágyagyártáson kívül mindössze két ágazat van hazánkban, mely alapanyagként alkalmazza a földgázt egy másik termék gyártásához, és nem azért használja fel, hogy a gázból előállított hő energiatartalmát hasznosítsa. Az egyik a hidrogéngyártás, amely a Mol Nyrt. Dunai Finomítójában zajlik, a másik az áramtermelő gázerőműveké.
E három szektor számára lehet a legnagyobb teher a Bige által tagdíjként emlegetett biztonsági készletezési díj. Ez a díj valójában egy fogyasztási adó típusú hozzájárulás, ami azt jelenti, hogy minden versenypiaci, vagyis nem lakossági földgázfelhasználónak továbbszámlázzák a kereskedők, így azt a gázdíjába beépítve kell a cégeknek megfizetniük.
Ilyen készletezési díjat egyik európai országban sem fizetnek az alapanyag után, tehát a nemzetközi versenyben a magyar szereplők hátrányba kerülnek.
A díj szemmel látható költség lehet az olyan nagy földgázfelhasználó ágazatok szereplőinek is, mint a vegyipar, az élelmiszeripar, a cementipar, illetve a vas- és acélgyártás, de rajtuk kívül a legkisebb gázfogyasztó vállalatok is megfizetik, melyeknél összege alig észrevehető. A költségeket ily módon „szétterítik” a magyar gazdaságban.
A biztonsági készletezési díjat annak nyomán vezették be, hogy 2005-ben a Gyurcsány-kabinet egy nagy stratégiai gáztároló létrehozása mellett döntött. A cél az ellátásbiztonság javítása volt, a tervet az akkor ellenzékben lévő fideszes képviselők is megszavazták. Ez a létesítmény lett a Szeged melletti, 1,9 milliárd köbméter kapacitású Szőreg-1 földalatti gáztároló, amelynek a fenntartását a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) biztosítja. E szövetségnek tagja az összes hazai olaj- és gázipari cég is, fontosabb döntéseit ugyanakkor a kormány, illetve a minisztériumok hozzák meg.
A biztonsági földgázkészletek felhalmozása a 2006-os, majd a 2009-es orosz-ukrán gázkonfliktus nyomán pörgött fel, miután a téli gázstop visszaigazolás volt a kormánynak arról, hogy egy ilyen stratégiai tároló üzemeltetése helyes döntés. Ez volt a világ egyik első vészgáztárolója, a kőolajjal ellentétben ugyanis a gáz esetében nem bevett gyakorlat hasonlót létrehozni.
Európában kötelező biztonsági készlet kialakítására eddig Magyarországon kívül csak Dániában került sor
– hívta fel a figyelmünket Miklós László energiaszakértő, az MVM volt felügyelőbizottsági elnöke. Úgy látja: a készlet kialakítása a 2000-es évekbeli helyzet „túldramatizálásából” született, ám égető szükség sosem volt rá, hiszen Magyarország kereskedelmi gáztározó-kapacitása 6,32 milliárd köbméter, ami lakosság- és fogyasztásarányosan is kiemelkedő az Európai Unióban. A mintegy 9–10 milliárd köbméternyi éves szintű hazai gázfelhasználás mellett nem véletlen, hogy időről időre még a kereskedelmi tárolórendszer sincs teljesen kihasználva.
A gázbiznisz kamatait a magyar vállalatok fizetik
Az ország biztonsági gázkészletét rendszerint hitelből megvásárolt földgázzal töltik fel. Ez így a leginkább kifizetődő, hiszen a stratégiai gázhoz ritkán nyúl hozzá a kormányzat, a készletek általában hónapokon, sőt éveken keresztül a földalatti tárolóban pihennek.
Legutóbb a tavalyi országgyűlési választást megelőzően, 2021 végén döntöttek úgy, hogy a korábbi szint 62 százalékára, mintegy 900 millió köbméterre csökkentik a biztonsági készletet. Ez akkor a kabinet számára észszerű döntés volt, hiszen az emelkedő gázárak mellett a korábban olcsóbban megvett készletből biztosíthatták a „rezsicsökkentett” árú lakossági gáz forrását. A leapadt készletek visszatöltése azonban tavaly már rendhagyó módon történt. A kabinet gondoskodott arról, hogy 2022 végéig 1,2 milliárd köbméterre növeljék a „normál” stratégiai készlet szintjét, ám 2022 júliusában egy különleges biztonsági földgázkészlet létrehozásáról is döntöttek. Mint lapunk megírta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azután jelentette be a döntést, hogy orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tárgyalt.
Az ügylet keretében az MSZKSZ számára azt írták elő, hogy az MVM-en keresztül hitelből összesen 739 millió köbméternyi földgázt vásároljon a Gazpromtól, a hitel visszafizetésére a kormány 2 milliárd eurónyi – mintegy 800 milliárd forintnyi készfizető kezességet vállalt.
Ez alapján a szövetség 1141 forintos köbméteráron vásárolt biztonsági készletet. A földgáz havi átlagárát alapul véve ennyire magas köbméterár sem az Európában irányadó holland gáztőzsdén (TTF), sem az orosz importgáz esetében nem fordult elő, még a tavalyi energiaválság folyamán sem.
Amennyiben az MVM Zrt. az idén októberi gázárakon értékesítené tovább az energiahordozót, akkor mintegy 650 milliárd forintnyi veszteséget kellene elkönyvelnie.
Ez a bevásárlás tehát zsíros extraprofitot hozhatott a Gazprom számára, rajta keresztül pedig az orosz költségvetés járhat jól. Bár a magyar beszerzések részaránya elhanyagolható az orosz gázexporton belül, jelenleg ennyi is számíthat Moszkva számára, hiszen a büdzsé szorult helyzete miatt minden kopejkát igyekeznek megragadni az ukrajnai háború finanszírozására. Nem véletlen, hogy Orbán Viktorral folytatott legutóbbi megbeszélése során Vlagyimir Putyin sajnálatát fejezte ki a magyar-orosz kereskedelem visszaesése miatt.
Tavaly a kormányzati kommunikáció a gázválságra hivatkozva igazolni tudta, hogy a különleges földgázkészletet szükséges volt létrehozni, ám a horroráron beszerzett – és azóta sem felhasznált – készlet számláját valakinek állnia kell. Mivel a hitelt az MSZKSZ-en keresztül vették fel, a kormány elvileg tehermentesíteni tudta a költségvetést, így a többlet teher a gázfelhasználó vállalkozásokra nehezedik. Egyes gázpiaci szakértők szerint e beszerzés az alapvető oka annak is, hogy a kormány nem volt hajlandó megszüntetni a rezsicsökkentés korlátozását.
Annyi hivatalos, hogy a különleges gázkészletre hivatkozva az MSZKSZ megemelte a tagi hozzájárulást: tavaly október 1-jétől a szövetség a már meglévő földgáz biztonsági készletezési díjon felül bevezette a különleges biztonsági készletezési díjat, így a versenypiaci gázfelhasználók már két ágon „adóznak” a számára. E pluszdíjak minden egyes megawattórányi elfogyasztott gáz után megjelennek a céges gázszámlákon.
Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy a tavaly október előtt fizetett, mindössze 179,95 forint/megawattórányi díj után az idén már 1226,42 forint/megawattórányi fizetési kötelezettsége állt elő a fogyasztóknak. Ez közel hétszeres növekedés.
(24.hu)
