Míg 25 tagországban az állami média vezeti a leghitelesebb hírszolgáltatók listáját, addig Magyarországon 25 százalék azok aránya, akik bíznak az állami hírszolgáltatókban, inkább a közösségi oldalakról tájékozódnak – derül ki az Eurobarométer közvélemény-kutatásából.
Európában a polgárok 48 százaléka bízik a közszolgálati televízióban és rádióban, mint hírforrásban. Nem így Magyarországon, ahol a 27 vizsgált EU tagállam közül a legalacsonyabb, 25 százalék azok aránya, akik hisznek az állami médiának. 26 százalékos mutatójával még a lengyel közmédia is valamivel hitelesebb a hírfogyasztók számára, mint a magyar.
E két országon kívül nincs tagállam, ahol az emberek kevesebb mint egyharmada bízna az állami hírszolgáltatókban: még a hátulról a harmadik helyen osztozó Görögországban és Máltán is 39 százalék ez az arány.
A legtöbben Finnországban (71 százalék), Portugáliában (65 százalék) és Svédországban (63 százalék) tartják a közmédiát a legmegbízhatóbb hírforrásnak
– olvasható az Európai Parlament által közzétett friss Eurobarométer felmérésben, amely az uniós polgárok médiaszokásait vizsgálta.
Míg 25 tagországban a közmédia vezeti a leghitelesebb hírszolgáltatók listáját, addig Magyarországon a közösségi médiában követett emberek, csoportok vagy barátok, valamint az egyéb hírplatformok, köztük a blogok és podcastok. A közvéleménykutatók szerint ez azt mutatja, hogy a magyarok radikálisan elfordultak a hagyományos hírforrásoktól.
Egyetlen tagországban sem ilyen kiugróan magas (28) e két kategória megnevezése megbízható hírforrásként. Ugyanakkor a múlt évhez képest a felmérést végzők az EU átlagában a legnagyobb bizalomnövekedést épp a YouTube és más videoplatformok (+4 százalék), valamint a közösségi médiacsatornákon megjelenő influenszerek (+4 százalék) esetében tapasztalták.
A közösségi médiumok közül Magyarországon messze a Facebook a legnépszerűbb: a felmérésben részt vevők 83 százaléka állította, hogy az elmúlt hét napban használta. Ezzel szemben az uniós átlag 63 százalék. A WhatsApp népszerűsége ugyanakkor jóval alacsonyabb (13 százalék) nálunk, mint az EU-ban (62 százalék).
Az EU-s válaszadók 71 százaléka számára a televízió még mindig az egyik leggyakrabban használt médium, amelyből az elmúlt hét napban hírekhez jutottak. Ezt követi az online sajtó és hírplatformok (42 százalék). A harmadik helyen a rádió és a közösségi médiaplatformok (mindkettő 37 százalék) osztoznak, míg az írott sajtóból a polgárok 21 százaléka tájékozódik. A magyarok nagy többsége, 61 százaléka is a tévéből értesül a napi eseményekről, 48 százalékuk online hírportálokból, míg a közösségi médiaplatformokról 56 százalékuk.
Az írott sajtó népszerűsége ebben a tekintetben alulmúlja az uniós átlagot, az emberek mindössze 11 százalékának a hírforrása.
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt héten helyi, országos vagy európai híreket olvasott-e inkább, netán sportról, kultúráról vagy tudományról szólókat, a magyar válaszadók többsége, 44 százaléka az európai híreket nevezte meg, miközben az európaiak fele inkább helyi hírek után érdeklődik.
Míg az európai válaszadók túlnyomó többsége, 70 százaléka napi szinten követi a híreket, érdekes megjegyezni, hogy 9 százalékuk kerüli a hírek bizonyos típusait. Magyarországon ez utóbbiak aránya az egyik legmagasabb: 15 százalék. Arról nem érdeklődtek a kérdezőbiztosok, hogy a felmérésben részt vevők pontosan milyen típusú információkat kerülnek.
A közvélemény-kutatásban csaknem 26 ezer 15 éves és annál idősebb polgárt kérdeztek az EU 27 tagállamában. Magyarországon 1019 ember vett részt a kutatásban.
Állami tévé fideszes nézőkkel
Azok a nézők, akik televíziós hírműsorokból szoktak tájékozódni, leginkább az ATV híradóját nézik, őket követik nem sokkal lemaradva azok, akik azt RTL hírműsorait követik, ezeket 62, illetve 56 százalék jelölte meg. (A kérdésben több választási lehetőség is adott volt). A többi között ez derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített reprezentatív felméréséből. Az állami média csatornáira a televíziós hírműsorokból tájékozódók 31 százalék szokott kapcsolni, ami azt is jelenti, hogy bő kétharmaduk nem néz ott híreket. A listán utána jön a TV2 és a Hír Tv (29 és 28 százalék), az Euronews hírműsorait pedig az összes válaszoló 6 százaléka szokta nézni.
Aligha meglepő eredmény, hogy az állami média (M1, M2, M4, M5, Duna TV csatornák) hírműsoraiból elsősorban a kormánypárti szavazók fogyasztanak híreket; az innen tájékozódók majdnem hatvan százaléka Fidesz-szimpatizáns.
Az RTL jellemzően kormánykritikus híradóját – továbbra is azok közül, akik televíziós hírműsorokból tájékozódnak – a bizonytalanok 65, míg az ellenzékiek 63 százaléka nézi.
Érdekesség ugyanakkor, hogy tízből 4 kormánypárti (38 százalék) is odakapcsol. Persze ez utóbbi csoport jellemzően inkább a saját narratíváját alátámasztó TV2 és Hír TV műsoraiból szerez információkat az állami tévé mellett.
A megkérdezettek 13 százaléka azt állította, hogy rendszeresen néz a politikai véleményével, hovatartozásával ellentétes oldalra sorolt hírműsorokat, további 35 százalék esetében ez „előfordul”. A Fidesz-KDNP szavazóinak 18 százaléka rendszeresen, 40 százaléka alkalmanként „átkapcsol”, az ellenzékiek esetében ez 10 és 39 százalék, vagyis utóbbiaknál több mint a felük soha nem téved a kormánybarát csatornákra.
Összességében az látszik, hogy a politikai megosztottság és a kormánypárti médiában tapasztalható propaganda nem rengette meg drasztikusan a tévénézők bizalmát az általuk fogyasztott hírműsorokban. Az állami médiát nézők 70 százaléka szerint megbízható vagy inkább megbízható az ott látható Híradó. Ebben a kategóriában az derül ki, hogy leginkább az Euronews és az ATV hírműsorainak nézői bíznak az adott csatorna hírműsoraiban, de az RTL sincs sokkal lemaradva.
A sereghajtó itt a TV2 és a Hír TV 69 és 70 százalékkal – derül ki a Publicus Intézet kutatásából. (Népszava)
