A jegybankelnök szerint „megfelelő gazdaságpolitikával középtávon elérhető az euro sikeres és biztonságos bevezetéséhez szükséges fejlettségi szint (az EU átlagos fejlettségi szintjének 90 százaléka)”.
A jobbikos Balassa Péter írásban kérdezte meg Matolcsy Györgyöt, hogy Magyarország mikor vezeti be az eurót. A jegybankelnök hosszan válaszolt, a lényeg következik, röviden.
„Az euro bevezetése vállalt kötelességünk. Azzal, hogy Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, vállalta azt is, hogy be fogja vezetni az eurót. A Magyar Nemzeti Bank elkötelezett az euro sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett.”
„Az MNB szerint a felkészültséget nem elegendő a hagyományos maastrichti kritériumokkal mérni, mivel ezek nem adnak átfogó képet az országok euróérettségéről. Általános szakmai vélemény, hogy a nominális felkészültség mellett a reál érettséget is vizsgálni kell.”
„A felkészültség mérésére az MNB 2019-ben kidolgozott egy kibővített kritériumrendszert, ami a szempontok szélesebb körét veszi figyelembe. Ez a Maastricht 2.0, mely a 2020-ban megjelent Fenntartható felzárkózás euróval című MNB-s kiadványban részletesen bemutatásra került.”
„A kritériumrendszert figyelembe véve Magyarország jelenleg még nem áll az euroérettség megfelelő szintjén. Az elmúlt évek magas inflációs környezetében a nominális maastrichti kritériumok teljesítése is nehézségekbe ütközik: az inflációnk magasabb és a hosszú hozamaink is meghaladják az aktuális értékhatárokat. A megfogalmazott reál kritériumok teljesítése szempontjából kulcsszerepe lenne egy teljeskörű versenyképességi fordulat végrehajtásának.”
„Az MNB mindent megtesz a sikeres bevezetés érdekében – szem előtt tartva az inflációs cél elérésének elsődlegességét – a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével, a gazdaságpolitika támogatásával a monetáris politikai mozgástér bővítésén keresztül, valamint versenyképességi javaslatok megfogalmazásával.”
„Az euro bevezetése során minden ország más-más gazdasági átváltásokkal szembesül, ezért a közös valuta bevezetésének költség-haszon mérlegét az adott ország jellemzői mentén célszerű felmérni, ami alapján meghatározható az eurocsatlakozás megfelelő időzítése. Ezt figyelembe véve nem érdemes más ország — például Románia — időzítését figyelembe venni a magyar csatlakozás esetén, mivel ez az optimálistól eltérő döntéshez vezethet.”
„Egyes az eurozónába gyorsan belépő országok nem voltak képesek tartósan tovább emelni relatív fejlettségüket a zónán belül. Szlovákia vagy éppen a mediterrán országok intő példája fontos tanulsággal szolgál ezen a téren. Ezzel szemben más országok (leginkább talán a balti államokat említhetjük itt) a megfelelő ideig történő kivárásnak és ezzel a kellő felkészülésnek köszönhetően az euróval is sikeres gazdasági felzárkózást tudtak elérni. Nincs tehát egyértelmű bizonyíték arra, hogy az euro bevezetése gazdasági konvergenciával jár, az csak akkor következik be, ha arra éretten lépünk be a zónába.”
„Összefoglalóan tehát, az MNB elkötelezett az euro bevezetése mellett és a megfelelő gazdaságpolitikával középtávon elérhető az euro sikeres és biztonságos bevezetéséhez szükséges fejlettségi szint (az EU átlagos fejlettségi szintjének 90 százaléka). Ehhez szükség van egy átfogó versenyképességi fordulat végrehajtására, amely biztosítja a megfelelő felkészültségi szint elérését.” (444.hu)
