A Föld külső magja körül található egy vékony réteg, amelynek eredete évtizedek óta bizonytalan.
A kutatók azonban most azt állítják, hogy létrejöttében az játszhat szerepet, hogy a felszínen lévő vízréteg szivárog – írja az IFLScience.
A víz természetesen nem csöpög keresztül egy lyukon több ezer kilométeren át, hanem a lefelé ereszkedő tektonikus lemezek viszik magukkal, a magot pedig mintegy 2900 kilométeres út után érik el.
A Nature Geoscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a folyamat emberi léptékben elképesztően lassú, évmilliárdok alatt azonban a felszínről érkező víz megváltoztatta az alsó köpeny és a külső mag teteje közti területet.
A hidrogénben gazdag, ám nyomokban szilíciumot is tartalmazó réteg néhány száz kilométer vastag, ami eltörpül a mag átmérőjének 6970 kilométeres méretéhez képest. Amikor ez a fémes anyag vízzel találkozik, a kutatók szerint szilícium-dioxid-kristályok keletkeznek, amelyek a köpenybe vándorolnak.
Ez a felfedezés megváltoztathatja a tudományos konszenzust, ugyanis sokáig azt hitték, hogy a Föld magja és köpenye közötti anyagcsere elhanyagolhatóan kicsi. (24.hu)