Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Lehullott a lepel a magyarországi akkugyárakról

Belföld
2023.11.18.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
22

Súlyos dolgok derültek ki

A hazai akkumulátorgyárakban jellemzően kékgalléros, alacsony bérű, igen monoton munkavégzéssel jellemezhető gyártósori munkahelyek létesülnek, amelyekre gyakran csak vendégmunkásokat találni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság hazai akkumulátorgyártás munkaerőpiaci vonatkozásait elemző online konferenciáján. A megszólaló kutatók szerint az alacsony hozzáadott értékkel jellemezhető akkumulátorgyártásra való szakosodás nem segíti elő az ország felértékelődését a nemzetközi értékláncokban.

A konferencia bevezető előadását Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója tartotta, aki átfogó tanulmányt írt a magyarországi akkumulátor-értéklánc vállalatairól, amelyben érintette az ágazatra jellemző munkaerőpiaci, foglalkoztatási jellemzőket is. A kutató elmondta: az 1-2 évvel ezelőtti kormányzati becslések szerint a kelet-ázsiai (dél-koreai, kínai, japán) vállalatok által dominált hazai akkumulátor-értéklánc cégeinél (alapanyaggyártók, alkatrészgyártók, cellagyártók, újrahasznosítók)

AZ ÉVTIZED KÖZEPÉRE VÁRHATÓAN 30 EZERNÉL TÖBB EMBER FOG DOLGOZNI.

2021 őszéig a kormányzati adatok alapján már 14 ezer munkahely jött létre az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódóan.

„A kormány nagyon intenzív beruházásösztönzési politikát folytat ebben az ágazatban, viszont ehhez kapcsolódóan hiányzik az erre az ágazatra célzottan kidolgozott foglalkoztatáspolitika. Azt látjuk, hogy a beruházók folyamatosan jönnek, de hogy miként lesznek dolgozók is az új üzemekben, az már sokkal kevésbé átgondoltabb” – hangsúlyozta a kutató.

Az ágazatban ugyanis a dolgozói létszám biztosítása jelentős nehézségekkel jár. Ezt

  • a környékbeli munkahelyekről való átcsábítással (magasabb bérekkel, szélesebb körű dolgozói juttatásokkal, jobb munkakörülményekkel),
  • vagy a munkaerő-vonzáskörzetek növelésével (elsősorban céges buszjáratokkal),
  • vagy munkaerő-kölcsönzéssel (egyre nagyobb mértékben harmadik országbeli munkavállalókkal) próbálják kezelni a cégek.

Alacsony hozzáadott érték

A szakértő kiemelte:

MIUTÁN AZ AKKUMULÁTORGYÁRTÁS MUNKAINTENZÍV JELLEGŰ, ÉS ALACSONY HOZZÁADOTT ÉRTÉK JELLEMZI, ÍGY AZ AKKUMULÁTORLÁNC HAZAI ÜZEMEIBEN MAGAS AZ ARÁNYA AZ ALACSONY BÉREZÉSŰ MUNKAHELYEKNEK.

A gyártósoron dolgozó operátorok alapbérei nem elegendők a megélhetéshez, így a magasabb vagy tisztességesebb béreket túlórákkal, bónuszokkal, pótlékokkal és béren kívüli juttatásokkal lehet elérni. Ha viszont a dolgozó az adott hónapban elesik ezektől, mert mondjuk néhány napig például táppénzen volt, akkor nagyon nehéz a megélhetése.


Forrás: Czirfusz Márton  tanulmánya (2022)

Galgóczi Béla, Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) vezető kutatója azzal kapcsolatban, hogy az akkumulátorgyártás alacsony hozzáadott értékkel bír, kiemelte: ez nem segíti elő az ország felértékelődését (upgrading) a nemzetközi értékláncokban.

„A korábbi évtizedekben rengeteg vita volt az upgradinggel kapcsolatban, hogy miként lehet kitörni egy alárendelt, kiszolgáltatott pozícióból, ami az alacsony munkabérekre, a flexibilis foglalkoztatásra épít csak, és nem a humánerőforrás-potenciál minőségére, az innovációra, a hazai hozzáadott érték növelésére." A kutató szerint úgy tűnik, hogy ez most feledésbe merült, vagy legalábbis nem szempont, mert az akkumulátorgyártásra való szakosodás tovább erősíti a már meghaladott, alacsony béreken alapúló versenyképességi stratégiát, és azt inkább még be is betonozza.

TEHÁT EZ NEM EGY KITÖRÉSI PONT AZ ORSZÁG SZÁMÁRA

– jegyezte meg.

Czirfusz Márton tanulmányában kiemelte: az akkumulátorgyártásban magas a betanított munkakörök aránya, főleg a cellagyártásban. A gépkezelők, összeszerelők biztosítására a kormányzat sokkal inkább a külföldi (harmadik országbeli) betanított dolgozók munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli „importálását” látja célra vezetőnek és olcsóbbnak, semmint a magyarországi alacsony képzettségű, munkaerőpiaci hátrányokkal küzdő emberek foglalkoztathatóságának növelését, elhelyezkedésük komplex szociális programokkal való támogatását.

Túlsúlyban a kékgalléros munkakörök

A tanulmány idézi a hazai és európai szakirodalom becsléseit, miszerint szerint a teljes akkumulátor-értékláncban

  • a kékgalléros munkakörök aránya 72,5%,
  • a fehérgalléros munkakörök aránya 27,5%.

Az akkumulátorcella-gyártóknál a gyártásban

  • a kékgalléros munkakörök aránya 80-90%,
  • a karbantartásban 50% (a karbantartásban mérnökök és menedzserek is nagyobb számban dolgoznak).

Ezek az arányok nagyjából egybevágnak az értéklánc magyarországi cégeinek adataival. A dél-koreai SK cellagyártó komáromi üzeménél a 2021-es adatok szerint a közvetlen dolgozók nagyjából 70%-a fizikai állományú és 30%-a szellemi, a Samsung SDI szintén cellagyártó gödi üzeménél pedig a munkatársak 70%-a dolgozott közvetlenül a termelésben.

Az, hogy a cellagyártásban 80-90 százalék a kékgalléros munkakörök aránya, azt jelenti, hogy nagy tömegben itt gyártósori operátorokra és betanított dolgozókra van szükség

– jegyezte meg a kutató.


Forrás: Czirfusz Márton tanulmánya (2022)

Éltető Andrea, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban kiemelte: a kínai CATL debreceni akkumulátorcella-gyártó üzemében is alapvetően operátorokra, betanított munkásokra lesz szükség, hiszen a vezető operátorok, menedzserek kínaiak lesznek, és hasonló tendencia figyelhető meg a hazai akkumulátor-értéklánc többi gyárában is.

A kutató azt is hozzátette, hogy miután az EU-kínai viszony nem felhőtlen, ezért a kifejezetten kutatás-fejlesztésben, innovációban nagyon fejlett kínai gyártók, mint például a CATL, nem fogja európai leányvállalataiba hozni a kutatás-fejlesztést, a központi innovációt. Czirfusz Márton tanulmánya is kiemelte, hogy az addigi tapasztalatok szerint kutatás-fejlesztési tevékenység nem zajlott a magyarországi akkumulátoripari vállalatoknál.

Gödön a dolgozók fele külföldi

Éltető Andrea az akkumulátorgyártó üzemekben végzett munkatevékenységről szólva elmondta: ezekben a gyárakban

magas az automatizáltság mértéke, de a monotonitásé (gombok nyomkodása) is, ugyanazt a pár mozdulatot kell 12 órán át, három műszakban, heti 6 napon át végezniük a dolgozóknak, így nem csoda, hogy nagyon magas a fluktuáció.

„Az OECD egyik tanulmánya rávilágított arra a tendenciára, hogy a Covid után már az emberek kevésbé hajlandók elfogadni rossz minőségű vagy nem biztonságos munkahelyeket, így tehát emiatt sem biztos, hogy sokan akarnak feltétlenül akkumulátorgyárban dolgozni” – tette hozzá.

A nem vonzó munka, valamint a hazai munkaerőhiány miatt így szükségessé vált az EU-n kívüli országokból, főként Kelet-Ázsiából érkező vendégmunkások alkalmazása.

A Samsung gödi gyáránál a mintegy 6 ezer dolgozó fele külföldi, a helyi, gödi munkavállalók száma 100 alatt van

– említette példaként a kutató.

„Azzal, hogy az elektromos autók gyártására térnek át az autógyártók, valóban fel fog szabadulni munkaerő mindenütt a világon, így Magyarországon is, azonban még nem láttam olyan számítást, hogy ez milyen ütemben zajlik majd le, és mennyi munkaerő válik feleslegessé. Sőt, most rövid távon inkább azt látjuk, hogy az e-autók gyártására való áttérésének még elszívó hatása van, így a BMW Debrecenben vagy a Volvo Szlovákiában épülő gyára szívja el a munkaerőt az akkumulátorgyárak elől” – hangsúlyozta Éltető Andrea. (Portfolio)

Címlapkép forrása: LinkedIn
munkaerő
AKKUMULÁTORGYÁR
akkumulátorgyártás
ipar
vendégmunkás
hozzáadott érték
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.18. - 14:51
22
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Hatalmas kockázatot lát Magyarországon a hitelminősítő, ennek fájdalmas vége lehet

    Hatalmas kockázatot lát Magyarországon a hitelminősítő, ennek fájdalmas vége lehet

  • Újra Európa sereghajtói közt vagyunk

    Újra Európa sereghajtói közt vagyunk

  • Megbuktak az olívaolajok a teszteken

    Megbuktak az olívaolajok a teszteken

  • Sorra festik át piros-fehérre a MOL kutakat Magyarországon

    Sorra festik át piros-fehérre a MOL kutakat Magyarországon

  • Szibériában megkezdődött a világ első negyedik generációs ólomhűtésű reaktorának beépítése

    Szibériában megkezdődött a világ első negyedik generációs ólomhűtésű reaktorának beépítése

  • Németh Szilárd: tavaly a magyar háztartások kapták a legolcsóbban a gázt és az áramot az EU-ban

    Németh Szilárd: tavaly a magyar háztartások kapták a legolcsóbban a gázt és az áramot az EU-ban

  • Rengetegen kerültek bajba az ónos eső miatt

    Rengetegen kerültek bajba az ónos eső miatt

  • Vége az olcsó rezsi illúziójának

    Vége az olcsó rezsi illúziójának

  • Kormányinfó: Még ebben a ciklusban megduplázzák a tanárok bérét, véget ért a konzultáció

    Kormányinfó: Még ebben a ciklusban megduplázzák a tanárok bérét, véget ért a konzultáció

  • Az „átalakult utazási szokások” miatt ritkítja egyes járatait a BKK

    Az „átalakult utazási szokások” miatt ritkítja egyes járatait a BKK

  • A MÁV szólt Lázárnak

    A MÁV szólt Lázárnak

  • Elektronikus agyként viselkedik, felforgathatja az egész világot

    Elektronikus agyként viselkedik, felforgathatja az egész világot

  • Közleményt adott ki a salgótarjáni akkugyár

    Közleményt adott ki a salgótarjáni akkugyár

  • Lezuhant lakása erkélyéről a fiatal nő

    Lezuhant lakása erkélyéről a fiatal nő

  • Ezer milliárd jöhetne egy új EU-alapból épületfelújításra, rezsitámogatásra, ha az Orbán-kormány csak a rászorulóknak tenné elérhetővé a támogatást

    Ezer milliárd jöhetne egy új EU-alapból épületfelújításra, rezsitámogatásra, ha az Orbán-kormány csak a rászorulóknak tenné elérhetővé a támogatást

  • A Telekom után a Vodafone is bejelentette a díjemelést

    A Telekom után a Vodafone is bejelentette a díjemelést

  • EU-csúcs: Orbán Viktor nem zárta ki, hogy újra vétózik

    EU-csúcs: Orbán Viktor nem zárta ki, hogy újra vétózik

  • A Kaukázus egyik legimpozánsabb falának téli megmászására készül a hegymászó válogatott

    A Kaukázus egyik legimpozánsabb falának téli megmászására készül a hegymászó válogatott

  • Mi lesz a világgal, ha tényleg Donald Trump lesz a következő elnök?

    Mi lesz a világgal, ha tényleg Donald Trump lesz a következő elnök?

  • Milliárdok sorsa maradt elvarratlanul a Covid-járvány és az óriási állami lélegeztetőgép-biznisz idejéből

    Milliárdok sorsa maradt elvarratlanul a Covid-járvány és az óriási állami lélegeztetőgép-biznisz idejéből

  • Kínai tudósok koronavírussal kísérleteztek

    Kínai tudósok koronavírussal kísérleteztek

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element