Úgy tűnik, a Fidesz újra a morális pánikgomb megnyomására készül.
Nemrég adott közrádiós interjújában a miniszterelnök úgy vélte, az emberek megítélése a migrációról azon az alapon különbözik, hogy kinek nincs és kinek van gyereke.
Emlékezetes epizódja volt a 2006-os választási kampánynak Mikola István pécsi szereplése. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz politikusa, az első Orbán-kormány minisztere közölte, hogy a hatalomnak korlátozni kell az „egyén parttalan szabadságvágyát”. Politikai ellenfeleit azzal vádolta, hogy ennek a bizonyos parttalan szabadságvágynak a kibontakozását segítik, nekik nem közösségek, hanem „szinglikből összeálló hordák” kellenek. A szinglihordás kijelentés akkora botrányt kavart, hogy Mikola végül eltekintett annak kifejtésétől, milyen módon képzelné el a szabadságvágy korlátozását.
Bármilyen sok idő telt el azóta, Orbán Viktor mintha napjainkban is hasonló logikát követne. Nemrég adott közrádiós interjújában a miniszterelnök azon elmélkedett, az emberek megítélése a migrációról azon az alapon különbözik, hogy kinek nincs és kinek van gyereke.
Amíg a gyermektelenek – állította – személyes ügyként gondolnak a migrációra, azt mérlegelve, hogy ők maguk szeretnének-e olyan országban élni, ahol migránsok is vannak, addig a szülők azon gondolkodnak, hogy milyen országot hagynak a gyerekeikre és az unokáikra (ők nyilvánvalóan nem kérnek a migránsokból).Nem kétséges, hogy a miniszterelnök felosztásában melyik politikai táborba tartoznak az ország jövőjével kevéssé törődő, a migráció ügyében felelőtlenül viselkedő gyermektelenek. Hiszen Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Fidesz elutasítja a migrációt, a baloldal és a Jobbik azonban „migrációpárti”.
Kérdés, hogy a kormányfő eszmefuttatása egy újabb fideszes politikai hadjárat felvezetésének tekinthető-e, amelynek kiszemelt célpontjai ezúttal a gyermektelenek lesznek. Sik Endre szociológus szerint ez könnyen elképzelhető. Egyértelműnek tartja, hogy a Fidesz sokadszorra is megnyomja majd a morális pánikgombot. A kormánypártban most azt vizsgálják, hogy mire épüljön fel a következő kampány.
Szerveződik a következő „nemzeti konzultáció”, amelynek kérdéseit a Fidesz úgy állítja össze, ahogyan a salátatörvényeket szokta. Mindent kipróbálnak, amiről úgy gondolják, hogy arra vevő lehet a régóta, finom technikákkal manipulált tömeg – mondta Sik Endre. Nem akarnak mindenkit meggyőzni. Annyi szavazóra van szükségük, amennyi ahhoz kell, hogy az általuk kialakított választási rendszerben biztosan meglegyen a parlamenti kétharmad.
Ebbe a stratégiába teljesen jól beleillik egy olyan téma erőltetése, amely a gyermektelenekkel szembeni hangulatkeltés mellett a gyermekekre fókuszál. A gyermek a család („apa férfi, anya nő”) központjában van, a gyermek jelenti a „magyar jövőt”. Ezzel a szélsőjobboldal mozgásterét is lehet szűkíteni – utalt a szociológus arra, hogy a „teleszülni a Kárpát-medencét” elképzelés eredetileg a szélsőjobbhoz kötődött.
A Fidesz által hirdetett „normális családmodell”, amelynek koncepciójához természetszerűleg a gyerek is szorosan hozzátartozik, széles körben elfogadott a magyar társadalomban. A régi népi gondolkodásban a gyereket családnak nevezték. A Fidesz családpolitikai intézkedései szinte kizárólag a gyerekszám növelésére szolgálnak, ebbe a logikába is belefér a gyermektelenek elleni fellépés. Végül, de nem utolsósorban – mondta Sik Endre – nagyon jól illeszkedne egy ilyen kampány azokhoz az Orbán-beszédekhez, amelyek arról szólnak, hogy a Magyarországot fenyegető „progresszív-liberális fertőzés” individualizációt hoz magával, az individualizáció pedig szétrombolja a közösségeket, végső soron a hazát.
A Fidesz ezzel a rombolással állítja szembe azt a közösségek fenntartását, erejük növelését. A közösségeknek a család, a gyermek köré kell szerveződniük. Mindezek az elemek egy irányba mutatnak, Sik Endrének meggyőződése, hogy a Fidesz ezeket használni is fogja.
Mit léphet az ellenzék, ha valóban beindul a kormányzati kampány a gyermektelenek ellen? A szociológus szerint azt, hogy mennyire fontos a gyerek, az ellenzéknek is hangsúlyoznia kell. A megoldás azonban nem az, ha büntetik azokat, akiknek nincs gyerekük, hanem az, ha az egészségügy és az oktatás színvonalának emelésével az állam hozzájárul ahhoz, hogy minél több gyerek megszülessen és felnőjön Magyarországon.
Pusztán a lakásvásárlás támogatása nem vezet sehova. Ha megszületnek a gyerekek, de nincsenek meg a felnevelésükhöz szükséges állami intézmények, akkor a szülők nagy számban családostul elhagyják majd Magyarországot, vagy maradnak ugyan, de boldogtalan életet élnek. Sik Endre szerint egyik sem lehet senkinek a célja. (Népszava)