Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Hogyan fenyegeti a digitalizáció a demokráciát?

Tudomány
2023.11.13.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Az elmúlt években az akadémiai berkekben egyre nagyobb erőre kapott az „igazság utáni” társadalom koncepciója. 

A fogalom azt a politikai állapotot írja le, amikor a társadalmat működtető információtömeg egyre kiszabadul az azt átvizsgáló intézmények jóságos fogságából, és verifikálhatatlanná válik. A hazugságok észrevétlenül terjednek együtt az igazságokkal; senki nem hisz el semmit, de közben mindenkinek megvan a maga igazsága. De pontosan hogyan árt az „igazság utáni” társadalom a demokráciának? Jelen bejegyzésben ezt járjuk körül.

Hurrá! A kilencvenes években az internet terjedését látva sokan úgy látták, a világra a globális demokrácia korszaka köszönt, hiszen az internet mindenkinek hozzáférést teremt az emberiség tudásához. Mindenki kellőképpen tájékozott lesz és megfelelő állampolgári döntéseket fog hozni – egyre felépítve a demokrácia kultúráját. Csakhogy csalódnunk kellett. Napjainkra a kezdeti optimizmust mély pesszimizmus váltja fel, s sokan arra mutatnák rá, hogy az internet és a digitalizáció nemhogy nem segítenek, hanem egyenesen ártanak a demokrácia ügyének.

1. Demokratikus folyamatok átláthatósága

Az egyik leggyakrabban tárgyalt problémakör, ami a digitalizációval felmerülhet, az az, ahogy az országokat működtető demokratikus folyamatokat kikezdi, ezzel összefüggésben pedig a nemzeti szuverenitást is elgyengíti. Az országok jogrendszere és az államok felügyeleti hatalma ugyanis nehezen terjed ki az információs társadalom interakcióinak végtelenségére, ezáltal pedig a különféle idegen hatalmak könnyen beavatkozhatnak a demokratikus folyamatokba.

Az információs hadviselés, a dezinformáció – a párhuzamos narratívagyártás, a fake news, a deepfake – mind olyan eszközök, amelynek létével tisztában vagyunk. De vajon belegondoltunk abba, hogy ezek nem csak a mi tudatunkat, hanem azon keresztül rögtön demokratikus döntéseinket is befolyásolják?

Vajon még mindig egyedül hozza meg a választó a döntéseit a szavazófülke magányában, vagy döntéseit az algoritmusok „láthatatlan keze” irányítja? Ezek a problémák legújabban a hipernépszerű kínai alkalmazás, a TikTok lehetséges betiltását övező közbeszédben is terítékre kerültek.

2. Társadalmi polarizáció

A digitalizáció másik nagyon fontos következménye a társadalmi polarizáció fékevesztett folyamata. Itt két nagyon fontos fogalmat érdemes tisztázni. Az egyik a mikrotargetált marketing, ami azt teszi lehetővé, hogy az információfogyasztók (user-ek) csakis a saját értékeikre, meggyőződéseikre szabott tartalmakat kapnak kézhez.

A user-ek ugyanis online aktivitásuk során folyamatosan bővítik az algoritmusok rendelkezésére álló információt saját agyi működésükről, ezt pedig a különböző közösségi média vállalatok és az ezektől adatokat vásárló cégek könnyen kihasználhatják marketingstratégiájukkal. A végeredmény az, hogy a user egyre hajlamosabbá válik arra, hogy szélsőségekben gondolkodjon, hiszen egész online működése során csak a saját értékvilágával megegyező információ jut el hozzá.

A másik fogalom, amit érdemes lehet körülírni, a „negativity bias”. 

Az emberi agy struktúrája olyan, hogy sokkal fogékonyabb a negatív információra – rossz hírekre, lejáratásra, összeesküvés elméletekre, apokaliptikus víziókra, gyűlölködő indulatokra – mint az alapvetően pozitív irányultságú tartalmakra.

Mindezt a különböző szereplők a digitalizáción keresztül számottevő hatékonysággal használhatják ki. Ha az agyunk a negatív információra fogékony, viszont a közösségi médián bármit megoszthatunk, máris azzal a helyzettel állunk szemben, hogy a negatív információk még az eredeti kognitív egyensúlyhiányhoz képest is sokszoros intenzitással terjednek, a társadalmakban frusztrációkat és szélsőséges hajlamokat és a kompromisszumok meghozatalára való képtelenséget generálva. A demokrácia pedig máris meggyengült, hiszen annak elemi mozgatója a folytonos konszenzuskeresés.

Mindeközben a folyamatos virtuális élet és valóságépítés egyre inkább megakadályozza azt is, hogy a polgárok személyes interakciókat éljenek át. A nyilvánosság, mint a demokrácia színtere kiesik a személyes kötődések világából, elgyengítve a szolidaritást és az empátiát.

Ami marad, egy velejéig polarizálódott társadalom, amelyben nem szerveződnek működő állampolgári kapcsolatok és közösségek.

3. Digitális hatalom

A harmadik módszertan, amivel a digitalizáció leépítheti a demokráciát, egy új hatalmi egyenlőtlenség kiépítése: egy digitális hierarchia. A minél modernebb eszközök, technológiák és algoritmusok birtoklása elképesztő mértékben növeli meg egyesek hatalmát a többséggel szemben.

Azt hisszük, mobiltelefonunk által miénk a világ, ám alig-alig van bármiféle információs hatalmunk azokkal szemben, akik a telefonon lévő programokat tervezik és irányítják.

Míg ők többet tudnak rólunk, mint mi magunkról, addig a figyelmünk feldarabolása – grammatizálódása – és az impulzusbőség miatt kognitív képességeink ellazulnak (az átlag IQ Amerikában már csökkenésnek is indult), megágyazva a kritikus, tájékozott állampolgár kihalásának. 

83% of Europeans perceive #fakenews to be a problem for democracy.
The High-Level Expert Group on Fake News and Disinformation presents its policy recommendations and insights today → https://t.co/Gg5nRD837l #tacklefakenews pic.twitter.com/yiifE0fDcg

— European Commission (@EU_Commission) March 12, 2018

A magánélet vége és a kogníciónk befagyása ugyanakkor még nem minden. Ahogy a Human Rights Watch egykori vezérigazgatója, Kenneth Roth írja, a digitalizáció lehetővé teszi az olyan elnyomó rezsimek számára, mint Kína, hogy közvetlenül, a gazdaság uralása nélkül is ellenőrizhessék, birtokba vehessék a társadalmat működtető információforgalmat, saját hatalmukat kiépítve.

A demokrácia így a nemzetközi kapcsolatok és a geopolitika világában is visszaszorulhat, hiszen a digitalizáció versenyképes, szabadpiaci vagy félpiaci autokráciák megszilárdulását vonja maga után.

Mindennek tudatában kijelenthető, hogy a digitalizáció napjainkban nem szilárdítja, hanem felforgatja és elgyengíti a demokráciát. Ha a demokráciát meg akarjuk védelmezni a zsebünkben lévő „kütyükkel” szemben, nyilvánvalóan nemzetközi szabályozásra van szükségünk – szabályozásra, ami kijelöli az információforgalom legitim és ellenőrizhető kereteit. A demokrácia gyengeségének forrása ugyanis ma nem az információ hozzáférhetetlenségében, hanem túlzott hozzáférhetőségében rejlik – ezáltal ugyanis már nem tudjuk eldönteni, mi igaz és mi hamis, ami a szabadság és a jogállam legfontosabb művelete volna. A digitalizáció szabályozása felé napjainkban egyébként az Európai Unió tesz jelentős lépéseket. (Danube Institute)

Címlapkép forrása: Danube Institute
demokrácia
 mesterséges intelligencia
 digitalizáció
 post-truth
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.13. - 10:15
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Karsai Dániel túljárt Matolcsyék eszén: Nem titkolózhat tovább a jegybank

    Karsai Dániel túljárt Matolcsyék eszén: Nem titkolózhat tovább a jegybank

  • 17,6 százalékkal drágul a kormánypropaganda

    17,6 százalékkal drágul a kormánypropaganda

  • Tovább dagad a botrány Balog Zoltán körül

    Tovább dagad a botrány Balog Zoltán körül

  • Megvan a horvát választások győztese

    Megvan a horvát választások győztese

  • Több mint 112 ezren jelentkeztek érettségire, idén kizárólag az új Nemzeti alaptanterv követelményei szerint lehet vizsgázni

    Több mint 112 ezren jelentkeztek érettségire, idén kizárólag az új Nemzeti alaptanterv követelményei szerint lehet vizsgázni

  • Mit látnák, ha körbenézhetnénk a Föld legmagasabb pontján? - VIDEÓ

    Mit látnák, ha körbenézhetnénk a Föld legmagasabb pontján? - VIDEÓ

  • Felbolydult a teljes Közel-Kelet

    Felbolydult a teljes Közel-Kelet

  • Felfüggesztett börtönbüntetést kapott Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész

    Felfüggesztett börtönbüntetést kapott Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész

  • A Balog Zoltán által kinevezett baranyai református esperes a FIDESZ-KDNP jelöltje és képviselője

    A Balog Zoltán által kinevezett baranyai református esperes a FIDESZ-KDNP jelöltje és képviselője

  • Napsütés, szél és zápor is lehet

    Napsütés, szél és zápor is lehet

  • Kiderült, mi Szentkirályi Alexandra 7 pontos Budapest-terve

    Kiderült, mi Szentkirályi Alexandra 7 pontos Budapest-terve

  • 6,3-as erősségű földrengés rázta meg Japánt

    6,3-as erősségű földrengés rázta meg Japánt

  • Rogán Antal, a pénzszórás, meg a hülyeség hullámvasútja

    Rogán Antal, a pénzszórás, meg a hülyeség hullámvasútja

  • Rendőrség elé került a NER-kedvenc takarítócég 88 milliárdos megbízása

    Rendőrség elé került a NER-kedvenc takarítócég 88 milliárdos megbízása

  • Magyar Péter: Orbán és Gyurcsány már húsz éve tudatosan gerjeszti a feszültséget és a gyűlölködést

    Magyar Péter: Orbán és Gyurcsány már húsz éve tudatosan gerjeszti a feszültséget és a gyűlölködést

  • Polt Péter elmondta, miért nem rendeltek el a távoltartást annak a nőnek az ügyében, akit később meggyilkolt a volt párja

    Polt Péter elmondta, miért nem rendeltek el a távoltartást annak a nőnek az ügyében, akit később meggyilkolt a volt párja

  • Bíróság elé álltak az ikrek, akik feltűntek Borkai Zsolték mellett az adriai jachton

    Bíróság elé álltak az ikrek, akik feltűntek Borkai Zsolték mellett az adriai jachton

  • Egész Európa arról beszél, mi történt Brüsszelben

    Egész Európa arról beszél, mi történt Brüsszelben

  • Kikerültek Magyar Péter oldalára a TISZA párt EP-képviselőjelöltjeinek bemutatkozásai

    Kikerültek Magyar Péter oldalára a TISZA párt EP-képviselőjelöltjeinek bemutatkozásai

  • Már 106 református értelmiségi követeli Balog Zoltán lemondását

    Már 106 református értelmiségi követeli Balog Zoltán lemondását

  • A nagy rogáni patikabiznisz – államosítva, központosítva, mehet is privátba

    A nagy rogáni patikabiznisz – államosítva, központosítva, mehet is privátba

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element