A migráció kérdése, az új idegenrendészeti törvény, az orosz-ukrán háború és a gazdasági növekedés voltak a főbb témák a Kossuth Rádióban a miniszterelnökkel készített interjúban péntek reggel.
Félelelmteli horizontot rajzol föl, és megerősíti a kormányt abban, hogy azt kell tennie, amit eddig tett – mondta a miniszterelnök a titkosszolgálat déli határról és migrációról a közelmúltban kiadott jelentésérő. Hozzátette: a migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár, a migránsok egyre agresszívabbak, radikalizálódnak, a radikalizálódásuk mögött pedig terrorszervezetek ügynökei állnak.
“Nem engedek egy tapodtat sem migráció kérdésében, hajlíthatatlan vagyok” – jelentette ki a kormányfő. Szerinte, ha beengedjük a migránsokat, gázai minigettókkal lesz tele az ország, a gyerekeink félelemmel teli világban fognak élni. Úgy véli, számos nyugat-európai országban már ez a helyzet. Nemzeti egységet szeretne létrehozni ebben a kérdésben, nem érti, hogy az ellenzék miért migránspárti.
Az uniós migrációs paktummal kapcsolatban kijelentette: a kormány nem engedi, hogy “a nyugati országok ránk erőszakoljanak olyan politikát, ami őket tönkretette”. Mindig ezt kéri a nyugati vezetőktől, de Magyarország toleranciaajánlatát folyamatosan visszautasítják. Orbán szerint ez nagy harc, az előttünk álló hónapoknak egyik legnagyobb küzdelme, és a jövő évi EP-választásoknak is ez a tétje, Brüsszelben változás kell. Hozzátette: ehhez a küzdelemhez a nemzeti konzultáció fog segítséget nyújtani a kormánynak.
Migránsügyben két célt fogyalmazott meg Orbán Viktor: meg kell védeni a határainkat és meg kell védeni az álláspontunkat Brüsszelben. Ehhez a jogrendszernek is alkalmazkodnia kell, a migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség. Új idegenrendészeti törvényre van szükség, amely szigorúbb a korábbinál. Minden külföldiről tudni kell, mennyi ideig, milyen jogcímen tartózkodik az országban. Még ebben az évben elfogadja a parlament az új idegenrendészeti törvényt – mondta a miniszterelnök.
Ami ma történik, az nem az, amiért létrehoztuk az Európai Uniót – folytatta Orbán. Szerinte Brüsszelben sorra rossz döntések születnek: a migrációról, Ukrajna EU-csatlakozásáról, az orosz-ukrán háborúról. Ez azért van, mert a brüsszeli bürokraták a globalista elit megbízását követik, de ők nem a mi embereink, az európai emberek nem ezt akarják. A brüsszeli bürokratákat le kell cserélni az EP-választásokon.
Az orosz-ukrán háború az Egyesült Államok miatt lokalizálás helyett globalizálódik. Ez a háború tönkreteszi Európát. “Most sem támogatom, hogy a magyar emberek pénzét Ukrajnába küldjük. Amig nemzeti kormány van, addig ez nem fog megtörténni” – jelentette ki a miniszterelnök. Humanitárius segítséget küldünk, de fegyvert és katonákat nem.
“Rendkívül nehéz másfél hónap áll előttünk. A politikának lesz nehéz, mert Brüsszelből támadások érkeznek” – mondta Orbán. Szerinte Ukrajnával nem szabad megkezdeni a tárgyalásokat az EU-csatalkozásról, mert “Ukrajna olyan messze van az uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől”. Az unió 3-4-5 milliárd euróval tartozik Magyarországnak, de Ukrjana támogatásának kérdése nem kapcsolható össze a nekünk járó pénzek kifizetésével – hangsúlyozta.
“Ígérni nem szeretek, inkább vállalni” – tért át a gazdasági kérdésekre Orbán. Kifejtette: a 2024-es évre azt vállalja, hogy visszaépítik a gazdasági növekedést, megvédjük és gyarapítják a munkahelyeket, béreket emelnek. A minimálbér-emelés, a szakmunkások bérének emelése és a CSOK plusz életszínvonal-emelkedést hoz jövőre. (Startlap)
