A milliárdosok kevesebbet adóznak a műkincsimport után, a lottó ötös is adómentes lesz, csökken a túrórudi áfája, de az élelmiszereket sújtó extraadók maradnak.
A kormány a héten beterjesztette a parlamentnek az őszi adócsomagját, amely a 300 oldal ellenére nem tartalmaz nagy meglepetéseket, pláne könnyítéseket. A magyar költségvetés komoly kihívásokkal küzd. A bevételek visszaestek, miközben jövőre jelentős, a GDP 2 százalékát bőven meghaladó – 1600 milliárd forintos – hiánycsökkentést kell véghez vinni a kormánynak. Mindezek az jelzik, hogy a kormoly adócsökkentésekre nincs mozgástér. Az adótörvény-módosítások két meghatározó eleme az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnése és a globális minimumadó magyarországi bevezetése.
A globális minimumadó szabályai szerint minden olyan országban, amely csatlakozott az egyezményhez, a jelenlegi 9 százalék helyett 15 százalékos adót kell fizetnie multinacionális cégeknek, vagyis azoknak, amelyeknek az éves árbevétele meghaladja a 750 millió eurót, azaz a 285 milliárd forintot. Ebbe a 15 százalékba már beszámítják a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot és az energiaszolgáltatók különadóját. A magyar kormány a globális minimumadó bevezetésnek nagy ellenzője volt az EU-n belül, emiatt megorrolt Magyarországra az USA kormánya, és büntetésből felmondta Washington az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezményt.
A magyar kormány ugyan végül beadta a derekát, és bevezeti a minimimumadót, ennek köszönhetően jövőre plusz száz milliárdos adóbevételre tesz szert a költségvetés.
Ezzel szemben a Magyarországot revolverező USA viszont mégsem vezeti be a minimumadót, ráadául jövő januártól megszűnik a kettős adóztatást kizáró egyezmény is.
Ezért a mostani adócsomag emiatt újraszabályozza az amerikai-magyar adókapcsolatokat, úgy, hogy az idehaza keletkező jövedelmeket az amerikai cégek itt fizessék meg, ugyanakkor a magyar cégek és magánszemélyek a hazai adóba beszámíthatják az USA-ban már megfizetett adókat. Így végül is nagy általánosságban továbbra sem kell egy jövedelem után két helyen adózni. Ez utóbbi tétel több (tíz)ezer olyan magánszemélyt is érinthet, akik amerikai értékpapírokba fektetik pénzüket, és ezek után osztalék- és tőkejövedelmet szereznek. A lakosságot érintő főbb adókhoz azonban kormány nem nyúl. Így nem változnak sem a személyi jövedelemadó, sem az áfafizetés alapvető szabályai. Részleges módosításokra tesz javaslatot a kormány. Így például szja-mentesek lesznek a jövőben az állami számsorsolásos szerencsejátékokon (kenó, lottó) elért nyeremények. Az indoklás szerint a kormány a célja nagyobb játékkedv megteremtése, és ezen keresztül az állami bevételek növelése.
Az általános forgalmi adónál (áfa) egy termék esetében 27 százalékról, 18 százalékra csökkenti az áfát: a túródesszertek – így a túrórudi – lehet ezáltal olcsóbb, ám a miértről a javaslat egy szót nem szól a tervezet.
A javaslat pontosítja az 5 százalékos áfa alá tartozó gyógyászati tápszerek, anyatej-helyettesítők besorolását, de változásról itt szó sincs. Ehelyett korábban a kormány a kiskereskedelmi különadó (extraprofit-adó) januári emeléséről döntött, ez az élelmiszerárakra rakodó teher emiatt a 27 százalék áfa felett további 2-3 százaléknyi adónak felel meg. Csökkentik viszont műkincsek behozatalát terhelő adót, így a NER-milliárdosok már 5 százalékos áfa megfizetésével hozhatnak be a külföldről – pontosabban az EU-n kívülről – műkincseket.
Miközben a kormány emelte a kiskereskedelemre kivetett extraprofitadót, más különadóknál csökkentések, sőt megszűnések jönnek. Nem kell 2024-től a hírközlési vezetékek után közműadót fizetni, sőt 2025-től megszűnik ez az adó. A közművezeték-adó tipikus sarc, amit a 2012-es megszorítások során vezetett be a kormány, mert egyszerűen kellett a bevétel. A közművezeték-adó elsősorban vízszolgáltató, csatornázási és energiacégeket sújtotta. Nagy kérdés volt, hogy januártól visszatér-e a reklámadó, amit a médiacégeknek kellett fizetni. Az adó felfüggesztését újabb egy évvel toldaná meg a jogszabály-tervezet, ám azt továbbra sem szüntetik meg.
A javaslat megnyitja a jövedéki adótörvényt is, ugyanakkor a kormány nem nyúlt a már elfogadott januári jövedékiadó-emeléshez, amely az üzemanyagokat érinti. A parlament már nyár folyamán elfogadta az üzemanyagokat sújtó adó emelését. Az uniós jogharmonizációra hivatkozva a kormány januártól literenként bruttó 41 forinttal emeli a benzin és a dízel jövedéki adóját. A kormány azonban indokoltnál jóval magasabbra emeli az adót, ugyanis az uniós minimum eléréséhez a benzin esetében elegendő lenne „csak" bruttó 25, a gázolaj esetében pedig 23 forintos emelés. Egyre egyértelműbb, hogy a kormány nem akarja korrigálni a túlemelést, mert szüksége van a bevételekre. Ugyanakkor mivel a jövedéki adótörvény nyitott, még érkezhet olyan kormánypárti módosítás, amely kisebb adóemeléssel járna. Amennyiben lesz ilyen javaslat, akkor az két-három héten belül kerülhet a parlament elé. (Népszava)
