Ezekben a megyékben alig költenek már a boltokban
2023 első félévében úgy tudott nőni a kiskereskedelmi üzlethálózatok folyó áron számított forgalma, hogy közben az értékesített forgalom volumene, tehát a különböző termékek eladott mennyisége brutálisan bezuhant. A súlyos statisztikai látlelet megmutatja, hogy volt olyan megye az országban, ahol már az idei év első félévében többet költöttek a boltokban, mint 2022 első félévében, viszont ezért az értékért több mint 20 (!) százalékkal kevesebb terméket vásároltak. A kiskereskedelmi adatok így egyértelműen egybevágnak a kereseti statisztikákkal, nevezetesen azzal, hogy a magyarok bére reálértéken most már hosszú hónapok óta csökken. A boltokban pedig sokkal drágábban vásárolunk kevesebb terméket.
Magyarországon a kiskereskedelmi üzlethálózatok folyó áron számított forgalma 7 974 milliárd forintot tett ki 2023 I. félévében – derült ki a KSH friss jelentéséből. Fontos megjegyezni, hogy ez az összeg nem tartalmazza a csomagküldő és internetes kiskereskedelmet magában foglaló 733 milliárd forint értékű forgalmat. Sokatmondó adat, hogy az eladások értéke 12 százalékkal (!) meghaladta a 2022. január-júniusi számokat.
A bökkenő csak az, hogy ez egyértelműen a brutális áremelkedésnek volt köszönhető, ugyanis a forgalom volumene a kiigazítás nélküli adatok alapján 10,4%-kal elmaradt a 2022. I. félévitől. Miközben tehát az emberek 10 százalékkal kevesebb jószágot vásároltak maguknak, addig a kiadásaik 12 százalékkal emelkedtek. Az egy magyar lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom mértéke egyébként 830 700 forint volt az első félévben, ami napi átlagban 4 590 forintot jelent.
A statisztikákból kiolvasható, hogy messze Budapesten jut a legnagyobb kiskereskedelmi forgalom egy főre. Az idei első félévben egy több mint 1 millió forint volt, ami napi 5 732 forintot jelentett. Ehhez képest a lista túloldalán Nógrádban csupán 611 forint ez az összeg, ami napi átlag 3 376 forintot jelent. Magyarország leggazdagabb és legszegényebb térsége között nem kevesebb, mint 70 (!) százalékos a különbség. Ennyivel kisebb kiskereskedelmi forgalmat generál tehát egy átlagos nógrádi lakos, mint egy budapesti.
Érdemes azt is kiemelni, hogy bár az első fél év alatt, az egy főre jutó forgalom mértke 830 700 forint volt, ennél az átlagos értéknél csupán 6 megye vizsgázott jobban, miközben 14 (!) rosszabbul. Ahogy láttuk, a legnagyobb, az országos átlagot 25%-kal meghaladó lakosságarányos forgalom Budapesten alakult ki, amelyet Győr-Moson-Sopron és Pest vármegye követett (az országos átlagnál 9,5, illetve 8,5%-kal magasabb értékkel). Ezzel szemben Nógrádon kívül az egy főre jutó forgalom Borsod-Abaúj Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legkisebb. Ezek még az átlagos értéktől is mintegy 20-26 százalékkal elmaradtak.
Brutális az országos visszaesés
Ahogy a bevezetőben írtuk, hiába emelkedett számottevően folyó áron a kiskereskedelmi forgalom, ennek oka a brutálisan elszálló infláció volt az ok. A forgalom volumene, tehát az eladott termékek mennyisége nagyot zuhant, összesen átlagosan 10,4 százalékot. Nem volt azonban országosan mindenhol ugyanolyan mértékű a zuhanás. A rekorder Győr-Moson-Sopron megyében például óriási mértékű, majd 20 százalékos volt a visszaesés, de Somogyban is 13,6, míg Csongrád-Csanádban is 12,7 százalékos.
Ez többek között azt is jelenti, hogy míg a Győr-Moson-Soproniak kiskereskedelmi forgalma 3 százalékos növekedésen ment át, addig mennyiségileg egy ötödével (!) kevesebb terméket vásároltak. Az pedig az összes magyarországi megyéről egyaránt elmondható, hogy a kiskereskedelmi fogalom volumenindex mindenhol úgy csökkent, hogy közben maga a forgalom emelkedett.
Az adatokból kiolvasva látjuk azt is, hogy a volumenindex változása legkevésbé Budapestet érintette, de azért itt is egy majd 8 százalékos esésről lehet beszámolni. Kilenc százalékos zuhanás alatt pedig további két megye, Tolna és Baranya végzett. Ezzel együtt 10 százalékos mélyrepülés alatti akciót tudott bemutatni Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Hajdú-Bihar és Veszprém megye.
Mit látunk az adatokból?
A frissen közölt féléves adatok szomorú látleletet adnak a magyarok anyagi helyzetéről. Egyfelől látjuk, hogy az elszálló infláció miatt még a tavalyi évhez képest is brutálisan többet költöttünk el a kiskereskedelemben az idei első félévében, mint a tavalyiban. Mindezt viszont úgy tette a lakosság, hogy közben a megvásárolt termékek volumene kegyetlenül bezuhant. Volt olyan megye, ahol ez a zuhanás meghaladta a 20 (!) százalékot is.
A kiskereskedelmi volumencsökkenés nagyban egybevág azzal a ténnyel is, hogy a magyarok reálkeresete hosszú hónapok óta csökkenő pályán van. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy hiába kapták a dolgozók a cégektől a rendes évi fizetésemelésüket, azt az infláció igazából már akkor felzabálta. Az együttes hatások pedig azt eredményezték, hogy a magyarok pénze kevesebbet ér, de a termékek ára nagyon megnőtt. Annyira nagyon, hogy folyó áron a kiskereskedelmi forgalom emelkedett, miközben a forgalom volumene beszakadt. (Pénzcentrum)
