A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot azért még nem Orbán Viktor mozgatja – mondta a testületi tagságát övező találgatásokról Fürjes Balázs, akit a fővárost büntető politikáról és megélhetéséről is kérdeztünk. Interjú.
Általában hosszadalmas folyamat a Nemzeti Olimpiai Bizottságban (NOB) állandó tagságot szerezni, többszörös olimpiai bajnokoknak is évekbe szokott telni. Ehhez képest ön márciusban jelezte, hogy pályázik, októberben pedig meg is választották. Mi volt a titka?
Tavaly ősszel Thomas Bach elnök személyesen kért fel, hogy legyek tagja a 2032-es olimpiát előkészítő Brisbane 2032 NOB koordinációs bizottságának. Ez szokatlan lépés volt, mert ilyen bizottságokban szinte kizárólag NOB-tagok kapnak helyet. A felkérés során Bach azt mondta: a városfejlesztési-várostervezési tudásom, a nagyobb sportlétesítmények kitalálásában, megtervezésében és megvalósításában, a sportdiplomáciában szerzett tapasztalataim, valamint az, hogy vezettem nagy budapesti sportesemények szervezőbizottságát, 15 évnyi vállalatvezetői és nemzetközi jogi tapasztalattal ötvözve, olyan mix, amely hasznára lehet a NOB-nak.
Ezek szerint Bach ültette a bogarat a fülébe?
Kimondatlanul azt a finom jelzést adta, hogy ez a NOB-tagság előszobája lehet, ő maga örömmel látná ezt, feltéve, ha ezzel a magyar olimpiai család is egyetért. Aztán márciusban azzal keresett meg a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), hogy pályázzam meg az állandó egyéni NOB-tagságot.
Ekkor már eldöntötte, hogy hátat fordít a politizálásnak?
Nem, az eszembe sem jutott. A javaslat hallatán először kérdéseim voltak. Például, hogy miért nem egy bajnokot kérnek fel. Gyulay Zsolt MOB elnök, Schmitt Pál és Gyurta Dániel tiszteletbeli és sportolói NOB-tagok határozottan érveltek. Nem versenyezned kell, mondták, és egyébként is, a NOB-tagok pusztán egyötöde olimpiai bajnok, ott más a feladat. A felkérés nyilván roppant megtisztelő volt, sokáig nem tiltakoztam.
Miután a NOB-elnök tavaly nyáron és az idei atlétikai világbajnokság ideje alatt is egyeztetett a miniszterelnökkel, voltak olyan értékelések, miszerint tagsága nagyban köszönhető Orbán Viktornak, ő forszírozta, hogy – nyilván nem függetlenül az olimpiarendezési törekvéseitől –, legyen egy megbízható embere a testületben.
Magyarország számára megtisztelő, ha egyesek név nélkül úgy gondolják, hogy 15 milliós nemzetünk és 10 milliós országunk miniszterelnöke mozgatja Thomas Bachot és az egész Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. De a miniszterelnök megbízható embere rangot örömmel vállalom, megtisztelő.
Kíváncsian várjuk, milyen erőfeszítéseket tesz majd a NOB-ban a 2036-os vagy 2040-es magyar olimpiarendezésért.
Ez a vonat itt volt, de elment, és lehet, hogy végleg. Az a felfordulás, amely a pályázat elgáncsolásához vezetett 2017-ben, egy biztos olimpiától fosztotta meg Magyarországot. Nem volt esélyünk a 2024-es játékok elnyerésére, de miénk lett volna 2032, ha nem kényszerülünk kiszállni. A NOB láthatóan nem akart igazságot tenni Los Angeles és Párizs között, mindkét versenyző kapott olimpiát. A pályázatunkat magasra értékelte a NOB, ’32-ben végre megint nem egy metropolisz, hanem egy közepes méretű világváros lehetett volna a házigazda. Ha végigmegyünk a pályázaton, az eredményhirdetéskor három olimpiát osztottak volna ki és mi megkapjuk a 32-est. Hosszú időnk lett volna a felkészülésre, és most nem azon menne a teoretikus vita, hogy szükség van-e a Galvani-hídra vagy az 50 éves HÉV-kocsik lecserélésére, hanem mindez zajlana, és 2030-ig befejeződnének az infrastrukturális fejlesztések. A legtöbbet Budapest veszítette a visszalépéssel.
Schmidt Ádám államtitkár az atlétikai világbajnokság után azt mondta, hiányzott az országban a társadalmi támogatottsága az olimpiarendezésnek. A MOB és a kormány mit tehet, hogy ez a támogatottság növekedjen?
Az államtitkár annyiban téved, hogy a felfordulás kitöréséig meg volt az egyetértés, ezért vágott bele az ország. Abban viszont igaza van, hogy erős, valóságos közmegegyezés nélkül nem lehet egy ilyen vállalkozásba belevágni. A mai helyzetről én nem tudok a magyar kormány nevében nyilatkozni.
Most már nem, de nyilván jó rálátása van a dologra.
Nem tudok olyan kormányzati törekvésről, hogy legyen magyarországi olimpia. De ez helyes is: tiszteljük meg mindenkinek a szuverenitását és tartsuk tiszteletben azoknak a döntési jogát, akikre ez a döntés tartozik. Minden olimpiára, bármilyen országról, bármilyen olimpiáról is beszélünk, egy városnak és az adott nemzeti olimpiai bizottságnak kell közösen kezdeményeznie és benyújtania a pályázatot. Ha lesz egy olyan pillanat, hogy Budapest szabadon megválasztott önkormányzata, szabadon megválasztott főpolgármestere és képviselői, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság teljes egységben kezdeményezik, hogy pályázzunk, majd akkor kell Magyarországnak ezzel kérdéssel foglalkoznia.
Ma nincs ilyen terv a kormányban?
Én március végén lemondtam a kormányzati megbízatásomról, akkor az olimpia nem volt napirenden. Mint a NOB frissen megválasztott magyar tagja, vélhetően tudomásom lenne róla, ha a magyar kormány foglalkozna a kérdéssel. A saját nevemben azt tudom elmondani: soha nem voltunk olyan közel a 100 éves magyar álom megvalósulásához, mint 2017-ben, és nem vagyok biztos benne, hogy az én nemzedékem számára ez a lehetőség még valaha visszatér. Ráadásul most vannak fontosabb kihívások. Háború dúl a szomszédunkban és a Közel-Keleten, Európában inflációs, migrációs és energiaválság van. A NOB 2027 előtt egyébként sem fordul rá a ’36-os helyszín kiválasztására, így minden mai törekvés idő előtti lenne.
Ha nem az olimpiarendezés a legfőbb célkitűzése a munkájában, akkor mi lesz?
A magyar sport szolgálata, a magyar érdekek, sportdiplomáciai érdekek érvényesítése és a NOB alapszabályával összhangban a NOB és az olimpiai eszme képviselete Magyarországon.
A NOB-tagságért nem jár fizetés. A Miniszterelnökséget ott hagyta, hol dolgozik mostanában?
Szerencsére jó néhányan gondolják azt Budapesten, hogy van némi tapasztalatom összetett projektek megvalósításában. Több lábon állok, projektalapon vállalok tanácsadást. Magánemberként szerződők magáncégekkel, az engem kötő üzleti titoktartási kötelezettség miatt nem nevezhetem meg a projekteket, közpénz a környékükön sincs. Egy nem állami feladatvállalást tudok ismertetni: örömmel tettem eleget a Református Egyház felkérésnek, hogy irányítsam a Református Egyetemváros fejlesztést, a Károli egyetem új campusának a megvalósítását. Első lépésben még idén kiírunk egy országos nyílt tervpályázatot Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina főépítészének, valamint az építészkamara és más szakmai szervezetek képviselőinek bevonásával. Örülök, hogy a MOME Campus és a Ludovika Campus fölépítése után újabb egyetemfejlesztésen dolgozhatok.
Csak zárójelben: a Károli Egyetem új campusának megépítését a kormány három éven át évi 15 milliárd forinttal támogatja Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter júliusi közlése szerint. Egyébként még él a miniszterelnökségi e-mail címe is, ott is oszt tanácsokat?
Minden volt munkahelyem email címét megtartottam legalább egy évig. Mindenhol hosszú ideig dolgoztam, mindenhonnan barátságban jöttem el, egy ideig minden korábbi címre sok levél jön még. Gulyás Gergelynek öt évig voltam államtitkára. Vittem néhány olyan ügyet, amelyek kapcsán abban maradtunk, az év végéig tanácsokkal segítem az utódom, Panyi Miklós munkáját egy semmilyen díjazással nem járó megállapodás alapján.
A székhelyét Budapestre áthelyező vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetségnek az Orbán-kormány 15 éven át ingyen biztosít helyszínt. Éppenséggel a kormánnyal baráti kapcsolatot ápoló Rahimkulov Ruszlán új angyalföldi városnegyedében. Feladatul kapta a NOB idecsábítását?
A vizes világszövetséggel való együttműködésért tudtommal a kormányzaton belül a külügyminiszter felelős. Nekem senkinek a megbízásából nincs ilyen feladatom.
Évtizedig felelt különféle pozíciókban Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért. Mi a véleménye arról, hogy az országgyűlési választások óta szinte valamennyi fővárosi beruházást leállított a kormány?
A döntések egy része még akkor született, amikor miniszter-helyettes voltam. Tartalmilag egyet tudok érteni ezekkel, hiszen egészen más politikai és gazdasági helyzetben indultak el a beruházások, amelyek megvalósítását a kormány most átmenetileg felfüggesztette, elhalasztotta. A hogyant illetően van, amit másképp csináltam volna, de nem én ülök ott.
Milyen a viszonya Lázár Jánossal, aki meglehetősen indulatos szavakkal törölte például az ön által kedvelt városmajori park felújítását?
Minden budapesti fejlesztést fontosnak tartottam, így mindegyiket kedveltem. Amikor az ominózus Lázár-lista nyilvánosságra került, elmondtam: egyetlen miniszter írói munkásságát sem kommentálom. Szerettem Budapestért dolgozni Tarlós Istvánnal és Vitézy Dáviddal közösen, egy jó csapatban bármikor újrakezdeném. Azt pedig Antall Józseftől tudjuk – aki egyébként Talleyrand püspököt idézte –, hogy a politikában nincs se mindig, se soha. Lázár Jánossal egyazon kormány tagjaiként munkakapcsolatban álltunk, nem beszéltünk, amióta eljöttem, mert nem volt rá szükség. Ha szükség lesz, gondolom megtesszük, részemről örömmel és tisztelettel.
Az építési miniszter nyáron azt mondta: minden szavazó legyen tisztában azzal, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok semmilyen kormány támogatásra nem számíthatnak. Budapest ékes példa erre. A kormány mindent elkövet, hogy csődbe hajszolja a fővárosi önkormányzatot. Hogyan értékeli ezt?
Én mindig is a választók szabad döntésének a tiszteletben tartását tartottam helyes magatartásnak. Továbbra is úgy gondolom, hogy sikeres Budapest nélkül nincs sikeres Magyarország. Ezzel együtt nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy a kormány Budapest tönkretételén fáradozik. A rendszerváltoztatás óta nem volt olyan kabinet, amely többet tett volna fővárosért, mint az Orbán-kormány. Egyébként pedig hibát követnék el, ha a NOB tagként, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagjaként a kormány vagy bármely ellenzéki párt magatartását minősíteném. Nem fog tőlem politikai véleményt hallani, mert mindig tiszteletben tartottam az aktuális feladatom hivatásrendi szabályait.
A Lánchíd felújításra mindenesetre még az ön kormányzati szerepvállalása idején ígért a kormány 6 milliárdot, amit azóta sem fizetett ki.
Nem tudok segíteni a Népszavának a kormány és a fővárosi vezetés között esetlegesen fennálló politikai viták értékelésében.
Mit tett ön Budapest dedikált kormányzati felelőseként, hogy a fővárosi önkormányzat kormányon belüli megítélését, helyzetét javítsa?
A kormányon belül nekem sem, de senki másnak sem volt feladata a fővárosi önkormányzat helyzetén, megítélésén dolgozni.
Nem volt feladata? Ehhez képest a választások után is elég sokszor nyilatkozott ebben a témában…
Az új kormányzati felállásban minden beruházásért, országosan, általánosan és teljeskörűen az építési miniszter felel. Ennek megfelelően a budapesti és agglomerációs fejlesztések felügyelete az építési minisztériumhoz került.
A sportdiplomáciára való áttérése összefüggésben van azzal, hogy ön a Fidesz egyik legdiplomatikusabb, valódi polgári értékeket képviselő tagja, miközben a pártja számos kérdésben szélsőségessé vált?
Ilyen összefüggés nincs, az ön Fideszt illető politikai minősítésével pedig természetesen nem értek egyet. Ez nem baj, egy demokráciában van, hogy csak abban tudunk egyetérteni, hogy nem tudunk egyetérteni. Ezt a kormányzati ciklus is szívesen végigszolgáltam volna. 1988-ban, gimnazistaként az alapítás évében léptem be a Fideszbe, soha nem fogom megtagadni azt a közösséget, amelyhez tartozom és amelytől rengeteg kaptam.
A NOB-felkérés idején már politikai partvonalra sodródott. Hol csúszott el a dolog: a Diákvároson, a XII. kerületi választási kudarcon vagy máson?
Sehol, mert nem sodródtam a partvonalra. 2022 tavaszán, Gulyás Gergely javaslatára a kormányzat csúcsminisztériumának, a Miniszterelnökségnek a miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára lettem. Büszke vagyok arra, hogy minden Orbán-kormányban dolgozhattam. A XII. kerületi választásról annyit mondhatok, öröm volt, hogy jelölt lehettem Budán, óriási élmény volt, rengeteg választópolgárral beszélhettem, de a számok világosan mutatják, hogy akkor és ott a Fidesz színeiben nem lehetett nyerni. A Diákváros esetében a kormány egy nagyon logikus szerkezeti változtatást hajtott végre: volt két földrajzilag egymás mellett elhelyezkedő felsőoktatási projekt, a diákváros és a Fudan Egyetem, amelyeknek két különböző gazdája volt. A kormány logikus lépésként két felelős helyett egyet jelölt ki, ez pedig a felsőoktatásért akkor felelős Palkovics László miniszter lett. Én ezt nem éltem meg presztízsveszteségként.
Azért mégis lebonyolítottak egy sikeres építészeti tervpályázatot, amit azután egyszerűen kukázott a kormány, ezt se bánta?
A baloldali német kormány is rengeteg döntést írt felül az elmúlt két évben, ez minden kormányban gyakran megtörténik.
Elképzelhetőnek tartja a visszatérést a politikai színpadra?
Ez ma kevéssé tűnik valószínűnek, de Isten görbe vonalakkal ír egyenesen. Ahhoz pedig még elég fiatalnak tartom magam ahhoz, hogy ne mondjam azt, hogy soha.
Fürjes Balázs
Az ELTE jogi karán diplomázott 1997-ben. 1999-ben az ifjúsági és sportminiszter kabinetfőnöke volt, majd 2000-2002 között három évig a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséért és a 2012-es budapesti olimpiai pályázatért felelős miniszteri biztosként tevékenykedett. 2011 és 2022 között a kiemelt budapesti fejlesztések kormánybiztosaként dolgozott. 2018 májusában a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárának nevezték ki. A Budapest Fejlesztési Központ szakmai irányítója volt. 2022. májusában a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára lett.
(Népszava)
