Bár még hivatalos bejelentés nincs, úgy tűnik, hogy a kormány elutasíthatja a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek javaslatát a nettó 100 ezer forintos, adó- és járulékmentes bérkifizetésre.
Az érdekképviseletek szerint arról van szó, hogy a közalkalmazottak, illetve az állami vállalatok dolgozói számára nem biztos, hogy ki tudnak fizetni egy hasonlómértékű bérkompenzációt.
Alig néhány hete állapodtak meg a munkaadói és a munkavállalói szervezetek arról, hogy az idei év végén 100 ezer forintos egyszeri bérkompenzációt adhassanak a munkavállalóknak a reálbérek zuhanása miatt, úgy tűnik, hogy máris dugába dől a terv. Mivel a minimálbér 16, a garantált bérminimum pedig 14%-kal nőtt idén, miközben az infláció várhatóan 18% lesz, ez a 100 ezer forint segíthetne elkerülni a bérek vásárlóerejének csökkenését. Ennek a lehetőségnek az esélye azonban az elmúlt napokban érdemben csökkent.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Portfolio megkeresésére azt mondta, hogy a nettó 100 ezer forintos év végi kifizetés helyett a kormány a legalacsonyabb bérek megemelésén túl jövőre ismét megemelné azt az összeget, amelyet a Széchenyi Kártyára utalhatnának kedvezményes adózással a munkáltatók.
Ezzel a javaslattal csak az a probléma, hogy pont a legkisebb cégeknél még SZÉP-Kártyájuk sincs a munkavállalóknak, vagyis ezek a juttatások a legkisebb jövedelműekhez nem jutnának el
– magyarázta a kormányzati elképzeléssel kapcsolatos fenntartásukat Zlati Róber. Ez az érdekvédelmi szervezet egyébként egyetért azzal az alternatív munkavállalói javaslattal, hogy ha már kútba esett a 100 ezer forintos egyszeri bérkorrekció lehetősége, akkor hozzák előrébb a jövő évi béremeléseket a legalacsonyabb fizetéseknél.
Az érdekképviseletek szerint arról lehet szó, hogy a közalkalmazottak, illetve az állami vállalatok dolgozói számára nem biztos, hogy ki tudnak fizetni egy hasonlómértékű bérkompenzációt.
Hozzuk előre, és december 1-től lépjenek életbe a megemelt bértételek a minimálbér és a garantált bérminimum esetében
– hangoztatta álláspontjukat Zlati Róbert. Igaz, hogy ez csak január elején jelentene némi segítséget a munkavállalóknak, hiszen akkor utalják a decemberi béreket, de azért némi kompenzációt jelenthetne a 2023-as év magas inflációjára, illetve a remélt, végül elmaradt évközi minimálbéremelésre. Mi egyébként a minimálbérek reálértékének megőrzéséhez legalább 12 százalékos emelést tartunk szükségesnek” - tette hozzá.
Sok múlhat a harmadik negyedévi GDP-adatokon, amelyek november 15-én látnak napvilágot. Ha továbbra is gazdasági csökkenést mér a Központi Statisztikai Hivatal, akkor igencsak nehéz lesz rábeszélni a munkáltatókat képviselő két nagy szervezetet az erőteljesebb béremelésre, hiába magas az infláció.
„A kormány szerint már pozitív lesz a GDP-mutató, de ha mégiscsak a negatív tartományban marad, akkor biztos, hogy csak alacsonyabb béremelésről tudunk megállapodni. A magunk részéről egyetértünk a minimálbér kétszámjegyű emelésével, de a garantált bérminimumnál csak egyszámjegyű fizetésemelést tartunk kigazdálkodhatónak a jelenlegi gazdasági környezetben” – mondta el a gazdasági jövőképpel kapcsolatos aggályait Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.
Az 1 hónappal előrébb hozott béremelési ötlettel kapcsolatban sem volt túl optimista. „Eddig ilyenre nem volt precedens. Nagyon feszített lenne a dolog, mert még a kormánynak is tárgyalnia kellene róla, majd azt elfogadni, és jogszabályban kihirdetni” – sorolta az időkerettel kapcsolatos aggályait Rolek Ferenc.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára arról beszélt a Portfolio megkeresésére, hogy
tudomásuk szerint hivatalosan még nem utasította el a kormány a nettó 100 ezer forintos év végi kifizetést.
Ezzel együtt jelezte, hogy azért a cégvezetők másképp is támogatják a munkavállalóikat az infláció elleni harcban. „A SZÉP-kártyákon is komoly összegek gyűlnek és gyűltek mindig és a kisebb vállalkozások is mindent elkövetnek a munkavállalóik megtartásáért. A Covid-válság megmutatta, hogy sokkal nehezebb egy elvesztett munkatársat pótolni, mint erőfeszítéseket tenni a megtartásukért” – mondta el meglátásait Perlusz László. Hozzátette: „egyeztetünk nem csak a jövő évi minimális bértételekről, de az elkövetkező évek bérpolitikájáról, illetve a bérekkel kapcsolatos EU-s irányelvekről is. A bérmegállapodás megkötése továbbra is november második felében várható, a harmadik negyedéves gazdasági adatok, leginkább a GDP megismerését követően”.
Támogatná viszont az 1 hónappal előrehozott béremelési megállapodást a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Palkovics Imre szövetségi elnök szerint a magas infláció miatt azért tudná egy ilyen intézkedés kozmetikázni a legalacsonyabb keresetűek vásárlóerejét. „Minimálbérnél 15 százalékos, a garantált bérminimum esetében 10 százalékos emelést szeretnénk elérni.
Bízunk abban, hogy a bérmegállapodás még idén létrejön, bár ha maradt a recesszió, akkor nehéz lesz.
Szeretnénk év végéig abban is megállapodni, hogy milyen többéves felzárkóztatási programmal tudjuk a hazai legalacsonyabb béreket, legalább a hazai mediánbér 60 százalékáig megemelni” – emlékeztetett a bértárgyalások legfontosabb kérdéseire Palkovics Imre.
Az infláció miatt újra nő a feketefoglalkoztatás, és a bérek egy részét néhány ágazatban újra zsebbe kapják a munkavállalók, nem pedig tisztán, bejelentetten. A feketegazdaság erősödésére utoljára 10 évvel ezelőtt volt példa
– hívta fel a figyelmet Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.
„A legalacsonyabb bértételek 15, illetve 10 százalékos megemelésével azért arra számítunk, hogy jövőre újra emelkedhetnek a reálbérek, mert 6 százalékos inflációval számolunk 2024-re” – összegezte meglátásait a szakszervezeti vezető. (Portfolio)
