Magyarországot is említették emiatt
Ukrajna nem kap NATO-felvételi menetrendet a júliusi NATO-csúcson, de gyorsabb felvételi procedúrát ígérnek neki, amikor ajánlatot kap a tagságra. Mindez minden bizonnyal csalódással tölti el Volodimir Zelenkszkij ukrán elnököt. Közben egy ukrán lap szerint „nem Magyarország a fő akadály”.
Valószínűleg még mindig nem hallhat konkrétumokat a NATO júliusi csúcstalálkozóján Kijev arról, hogy felveszik-e a szövetségbe. A The Guardian brit lap szerint nem vázolnak fel számára pontos menetrendet, viszont azzal próbálják édesíteni a pirulát, hogy „amikor megkapják a meghívót, rövidebb felvételi folyamatot ajánlanak majd”. Az újság szerint „a kérdésben erősödik az egyetértés a szövetségesek között”.
Volodimir Zelenszkij ezt minden bizonnyal csalódva fogadja. Az ukrán elnök már az orosz invázió előtt sürgette, hogy Ukrajnát vonják be a tagság előszobájának tartott Tagsági Akcióterv (MAP-) programba, de ez sem valósult meg.
A NATO „hivatalos struktúráján kívüli államok” viszont biztonsági garanciákat ajánlhatnak,
általános ígéretekkel arról, hogy megvédik Ukrajnát az orosz támadásoktól.
De mi lehet a szintén emlegetett esetleges gyorsított eljárás? Bár még nincs egyetértés a tagok között, a tagság felajánlásakor Ukrajna esetében eltekinthetnek a sok munkával járó MAP teljesítésétől, ami szinte automatikus felvételt jelentene. (Ez a helyzet Finnország és Svédország esetében is.) Mindez azonban csak javaslat szintjén létezik.
További, látszólagos haladás lehet az ukrán NATO-tagság felé, hogy felminősíthetik a jelenlegi viszonyt, azaz a NATO-Ukrajna Bizottság helyét átveheti a Kijevnek a NATO-tanácskozásokon nagyobb státuszt adó NATO-Ukrajna Tanács.
Mindeközben az RBK ukrán híroldal emlékeztetett, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter még áprilisban azt írta a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai magazinban: hazája „nem lát és nem akar” alternatívát a NATO-tagságra, ezért pontos menetrendet vár a szövetségbe való belépésre a vilniusi csúcson.
Így lehet, hogy csalódás éri majd. Azért is, mert a The New York Times a napokban arról írt, hogy a NATO nem tagságot, hanem az Izraelnek nyújtott biztonsági garanciákhoz hasonló dolgot ajánlhat fel a Kijevnek. Az „izraeli modell” az Egyesült Államok által a zsidó államnak adott 10 éves védelmi vállalás, benne katonai, pénzügyi segítséggel és esetleg közös fegyvergyártással.
Az ötlet lényege: meggyőzni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy nem áll le Ukrajna fegyverekkel való ellátása és felkészítése.
Ugyanakkor ez nem az a fajta biztonsági garancia, amit Zelenszkij akar – jegyzi meg az RBK.
A portál szerint Joe Biden amerikai elnök a „status quo-t akarja fenntartani, ami ködös ígéretekből áll, hogy Ukrajna egyszer majdcsak tag lesz”. Biden számára a felvételről szóló viták veszélyesek, mert szembemennek azzal a törekvésével, hogy elkerülje a harmadik világháborút – írja az RBK.
Közben az Ukrainszka Pravda című lapnak nyilatkozó Edgars Rinkvičs lett védelmi minisztert azt mondta:
nem Magyarország az ukrán NATO-tagság fő akadálya,
hanem az, hogy országok szélesebb körének nincs kialakított álláspontja, például arról, hogyan hatna ki a közös védelemről szóló 5. cikkelyre, ha Kijev belépne a NATO-ba. Ez a fő kérdés” – szögezte le.
Meglátása szerint ha az álláspont kialakulna, akkor még Budapest véleménye sem lehet akadály. „Úgy vélem, hogy amikor a végső döntési folyamatra kerül a sor, hogy kivétel nélkül minden szövetséges egyet fog érteni. De most ez a kulcskérdés az akadály. Van egy ország, amelyik háborúban áll. Ott van a NATO ötödik cikkelye. És most nem csak egy vagy két ország, hanem sok ország próbálja megérteni, hogy ez mit jelent a szövetség számára. Sok főváros még mindig nem adott jó választ erre a kérdésre, és ezt meg kell értenünk” - tette hozzá.
Rinkvičs elmondta, hogy Lettország Ukrajna jövőjét a NATO-ban látja, és a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy ez megvalósuljon. (Infostart)