Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • + »
    • Időjárás
    • Kultúra »
      • Film
      • Zene
    • Tudomány »
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód »
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár »
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
{{title}}
{{title}}

A propaganda mint a méltóság gyilkosa

Vélemény
2023.10.27.
Profile picture for user CIVILHETES
By CIVILHETES on

A leszámolás, az erőszak különböző képei és nyomai velünk maradnak, és nagyon gyorsan, elviselhetetlen teherként egymásra rakódnak. Hogyan mutatják, hogyan mutatja magát a háború, a terror? Vélemény.

Lassan másfél évtizede élünk olyan háborús időket, amikor a háborúk térben távol vannak, vizuálisan viszont a mindennapjaink részévé váltak. A szír polgárháború hadviselésének részét képezte az, hogy a közhangulatot, a háború megítélését az elhunyt áldozatok képeivel igyekeztek befolyásolni az ebben érdekelt felek.

Akkor még, az ezredforduló első évtizedében mindez érzékeny reakciót váltott ki, a gyermekáldozatok holttestéről a lehető legközelebbi, legelrettentőbb képek sokkolták a közvéleményt. Ez volt a cél: a holttesttel, a gyermekholttesttel sokkolni a nézőt, akinek fogalma sincs, milyen borzalmak történnek a polgárháborúban. A vegyi támadások áldozatait, a tömegsírba dobált áldozatokat, a porig rombolt házak alá temetetteket látta mindenki, aki nem fordította el a fejét.

Kevesen fordították el: a horror ritkán jön így házhoz, nem is tudunk mit kezdeni vele. Kérdés, hogy a szörnyülködésen, a horror felé forduláson túl mi történt az emberekben? Ha azt vesszük alapul, hogy a szír polgárháború menekültjeihez hogyan viszonyultak az emberek, azt kell mondanunk: kevesebbekben dolgozott a részvét, mint ahány emberben az idegengyűlölet megnyilvánult. Igaz, az idegengyűlöletet más propagandaeszközökkel fűtötték, nem gyermekholttestekről készült fotókkal, hanem félelemkeltéssel. Azzal a kimondott vagy sejtetett üzenettel, hogy a mi gyerekünk is úgy vagy ahhoz hasonlóan járhat, mint az ő gyerekük, akit felemésztett a háború.

Azt az elhamarkodott következtetést is levonhatjuk ebből, hogy a részvét és az együttműködés nehezebben vagy egyáltalán nem erősíthető propagandával, tömegeket mozgósító kommunikációs eszközökkel, mint a gyűlölet és a szembenállás. De ne szaladjunk ennyire előre.

A WTC elleni terrortámadás következményei

Az ezredforduló legnagyobb terrortámadásának, a World Trade Center elleni támadásnak az egyik legfontosabb etikai következménye az lett, hogy szöges ellentétben a korábbi gyakorlattal, nem a tettes nevét, arcát igyekeztek ismertté tenni, hanem az áldozatokét. Két oka volt ennek a döntésnek, amelyet a nemzetközi sajtó jelentős része elfogadott. Egyrészt azt akarták elérni, hogy a terror ne jelentsen teljesítményt, ne lehessen „életművet írni” gyilkossággal, ne azért mészároljon valaki, hogy bekerüljön a nemzeti emlékezet panteonjába.

A másik ok pedig az ártatlanul megöltek méltóságának védelme volt: jusson hosszú és maradandó emlékezet annak, akitől az életét elvették. Ez a „tovább éltetés” az a cél, amit a legtöbben megértettek és támogattak akkor. Volt azonban még egy megfontolás emögött a döntés mögött. A jelenkori terrorcselekmények élő egyenes adásban mennek. A gyilkosságok képei szinte azonnal hozzáférhetővé válnak, és ez veszélyeztet sok, korábban már egyértelművé és konszenzuálisan elfogadottá vált sajtóetikai elvet. Például azt, hogy a halál pillanatát akkor sem teszik láthatóvá, ha azt a legpontosabb lencsék, mikrofonok rögzítik is. A halál és a szenvedés nem látványosság, nem közpréda. Része az emberi, személyes méltóságnak. Magánügy.

A koncentrációs táborok felszámolása óta kérdés: a holttestek megmutatása mennyire sérti a kegyeleti jogot? Sokáig azt gondolták, hogy segíti az atrocitások megelőzését, ha az emberek szembesülnek a következményekkel. Mára azonban világossá vált, hogy elrettentő ereje aligha van, viszont egy-egy átgondolatlan, nem jól kontextualizált publikáció tovább erősítheti a vérszomjat. Megerősítheti a legyőzöttség, megalázottság érzését. Az áldozatokat emlékezetünkben személyes integritásukkal, méltóságukkal együtt kell megőrizni. Ez volt a WTC tragédiájának egyik nagy és fontos következménye.

A halál képei

Alig telt el tíz év a szír polgárháborúig, és ez feledésbe merült.  Már az is kérdéses volt: etikus-e, szabad-e a WTC ablakán halálba zuhanó embert megmutatni (a kép azóta is, újra és újra felbukkan). Mire a szír polgárháború elindult, ilyen dilemmák nem kerültek elő, vagy nem kapott túl nagy teret az, aki ezekre emlékeztetett: premier plánban lehetett látni a vegyi támadásban habzó szájjal fuldoklókat.

A menekültválság még egy nagyon káros tényezőt adott mindehhez hozzá. A halál elgiccsesítését. A Mediterrán útvonalon meghaltak holttesteiről, a görög vagy az olasz tengerpartra kisodródottakról is elkezdtek keringeni a képek.

A legismertebb a kétéves korában elhunyt Alan Kurdi esete, aki Bodrum és Kos szigete között veszett a tengerbe, és akinek élettelen, tengerpartra sodródott testét egy török fényképész fotózta le. A fotó bejárta a világsajtót, jelkép lett belőle, különböző digitális grafikákat kreáltak belőle. Úgy tűnt egy ideig, hogy segíti a menekültellenes intézkedések enyhítését, de aztán minden visszarendeződött. Alan Kurdi csecsemőkori képei és élettelen, homokban fekvő testének fotója maradt meg a kollektív emlékezetben. Néhány év erejéig, aztán már az sem. Ma, jó esetben csak a kis kék rövidnadrág és a piros blúzocska ugrik be az emlékezőknek.

Mi történik az izraeli események bemutatásakor?

A legutóbbi Izraelben történt terrortámadás egybeesett a mesterséges intelligencia által generált képek és filmek globális elterjedésével. Nem csak azt láthatta élőben az egész világ, hogyan történik a támadás. De azt is látni lehetett, ami nem történt meg. A propaganda szintet lépett. Vagy nem úgy, nem ott és nem az történt, amit láttunk. Hogy valójában kik a felelősek a háborús cselekményekért, és ezek hogyan zajlottak le, hosszú szakértői vizsgálat kérdése lesz.

De egy szempontot érdemes figyelembe venni már most: a legjobb szándékkal megosztott „elrettentő” képek, tartalmak is ellentétes vagy ellentmondásos hatást érhetnek el. Egyrészt, lásd mint fent, nem biztos, hogy részvétet váltanak ki. Másrészt a Nova fesztiválról menekülők, az otthonaikban ostrom alá vett emberek képei az áldozatokról készült utolsó, nagy nyilvánosságot kapó képek. Így maradnak meg az emlékezetben. Menekülve, rettegve, szenvedve. Akarnák-e ezt az életszerető fiatalok? Családapák, családanyák? Hozzájárultak volna e ahhoz, hogy önmagukat, gyerekeiket ebben a helyzetben lássuk?

Sok más kérdés is következik mindezekből: mi lesz a hozzátartozókkal, akik együtt kell éljenek a családtagok maradványairól készült képekkel? Még kínzóbb kérdés: a hatás kedvéért hamisított, módosított áldozati képek hogy érintik a valódi gyászt és veszteséget?

Visszatérni a méltósághoz

Visszatérni a méltósághoz, a hitelességhez, a személyiségi jogok védelméhez, a kegyeleti jog védelméhez – a legújabb kor háborúinak (de leginkább a remélt, eljövendő békés új korszaknak) ez az egyik nagy feladata és visszatartó ereje.

A mindenki kezében ott lévő technikai eszközök, az állandó internet-hozzáférés, a szinte korlátlan elérésű tömegkommunikáció nagy csáberő. Szó szerint jelentős fegyvertény. Ölni lehet vele. És gyakran a legjobb szándékkal fosztjuk meg a méltóságától azt, aki már védekezni nem tud. Egy-egy meggondolatlanul újraposztolt képpel újra és újra megtörténtté tesszük a gyilkosságot, végül is akarva-akaratlanul szolgáljuk a gyilkost.

A halottgyalázás és információs háború külön fejezetét láttuk az elmúlt másfél évben az Oroszország által indított háborúban. Az Ukrajnában történt háborús bűnöknek számos nyomát rögzítették: helyszíni fotók és filmek készültek, vallomások születtek, a bűncselekmények részleteit tartalmazó telefonbeszélgetések kerültek nyilvánosságra. Pontos kép rajzolódott ki az ott történt tömegmészárlás részleteiről, áldozatairól.

Mégis, az orosz vezetés hárította, illetve tagadta a felelősséget. És nem elégedett meg pusztán ezzel: propagandafotókat és filmeket tettek közzé arról, hogy a mészárlás „álhír”, és a leleplező dokumentumokon „álhullák” szerepelnek. Cinikus hangú közlemények, oktatóvideók szemlétették, hogy a holttesteket színészek, statiszták alakítják. A valóság azonban az volt, hogy a holttestek halott emberek voltak. Akiket az orosz hadsereg tagjai bestiálisan meggyilkoltak, majd az orosz propaganda másodszor is meggyalázott.

A méltósággal, a saját méltóságunkkal való leszámolás pedig az élőzések, a reels videók, a követői tábor toborzásának korában, a mesterséges intelligencia által generált tartalmak korában nem csak a háborús övezetekben veszélyeztet. A legutóbbi választási kampányok Lengyelországtól Szlovákiáig azt jelzik: eltűnőben az intimitás védelme, a személyes tér, a szakmai kontroll, a magán- és a közszféra közötti határ. Mindenki kezében olyan fegyver a kamera, amely bármikor elsülhet, és a legváratlanabb áldozatokat szedheti.

Mi véd meg ettől? Talán az a tapasztalat, amit a háborúk vizuális hadviseléséből tanulhatunk. Ma lehetek én a tettes és a győztes. De nem kell várni holnapig, hogy változzanak a pozíciók: pillanatokon belül áldozattá és vesztessé válhatunk, csak a kamera irányának kell változnia. A leszámolás, az erőszak különböző képei és nyomai pedig velünk maradnak, és nagyon gyorsan, elviselhetetlen teherként egymásra rakódnak. Temetnek maguk alá mindenkit: tettest, áldozatot egyaránt.

(Parászka Boróka/DENNIKN)

Címlapkép: Ömlik a háború - Forrás: Google
terrorizmus
Média
vélemény
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.10.27. - 14:37
Módosítva 2023.10.27. - 14:38
A- A+

  • ÉKM: jogszerű volt a Partizán-interjú miatt kirúgott kormánytisztviselő menesztése

    ÉKM: jogszerű volt a Partizán-interjú miatt kirúgott kormánytisztviselő menesztése

  • Meghalt Lax Péter

    Meghalt Lax Péter

  • Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden

    Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden

  • Romokban hever a Tesla megítélése, megjöttek a számok

    Romokban hever a Tesla megítélése, megjöttek a számok

  • Igazi családi üzlet: Tiborcz István, Orbán Ráhel és az anyós összesen már majd’ egy milliárdért vesznek földeket Dél-Somogyban

    Igazi családi üzlet: Tiborcz István, Orbán Ráhel és az anyós összesen már majd’ egy milliárdért vesznek földeket Dél-Somogyban

  • Megkérdezték Novák Katalint, ő aláírná-e az „átláthatósági” törvényt, itt a válasz

    Megkérdezték Novák Katalint, ő aláírná-e az „átláthatósági” törvényt, itt a válasz

  • Magyar Péter: Felszólítom a bűnüldöző szerveket, hogy haladéktalanul indítsanak vizsgálatot Orbán Viktor ellen

    Magyar Péter: Felszólítom a bűnüldöző szerveket, hogy haladéktalanul indítsanak vizsgálatot Orbán Viktor ellen

  • Tripla X-es oldalra vitt az Oktatási Hivatal tananyaga

    Tripla X-es oldalra vitt az Oktatási Hivatal tananyaga

  • Elutasították Orbán emberét az USA-ban

    Elutasították Orbán emberét az USA-ban

  • Hol is fekszik Magyarország?

    Hol is fekszik Magyarország?

  • Pusztító erejű tornádó csapott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak

    Pusztító erejű tornádó csapott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak

  • A pécsi egyetem klinikája nyíltan fenyegeti és próbálja elhallgattatni az elégedetlen dolgozóit

    A pécsi egyetem klinikája nyíltan fenyegeti és próbálja elhallgattatni az elégedetlen dolgozóit

  • AI-generált bébi Orbánnal sokkoltak az albániai csúcstalálkozón

    AI-generált bébi Orbánnal sokkoltak az albániai csúcstalálkozón

  • Joe Biden visszatért, hatalmas katasztrófa lett belőle

    Joe Biden visszatért, hatalmas katasztrófa lett belőle

  • Mi lesz veled, magyar óvodapedagógia?

    Mi lesz veled, magyar óvodapedagógia?

  • Titkos tárgyalások a Várkert Bazárban: Mit tervez Orbán Viktor?

    Titkos tárgyalások a Várkert Bazárban: Mit tervez Orbán Viktor?

  • Alföldi Róbert, Cserhalmi György, Gyurkó Szilvia és több mint 20 ismert szerző is tiltakozik az ellehetetlenítési törvény ellen

    Alföldi Róbert, Cserhalmi György, Gyurkó Szilvia és több mint 20 ismert szerző is tiltakozik az ellehetetlenítési törvény ellen

  • Németország kivégezte Nagy Márton ígéretét, lépnie kell a kormánynak

    Németország kivégezte Nagy Márton ígéretét, lépnie kell a kormánynak

  • Kellemetlen, márciusi időt tartogat ez a májusi hétvége

    Kellemetlen, márciusi időt tartogat ez a májusi hétvége

  • Orosz-ukrán tárgyalások: nincs áttörés

    Orosz-ukrán tárgyalások: nincs áttörés

  • Újra munkába állt a börtönből kiengedett polgármester, Kiss László

    Újra munkába állt a börtönből kiengedett polgármester, Kiss László

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

© 2011-2025 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element