Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A propaganda mint a méltóság gyilkosa

Vélemény
2023.10.27.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

A leszámolás, az erőszak különböző képei és nyomai velünk maradnak, és nagyon gyorsan, elviselhetetlen teherként egymásra rakódnak. Hogyan mutatják, hogyan mutatja magát a háború, a terror? Vélemény.

Lassan másfél évtizede élünk olyan háborús időket, amikor a háborúk térben távol vannak, vizuálisan viszont a mindennapjaink részévé váltak. A szír polgárháború hadviselésének részét képezte az, hogy a közhangulatot, a háború megítélését az elhunyt áldozatok képeivel igyekeztek befolyásolni az ebben érdekelt felek.

Akkor még, az ezredforduló első évtizedében mindez érzékeny reakciót váltott ki, a gyermekáldozatok holttestéről a lehető legközelebbi, legelrettentőbb képek sokkolták a közvéleményt. Ez volt a cél: a holttesttel, a gyermekholttesttel sokkolni a nézőt, akinek fogalma sincs, milyen borzalmak történnek a polgárháborúban. A vegyi támadások áldozatait, a tömegsírba dobált áldozatokat, a porig rombolt házak alá temetetteket látta mindenki, aki nem fordította el a fejét.

Kevesen fordították el: a horror ritkán jön így házhoz, nem is tudunk mit kezdeni vele. Kérdés, hogy a szörnyülködésen, a horror felé forduláson túl mi történt az emberekben? Ha azt vesszük alapul, hogy a szír polgárháború menekültjeihez hogyan viszonyultak az emberek, azt kell mondanunk: kevesebbekben dolgozott a részvét, mint ahány emberben az idegengyűlölet megnyilvánult. Igaz, az idegengyűlöletet más propagandaeszközökkel fűtötték, nem gyermekholttestekről készült fotókkal, hanem félelemkeltéssel. Azzal a kimondott vagy sejtetett üzenettel, hogy a mi gyerekünk is úgy vagy ahhoz hasonlóan járhat, mint az ő gyerekük, akit felemésztett a háború.

Azt az elhamarkodott következtetést is levonhatjuk ebből, hogy a részvét és az együttműködés nehezebben vagy egyáltalán nem erősíthető propagandával, tömegeket mozgósító kommunikációs eszközökkel, mint a gyűlölet és a szembenállás. De ne szaladjunk ennyire előre.

A WTC elleni terrortámadás következményei

Az ezredforduló legnagyobb terrortámadásának, a World Trade Center elleni támadásnak az egyik legfontosabb etikai következménye az lett, hogy szöges ellentétben a korábbi gyakorlattal, nem a tettes nevét, arcát igyekeztek ismertté tenni, hanem az áldozatokét. Két oka volt ennek a döntésnek, amelyet a nemzetközi sajtó jelentős része elfogadott. Egyrészt azt akarták elérni, hogy a terror ne jelentsen teljesítményt, ne lehessen „életművet írni” gyilkossággal, ne azért mészároljon valaki, hogy bekerüljön a nemzeti emlékezet panteonjába.

A másik ok pedig az ártatlanul megöltek méltóságának védelme volt: jusson hosszú és maradandó emlékezet annak, akitől az életét elvették. Ez a „tovább éltetés” az a cél, amit a legtöbben megértettek és támogattak akkor. Volt azonban még egy megfontolás emögött a döntés mögött. A jelenkori terrorcselekmények élő egyenes adásban mennek. A gyilkosságok képei szinte azonnal hozzáférhetővé válnak, és ez veszélyeztet sok, korábban már egyértelművé és konszenzuálisan elfogadottá vált sajtóetikai elvet. Például azt, hogy a halál pillanatát akkor sem teszik láthatóvá, ha azt a legpontosabb lencsék, mikrofonok rögzítik is. A halál és a szenvedés nem látványosság, nem közpréda. Része az emberi, személyes méltóságnak. Magánügy.

A koncentrációs táborok felszámolása óta kérdés: a holttestek megmutatása mennyire sérti a kegyeleti jogot? Sokáig azt gondolták, hogy segíti az atrocitások megelőzését, ha az emberek szembesülnek a következményekkel. Mára azonban világossá vált, hogy elrettentő ereje aligha van, viszont egy-egy átgondolatlan, nem jól kontextualizált publikáció tovább erősítheti a vérszomjat. Megerősítheti a legyőzöttség, megalázottság érzését. Az áldozatokat emlékezetünkben személyes integritásukkal, méltóságukkal együtt kell megőrizni. Ez volt a WTC tragédiájának egyik nagy és fontos következménye.

A halál képei

Alig telt el tíz év a szír polgárháborúig, és ez feledésbe merült.  Már az is kérdéses volt: etikus-e, szabad-e a WTC ablakán halálba zuhanó embert megmutatni (a kép azóta is, újra és újra felbukkan). Mire a szír polgárháború elindult, ilyen dilemmák nem kerültek elő, vagy nem kapott túl nagy teret az, aki ezekre emlékeztetett: premier plánban lehetett látni a vegyi támadásban habzó szájjal fuldoklókat.

A menekültválság még egy nagyon káros tényezőt adott mindehhez hozzá. A halál elgiccsesítését. A Mediterrán útvonalon meghaltak holttesteiről, a görög vagy az olasz tengerpartra kisodródottakról is elkezdtek keringeni a képek.

A legismertebb a kétéves korában elhunyt Alan Kurdi esete, aki Bodrum és Kos szigete között veszett a tengerbe, és akinek élettelen, tengerpartra sodródott testét egy török fényképész fotózta le. A fotó bejárta a világsajtót, jelkép lett belőle, különböző digitális grafikákat kreáltak belőle. Úgy tűnt egy ideig, hogy segíti a menekültellenes intézkedések enyhítését, de aztán minden visszarendeződött. Alan Kurdi csecsemőkori képei és élettelen, homokban fekvő testének fotója maradt meg a kollektív emlékezetben. Néhány év erejéig, aztán már az sem. Ma, jó esetben csak a kis kék rövidnadrág és a piros blúzocska ugrik be az emlékezőknek.

Mi történik az izraeli események bemutatásakor?

A legutóbbi Izraelben történt terrortámadás egybeesett a mesterséges intelligencia által generált képek és filmek globális elterjedésével. Nem csak azt láthatta élőben az egész világ, hogyan történik a támadás. De azt is látni lehetett, ami nem történt meg. A propaganda szintet lépett. Vagy nem úgy, nem ott és nem az történt, amit láttunk. Hogy valójában kik a felelősek a háborús cselekményekért, és ezek hogyan zajlottak le, hosszú szakértői vizsgálat kérdése lesz.

De egy szempontot érdemes figyelembe venni már most: a legjobb szándékkal megosztott „elrettentő” képek, tartalmak is ellentétes vagy ellentmondásos hatást érhetnek el. Egyrészt, lásd mint fent, nem biztos, hogy részvétet váltanak ki. Másrészt a Nova fesztiválról menekülők, az otthonaikban ostrom alá vett emberek képei az áldozatokról készült utolsó, nagy nyilvánosságot kapó képek. Így maradnak meg az emlékezetben. Menekülve, rettegve, szenvedve. Akarnák-e ezt az életszerető fiatalok? Családapák, családanyák? Hozzájárultak volna e ahhoz, hogy önmagukat, gyerekeiket ebben a helyzetben lássuk?

Sok más kérdés is következik mindezekből: mi lesz a hozzátartozókkal, akik együtt kell éljenek a családtagok maradványairól készült képekkel? Még kínzóbb kérdés: a hatás kedvéért hamisított, módosított áldozati képek hogy érintik a valódi gyászt és veszteséget?

Visszatérni a méltósághoz

Visszatérni a méltósághoz, a hitelességhez, a személyiségi jogok védelméhez, a kegyeleti jog védelméhez – a legújabb kor háborúinak (de leginkább a remélt, eljövendő békés új korszaknak) ez az egyik nagy feladata és visszatartó ereje.

A mindenki kezében ott lévő technikai eszközök, az állandó internet-hozzáférés, a szinte korlátlan elérésű tömegkommunikáció nagy csáberő. Szó szerint jelentős fegyvertény. Ölni lehet vele. És gyakran a legjobb szándékkal fosztjuk meg a méltóságától azt, aki már védekezni nem tud. Egy-egy meggondolatlanul újraposztolt képpel újra és újra megtörténtté tesszük a gyilkosságot, végül is akarva-akaratlanul szolgáljuk a gyilkost.

A halottgyalázás és információs háború külön fejezetét láttuk az elmúlt másfél évben az Oroszország által indított háborúban. Az Ukrajnában történt háborús bűnöknek számos nyomát rögzítették: helyszíni fotók és filmek készültek, vallomások születtek, a bűncselekmények részleteit tartalmazó telefonbeszélgetések kerültek nyilvánosságra. Pontos kép rajzolódott ki az ott történt tömegmészárlás részleteiről, áldozatairól.

Mégis, az orosz vezetés hárította, illetve tagadta a felelősséget. És nem elégedett meg pusztán ezzel: propagandafotókat és filmeket tettek közzé arról, hogy a mészárlás „álhír”, és a leleplező dokumentumokon „álhullák” szerepelnek. Cinikus hangú közlemények, oktatóvideók szemlétették, hogy a holttesteket színészek, statiszták alakítják. A valóság azonban az volt, hogy a holttestek halott emberek voltak. Akiket az orosz hadsereg tagjai bestiálisan meggyilkoltak, majd az orosz propaganda másodszor is meggyalázott.

A méltósággal, a saját méltóságunkkal való leszámolás pedig az élőzések, a reels videók, a követői tábor toborzásának korában, a mesterséges intelligencia által generált tartalmak korában nem csak a háborús övezetekben veszélyeztet. A legutóbbi választási kampányok Lengyelországtól Szlovákiáig azt jelzik: eltűnőben az intimitás védelme, a személyes tér, a szakmai kontroll, a magán- és a közszféra közötti határ. Mindenki kezében olyan fegyver a kamera, amely bármikor elsülhet, és a legváratlanabb áldozatokat szedheti.

Mi véd meg ettől? Talán az a tapasztalat, amit a háborúk vizuális hadviseléséből tanulhatunk. Ma lehetek én a tettes és a győztes. De nem kell várni holnapig, hogy változzanak a pozíciók: pillanatokon belül áldozattá és vesztessé válhatunk, csak a kamera irányának kell változnia. A leszámolás, az erőszak különböző képei és nyomai pedig velünk maradnak, és nagyon gyorsan, elviselhetetlen teherként egymásra rakódnak. Temetnek maguk alá mindenkit: tettest, áldozatot egyaránt.

(Parászka Boróka/DENNIKN)

Címlapkép: Ömlik a háború - Forrás: Google
terrorizmus
Média
vélemény
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.10.27. - 14:37
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Veszedelmes vérszívók telepedtek meg Magyarországon

    Veszedelmes vérszívók telepedtek meg Magyarországon

  • Félmilliós fizetésemelést kapott Orbán Ráhel barátnője

    Félmilliós fizetésemelést kapott Orbán Ráhel barátnője

  • Molnár Áron Fidesz-szimpatizánsokba botlott

    Molnár Áron Fidesz-szimpatizánsokba botlott

  • Fideszes polgármester vallott a Fidesz országgyűlési képviselőjére

    Fideszes polgármester vallott a Fidesz országgyűlési képviselőjére

  • Itt a független benzinkutasok válasza a kormány ultimátumára

    Itt a független benzinkutasok válasza a kormány ultimátumára

  • Április utolsó vasárnapján ételt osztanak Debrecenben

    Április utolsó vasárnapján ételt osztanak Debrecenben

  • Egyre jobb idő lesz

    Egyre jobb idő lesz

  • Elutasították a tízmilliókkal megkent budapesti tankerületi gazdasági vezető fellebbezését

    Elutasították a tízmilliókkal megkent budapesti tankerületi gazdasági vezető fellebbezését

  • Szíjj László cége építheti a valaha volt legdrágább Duna-hidat Magyarországon

    Szíjj László cége építheti a valaha volt legdrágább Duna-hidat Magyarországon

  • Nőtt a drága kabriók iránti kereslet

    Nőtt a drága kabriók iránti kereslet

  • Gulyás Gergely: Magyar Péter nem hülye

    Gulyás Gergely: Magyar Péter nem hülye

  • Hadházy Ákos erkölcsi dillemába került Magyar Péterrel kapcsolatban

    Hadházy Ákos erkölcsi dillemába került Magyar Péterrel kapcsolatban

  • Szijjártó a magyar és azeri barátságot méltatta

    Szijjártó a magyar és azeri barátságot méltatta

  • Több sebből vérzik az Orbán-kormány törvényjavaslata, semmi köze nincs a valódi gyermekvédelemhez

    Több sebből vérzik az Orbán-kormány törvényjavaslata, semmi köze nincs a valódi gyermekvédelemhez

  • A verés módjaira okítja a szülőket egy vallásos nevelési könyv

    A verés módjaira okítja a szülőket egy vallásos nevelési könyv

  • Halálos vírus maradványait mutatták ki a bolti dobozos tejekben

    Halálos vírus maradványait mutatták ki a bolti dobozos tejekben

  • Váltás a NER-kommunikáció csúcsain

    Váltás a NER-kommunikáció csúcsain

  • Nyilvántartásba vette a HVB Kazincbarcikán a Városvédők Egyesület polgármester- és képviselőjelöltjeit

    Nyilvántartásba vette a HVB Kazincbarcikán a Városvédők Egyesület polgármester- és képviselőjelöltjeit

  • Meghátrálhat a Fidesz, mégsem lehet eladásra kötelezni bizonyos vállalatok tulajdonosait

    Meghátrálhat a Fidesz, mégsem lehet eladásra kötelezni bizonyos vállalatok tulajdonosait

  • Az államtitkár szerint nem kell megindokolniuk, hogy miért rúgták ki Tarr Zoltánt, miután felszólalt Magyar tüntetésén

    Az államtitkár szerint nem kell megindokolniuk, hogy miért rúgták ki Tarr Zoltánt, miután felszólalt Magyar tüntetésén

  • Felvillant a remény: lehozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről

    Felvillant a remény: lehozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element