Bjorn Lomborg és Jordan B. Peterson közös cikke.
A híreket követve könnyen azt hihetnénk, hogy a világ szétesik: gondoljunk a klímaváltozásra, a politikai megosztottságra, az államcsínyekre, a világjárványra, Oroszország Ukrajna elleni könyörtelen háborújára, a Hamász igazolhatatlan gyilkosságaira és a közel-keleti helyzet széles körű erőszak felé tolódására. Mielőtt pánikba esnénk, érdemes egy kicsit hátrébb lépni, hogy megfelelő perspektívából szemléljük a jelenlegi helyzetet. A média által gerjesztett félelem demoralizál bennünket – különösen, ha fiatalok vagyunk –, és szörnyű politikai döntéseket vált ki azáltal, hogy blokkolja a dolgok jobbá tételére vonatkozó képességünket.
A háború végtelenül szörnyű dolog. Érthető, sőt szükséges is, hogy a média ráirányítsa a figyelmet napjaink konfliktusaira. Ez azonban azt hitetheti el velünk, hogy soha nem látott erőszakkal jellemezhető korban élünk. Oroszország háborúja valóban azt jelentette, hogy a fegyveres konfliktusokban elesettek száma tavaly rekord szintet ért el ebben az évszázadban, de történelmi kitekintésben ez még mindig nagyon alacsony értéknek számít. Tavaly 100 ezer emberre 3,5 háború okozta haláleset jutott, ami még az 1980-as évek mutatójától is elmarad, és jóval alacsonyabb a 20. századi átlag értékétől (100 ezer főre vetítve 30 háború okozta halál). A világ valójában sokkal békésebbé vált.
Ez természetesen kevés vigaszt nyújt azoknak, akik a világban zajló konfliktusok közepette élnek. Az adatok azonban rámutatnak arra a problémára, amit a médiában kontextus nélkül bemutatott katasztrófák és pusztítások folyamatos áradata okoz. A médiatartalmak 130 országban történő, 1970 és 2010 közötti elemzése azt mutatja, hogy azok érzelmi hangvétele drámaian és folyamatosan negatívabbá vált.
A NEGATÍV HÍREK JÓL ELADHATÓK, DE NEM MEGFELELŐEN INFORMÁLNAK.
Ugyanez figyelhető meg a klímaváltozásról szóló tudósításokkal kapcsolatban is. A téves apokaliptikus narratíva minden negatív eseményt egybesző, szinte teljesen figyelmen kívül hagyva a nagyobb összefüggéseket. Az elmúlt hónapokban például az erdőtüzek kerültek előtérbe anélkül, hogy jelezték volna, hogy az évente leégett globális terület mérete évtizedek óta csökken, és tavaly rekord alacsony szintet ért el. Hasonlóképpen az aszályok és az áradások okozta halálesetek is szalagcímeket generálnak, de arról nem hallunk, hogy az ilyen típusú éghajlattal kapcsolatos katasztrófák halálos áldozatainak száma az elmúlt évszázadban 50-szeresére csökkent.
AZ ADATOK AZT MUTATJÁK, AMIT ALAPVETŐEN MINDANNYIAN TUDUNK: A VILÁGBAN JELENTŐS MÉRTÉKŰ JAVULÁS, FEJLŐDÉS TÖRTÉNT.
A várható élettartam több mint kétszeresére nőtt 1900 óta. Két évszázaddal ezelőtt szinte mindenki analfabéta volt. Ma viszont már szinte mindenki tud olvasni. 1820-ban az emberek közel 90%-a mélyszegénységben élt. Most ez az arány kevesebb mint 10%-ot tesz ki. A beltéri légszennyezés mértéke jelentősen csökkent, és a kültéri légszennyezés terén is ez történt a gazdag országokban. Ha megválaszthatnánk, hogy mikor születünk meg, akkor az összes tény ismeretében, kevesen döntenének a mostaninál korábbi időpont mellett.
Ezt a vitathatatlan fejlődést az etikus és felelős magatartás, a bizalom, a jól működő piacok, a jogállamiság, a tudományos innovációk és a politikai stabilitás hozta létre. Mindezen tényezők értékét, illetve azt, hogy ezek együttállása a történelemben viszonylag ritkán következik be, fel kell ismernünk, értékelnünk, és hirdetnünk kell.
A NEGATÍV HÍREK ÁLLANDÓ ÁRADATA AZT VÁLTHATJA KI BELŐLÜNK, HOGY AZT KÉPZELJÜK, A FEJLŐDÉS HAMAROSAN VÉGET ÉR.
A rendelkezésre álló adatok azonban nem támasztják alá ezt a következtetést. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb forgatókönyvei szerint az évszázad végére az átlagember 4,5-szer gazdagabb lesz, mint ma. A klímaváltozás csupán lassítani fogja a fejlődést, így az átlagember "csak" 4,34-szer lesz gazdagabb – ami semmiképpen sem jelenti a világ végét. A félelem mégis arra késztet sokakat, hogy több százezermilliárd dollárnyi összeg nem hatékony felhasználását követeljék annak érdekében, hogy a világgazdaságot hirtelen a zéró széndioxid-kibocsátás irányába tereljék.
Olyan környezetet kell kialakítanunk, amely megkérdőjelezi a félelemkeltést, elősegíti az optimista, ugyanakkor kritikus gondolkodást és a konstruktív vitákat a jövővel kapcsolatban. Reményeink szerint a Szövetség a Felelős Állampolgárságért (Alliance for Responsible Citizenship – ARC) nevű új fórum – amely október 30. és november 1. között Londonban rendezi meg első nemzetközi konferenciáját – segítséget nyújt majd e téren, és összehozza a jó szándékú és józan gondolkodású embereket a világ minden tájáról, hogy egy pozitív jövőképet alakítsanak ki és kommunikáljanak.
AHHOZ, HOGY A VILÁG LEGSZEGÉNYEBBJEI SZÁMÁRA ELŐRELÉPÉST ÉRJÜNK EL, HASONLÓKÉPPEN A HATÉKONY ÉS JÓL DOKUMENTÁLT, HATALMAS ELŐNYÖKKEL JÁRÓ INTÉZKEDÉSEKRE KELL ÖSSZPONTOSÍTANUNK.
A világ legjobb közgazdászai közé tartozó több mint száz szakértővel együttműködve egyikünk (a cikk egyik társszerzője, Bjorn Lomborg – a szerk.) segített azonosítani a legjobb megoldásokat a világ legalattomosabb problémái közül sok kihívásra. Ilyen megoldások közé tartozik többek között a tuberkulózis kezelésének széles körűvé tétele, amely évente egymillió ember életét mentheti meg, vagy a földtulajdon-bejegyzésre vonatkozó reform, amely lehetővé teszi a szegényebbek számára, hogy élvezzék a földbirtoklás előnyeit, illetve az oktatást elősegítő technológiák alkalmazása, amely háromszor jobb tanulási eredményeket biztosíthat.
Ezek a szakpolitikai intézkedések nem eredményeznek hangzatos szalagcímeket, de hatalmas mértékben tehetnek jót: évi 35 milliárd dollárnyi ráfordítás mellett elképesztő számú – 4,2 millió – ember életét menthetnék meg, és a világ szegényebbik felét évente 1100 milliárd dollárral tennék gazdagabbá. Ha nem a félelem vezérel minket, hanem az adatokat és a nagyobb összefüggéseket tartjuk szem előtt, akkor láthatjuk, hogy a világ jobb, mint volt, és valószínűleg még jobb lesz. Felelősségünk van a téren, hogy a legjobb szakpolitikai intézkedéseket alkossuk meg a további előrelépéshez. (Portfolio)
