Nem valószínű, hogy Magyarország a következő tíz évben bevezeti az eurót, de arra is minimális az esély, hogy kilépnénk az Európai Unióból – vélekedett a múlt heti Budapest Economic Forum közönsége.
Euró vagy Huxit?
A Portfolio múlt heti konferenciájának nagyvállalati panelbeszélgetésében került szóba a magyar euró bevezetése. Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója szerint most az egyik legfontosabb feladat a kormány részéről az lenne, hogy egy hiteles euróbevezetési tervet tegyen le az asztalra.
Jelenleg akkora a bizonytalanság a magyar gazdasági környezetben és olyan mértékű kérdőjelek merültek fel az EU felé való elköteleződésünkben, hogy ezt csak úgy lehetne orvosolni, ha most bejelentenénk egy tervet az euró bevezetésére
- mondta a cégvezető.
A közönség többsége szerint süket fülekre talál majd Sinkó, a válaszadók 85 százaléka szerint ugyanis a következő tíz évben sem cseréljük majd le a forintot euróra.
A jó hír, hogy a konferencia résztvevői szerint arra sem kerül majd sor a következő években, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból. A kérdésre válaszolók 84 százaléka azt gondolja, hogy tíz év múlva is EU-tagok leszünk a kormány és az Európai Bizottság közti viták ellenére is.
Mi lesz az inflációval és a költségvetéssel?
A rövidtávú magyar gazdasági kilátásokkal kapcsolatos panelbeszélgetésben több aktuális téma szóba került a gazdasági növekedéstől az inflációs kilátásokon át a költségvetés helyzetéig. A következő időszak egyik kulcskérdése az uniós források sorsa lehet, Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint ha lesz uniós megállapodás – amellyel kapcsolatban ő optimista –, akkor 3-4% körül nőhet a gazdaság.
Az ING közgazdásza szerint az infláció csökkenése nem egyenletesen történik majd: 20% feletti szintről 7%-ra könnyű volt lehozni, de innen elérni a 3%-ot sokkal nehezebb lesz, főleg, hogy ennek lesz növekedési áldozata. Egyetértett ezzel Trippon Mariann, a CIB Bank szakembere is, aki szerint egy időre vége az aranykornak, amiben egyszerre volt alacsony az infláció és erőteljes a növekedés.
Az infláció várható pályájára vonatkozott a közönségkérdés is, a válaszadók fele arra számít, hogy kismértékben tovább csökken az áremelkedési ütem 2024-ben, figyelmeztető jel viszont, hogy 26 százalék az infláció mérsékelt emelkedésére számít. A konferencia első szekciójában több nemzetközi szakértő is figyelmeztetett arra, hogy nem dőlhetnek hátra a jegybankok az infláció elleni harc jegyében.
A másik kulcskérdés a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban a költségvetés helyzete. Az idei hiánycélt ugyan 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelte már a kormány, de egyelőre kitart amellett, hogy 2024-ben 3 százalék alatt lehet a deficit. A konferencia panelbeszélgetésének hallgatósága azonban ebben nem hisz, a válaszok nagy többsége, 93 százaléka szerint elvéti majd ezt a célt a kormány. Vagyis úgy is fogalmazhatunk, hogy
ALIG VALAKI HISZ A 3 SZÁZALÉK ALATTI HIÁNY TELJESÜLÉSÉBEN.
Megúszhatja Magyarország a bóvli kategóriába csúszást?
Az utolsó közönségkérdést az állampapírpiaci kilátásokkal kapcsolatos panelben tettük fel. A beszélgetésben is szóba került a magyar adósbesorolás kilátása. Jelenleg mindhárom nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott az ország, a Fitchnél és a Moody’s-nál két fokozattal vagyunk a határ felett, az S&P esetében viszont már egy leminősítés is fájdalmas következményekkel járna, hiszen a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába csúsznánk vissza.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a hitelminősítői döntések piaci szerepe kapcsán megjegyezte: a dél-afrikai példa is mutatja, hogy ha nem befektetésre ajánlott egy ország, akkor számos befektető nem vehet a papírjaiból, ezért a magyar helyzetre utalva kijelentette:
A gazdaságpolitikának mindent meg kell tennie ennek elkerülésére.
A szakértők többsége szerint nincs is igazán félnivalónk, mivel nagy lépés egy országot a befektetésre ajánlott kategóriából a bóvliba átsorolni, ezért általában időt adnak arra, hogy javítsanak a számokon ilyen esetben. A Fitchnél lehet leminősítés a negatív kilátás miatt, de a legutóbbi kommentárjában inkább pozitív hangot ütött meg a hitelminősítő – szögezte le Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
A közönség többsége szerint is elkerülhető a bóvli kategóriába csúszást, a válaszadók 40 százaléka szerint mindhárom nagy cégnél megmarad a befektetésre ajánlott besorolásunk. Ugyanakkor 29 százalék arra számít, hogy az egyiknél elveszítjük azt, 20 százalék szerint pedig mindhárom hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott körbe sorolja majd Magyarországot egy év múlva.
VAGYIS ÖSSZESSÉGÉBEN TÖBBEN VANNAK AZOK, AKIK SZERINT LEGALÁBB EGY CÉGNÉL LECSÚSZUNK A BÓVLIBA.