A magyar oktatási rendszer felerősíti a társadalmi különbségeket, aláássa az esélyegyenlőséget - állapítja meg a G7 cikkében szakértői vélemények, elemzések alapján.
Az EU elő is írta a szegregáció csökkentését, melyre válaszul Pintér Sándor belügyminiszter október elején benyújtotta a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes törvényjavaslatot. A javaslat 10 százalékos forrásmegvonást ír elő közvetett "ösztönzőként", olyan általános iskolák esetében, ahol jelentősen alacsonyabb a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, mint a település iskoláiban átlagosan. A törvényjavaslatból ugyanakkor nem következik, hogy az átlagot meghaladó arányban hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó általános iskolák több állami forráshoz jutnának.
Nahalka István oktatáskutató érdekes számításokat végzett a javaslat részletei alapján - írja a lap. Kiderült, hogy a kritériumokat úgy alkották meg, hogy összesen az általános iskolával rendelkező települések 10 százaléka vizsgálható csak egyáltalán a törvény szempontjából: ezen a 23 településen 2022-es adatok alapján 38 iskola lenne büntetendő, vagyis az érintett iskoláknak összesen 1-2 százaléka. A szélsőséges kritériumrendszer viszont felmutatja azokat a településeket és iskoláikat, ahol a legdurvább lett a helyzet mára – azokat a helyeket, ahol a legnagyobbak az iskolák közötti társadalmi különbségek.
A 23 településre és a 38 érintett iskolára a lap példákat is említ Nahalka István adatait követve:
- Alsózsolcán egyetlen állami iskola működik, de két helyen: az egyik suliban 25 százalék, a másikban 74 százalék a hátrányos helyzetű diákok aránya.
- Átányban az állami iskolában 71, a református iskolában 0 százalékos az arány.
- Baktalórántházán a két helyen működő állami iskolában 83 százalék, a református iskolában 7 százalék az arány.
- Biharkeresztesen a két állami iskolában 60 százalék körüli, a két református iskolában pedig 7 százalék alatti az arány.
- Encsen a 3 összevont iskolában 56, 58 és 90 százalékos arányok vannak, míg a katolikus iskolában 5 százalékos.
- Felsőzsolcán összesen egy református és egy katolikus iskola van, előbbiben 0,5 százalék az arány, utóbbiban 89 százalék.
- Hajdúhadházon van olyan állami iskola, ahol 100 százalék az arány, míg az összevont református iskolákban az arányok 3, 14 és 20 százalék.
- Ibrányban egy református iskola van két helyen, valamint egy állami iskola. Utóbbiban az arány 66 százalék, előbbi kettőben 1 és 4 százalék.
- Jászapátiban pont a katolikus iskolában a legnagyobb, 45 százalékos az arány, az egyik állami iskolában viszont 0 százalék.
- Karcagon összesen 11 iskola állami és egyházi iskola működik: egy katolikus iskola 3 helyen, egy református 2 helyen, egy 6 állami fenntartású 2 helyen. Az egyházi iskolák 5 helyének mindegyikén 4 százalék alattiak a százalékos arányszámok. Az állami helyek között találunk egy 20 és egy 37 százalékos arányt, a maradék három államiban viszont mind 75 százalék fölötti az arány.
- Komádiban egy állami és egy egyházi iskola működik 2-2 helyen, előbbiekben az arányok 90 százalék körüliek, a református iskolákban viszont körülbelül 35 százalékosak.
- Nagyecseden a 2 állami iskolában az arány 82 és 94 százalék, míg a református iskolában 19 százalék.
- Nyírbátor 4 iskolája szintén az egyházi – állami fenntartás mentén szakad szét: a katolikus és a református iskolában az arány 6 százalék alatt van, míg a két állami iskolában 73 százalék fölött.
- Sarkadon egy állami iskola két helyén alakult ki jelentős különbség, az egyiken 17, a másikon 76 százalékos az arány.
- Szendrőn a legmagasabb a hátrányos helyzetűek aránya, átlagosan 77 százalék. A település egyik református iskolájában viszont “csak” 32 százalék.
Ebből látszik, hogy a fenti törvényjavaslat abszurd helyzeteket eredményez: Szendrőn és Komádiban olyan iskolának is járna a büntetés, ahol 30 százalék fölötti a hátrányos helyzetűek aránya. Ráadásul Magyarországon a hivatalos hátrányos helyzetűekről szóló adatbázis szerinti általános iskolai szegregáció szélsőértékei drasztikusak, az egyes iskolák közötti és a települési átlagtól való eltérések gyakran jelentősek. (Pénzcentrum)
