Ünnepi beszédek október 23-án

Alapjogokért Központ: a nemzeti szuverenitás megvédése lesz a jövő évi választások tétje

Orbán Viktor miniszterelnök Veszprémben az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulója alkalmából elmondott hétfői beszédében a magyar nemzetet szabadságharcosként, a magyar jobboldalt az ötvenhatosok politikai örököseként jellemezte, egyben megfogalmazta a jövő évi európai parlamenti választás konzervatív programját - írta az Alapjogokért Központ az MTI-hez eljuttatott közleményében.

"Brüsszel nem Moszkva, csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk és ha nem akarunk, akkor nem táncolunk" - idézték a kormányfőt, aki - mint fogalmaztak - ünnepi beszédében ismételten megerősítette a magyar nemzeti szuverenitás sarokpontjait: nemet mondunk az illegális bevándorlásra, a háború folytatására, a genderideológiára és az Európai Egyesült Államok víziójára is.

Hozzátették, Orbán Viktor szerint 1956 öröksége felvértez minket a szabadság melletti elkötelezett harcra: "Ma is elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól, és elsőként javasoltuk a békét a háború helyett. Ma is elsők és egyetlenek vagyunk, akik vissza akarják tartani az európai népeket, hogy vakon meneteljenek bele egy újabb háborúba." A miniszterelnök véleménye szerint a magyar forradalom, annak hősiessége, bátorsága volt az igazi magyar géniusz felvillanása, és "erre van szükségünk ma is".

Mint írták, a Orbán Viktor helyzetértékelése a magyar nemzet két karakterjegyére fókuszált: a birodalom- és kommunizmusellenességre, valamint a mindennél erősebb szabadságszeretetre. "Nekünk a szabadság életösztön. (...) A szabadságot védeni kell, különben elveszünk. Így volt '56-ban, 1990-ben és így van ma is" - mondta. Kiemelte ugyanakkor, hogy Európa, ahová 1990 után Magyarország visszatért, már nem az a hely volt, mint ahonnan a kommunisták kiszakították az országot: "...a nyugatiak számára a szabadság valamiféle menekülést jelentene. Szabadulj meg önmagadtól, szabadulj meg attól, aminek születtél, de legalábbis változtasd meg azt, aminek születtél. Nődd ki a múltadat. Válts nemet, válts nemzetet, válts identitást" - idézték a miniszterelnök gondolatait.

Kitértek arra is: Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy ezzel szemben Magyarország a józan ész és a normalitás talaján áll: "A gondolat, hogy ne legyek férfi, ne legyek magyar, és keresztény se legyek, olyan, mintha a szívünket tépnék ki. A szabadság nekünk megérkezés, hazatalálás, vállalás. Vállald, hogy magyarnak születtél, kereszténynek születtél, nőnek vagy férfinak születtél. Apádnak és anyádnak vagy a gyermeke. Férjednek vagy feleségednek vagy a társa. Lányodnak vagy fiadnak vagy a szüleje, vállald, hogy barát vagy, és hogy a hazád fia, hazafi vagy" - emelte ki.

Orbán Viktor ünnepi beszédében kijelentette, hogy az elvtársi kioktatás Brüsszelből és Nyugatról is megérkezik, csak más formában, mint 1956-ban: "Nem a tankok gurulnak be keletről, hanem a dollárok gurulnak be nyugatról ugyanoda és ugyanazokhoz" - állapította meg. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy 1956 példa a mai Magyarország számára is: "Az ötvenhatosok áldozata csak akkor nyer értelmet, ha a magyar szabadságot mi is védjük, éljük és örökül hagyjuk" - írta a közleményben az Alapjogokért Központ. (MTI)

Márki-Zay Péter: 1956 mindannyiunké

Ezerkilencszázötvenhat mindannyiunké, minden szabadságáért küzdő vásárhelyi, minden szabadságáért küzdő magyar emberé - jelentette ki a hódmezővásárhelyi polgármester hétfőn az alföldi városban.

Márki-Zay Péter a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén hangsúlyozta: szabadság nélkül nincs jólét. A forradalom kitörésének számos oka közül az egyik, hogy akkoriban Magyarország nem előre ment, hanem hátra, Magyarországon megfélemlítés és szegénység volt.

A Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) elnöki posztját is betöltő politikus azt mondta, az emberek látták, hogy miközben egy szűk kisebbség, a pártelit, az állampárt vezetői féktelen módon gazdagodnak, nagy jólétben élnek, az átlagember egyre szegényebbé válik.

Márki-Zay Péter szavai szerint "ezt ma mi is át tudjuk élni". Miközben egy szűk állampárti elit helikopteren és repülőgépen közlekedik, sorra szerzi meg az ország vagyonát, az állam a mindenkinek fontos szolgáltatásokat sem tudja biztosítani. Postákat, vasútvonalakat, az orvoshiány miatt kórházi osztályokat zárnak be, az iskolákban pedig nincs megfelelő tanár, aki az adott szaktárgyat tanítaná. Mindeközben sanyargatják azokat a városokat, melyek nem kérnek a korrupcióból - tette hozzá.

A pártelnök úgy fogalmazott, a két kultúra közötti harcban nem lehet semlegesnek maradni.

"A győzelem, a siker, a gazdagság, a jólét és a szabadság záloga, hogy ne féljetek" - hangsúlyozta Márki-Zay Péter, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy vállalják fel azt a küzdelmet, amelyre hitelesen csak tisztességes nyugati elkötelezettségű, hazájukat szolgáló és azt el nem áruló, becsületes magyar emberek képesek.
Mint mondta, "mi vagyunk '56 örökösei, mi fogjuk megvédeni Hódmezővásárhelyet, mi fogjuk megvédeni Magyarországot!".

Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminiszere úgy fogalmazott, október 23-a emlékei, képei kitörölhetetlenül benne vannak azokban, akik átélték. A történész, aki 15 éves diák volt 1956 őszén, kiemelte, nem igaz, hogy elbukott a forradalom, hanem leverték a forradalmat. De 13 felfedhetetlen napon keresztül a forradalom az egész országban győzött, és ha nincs szovjet beavatkozás, Magyarországból egy másik Ausztria lehetett volna.

Hiába fojtották el a forradalmat, és hiába minősítették ellenforradalomnak, '56 szelleme tovább élt, eszméi és részben szereplői voltak a rendszerváltozás fő oszlopai és végrehajtói - mondta. Harminchárom év után igenis győztes volt a levertnek hitt forradalom - jelentette ki Jeszenszky Géza. (MTI)

Nagy János: a küldetésünk ma is az, ami 1956-ban volt

"A küldetésünk ma is az, ami 1956-ban volt: fényt kell gyújtanunk a sötétségben, a béke, a józanság, a szabadság és a politikai higgadtság fényét" - mondta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár Bonyhádon hétfőn.

Nagy János a tolnai városban a forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján tartott megemlékezésen azt hangsúlyozta: ezek olyan értékek, amelyeket "azért tudunk hitelesen képviselni, mert nem ajándékba kaptuk, hanem drága vérrel szereztük meg".

"Nagy tüzet kell hát raknunk, a szabadság és a függetlenség őrtüzét, hogy lássák mindenhonnan, Európában és a nagy vízen túlról is, ahogy az egész világ látta és csodálta '56 őszén a magyar nemzet szabadságharcát" - tette hozzá.

Az államtitkár arra szólította fel a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban összegyűlt hallgatóságát - amelynek soraiban Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és a helyi képviselő-testület tagjai is helyet foglaltak -, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek, s ne feledjék: ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak.

Nagy János kitért arra is, hogy az antikommunista forradalom nem egy pontból, "a rivaldafényben úszó Budapestről sugárzott ki az országra", hanem éppen fordítva, a mély Magyarországból, magyar városok és falvak százaiból indulva adódott össze egyetlen, a szabadság és a függetlenség messze fénylő őrtűzévé.

"Az egész ország mondott lesújtó ítéletet a bolsevizmus és annak működtetői felett, együtt, egyszerre mondták ki hazánk sok száz településén, hogy a kommunista rezsimnek vesznie kell, mert hazugságra és zsarnokságra épült, mert megfosztotta a nemzetet minden életerejétől, és mert el akarta törölni történelmünket és kultúránkat, sajátosan magyar értékrendünket" - jelentette ki.

Úgy fogalmazott: október 24-én reggelre szinte az összes vidéki városban, így Bonyhádon is "csillaghullás vette kezdetét, elvásott a vörös csillag", és az egész ország vállalt egy emberként áldozatot a szabadságért.

A békésen, fegyvertelenül felvonulókat sok városban karhatalmisták sortüze fogadta, a budapesti Kossuth tér, Mosonmagyaróvár, Debrecen, Miskolc és Esztergom terei ártatlanok holttesteivel teltek meg - emlékeztetett.

Hozzátette: gyászolt Bonyhád is, a 19 éves Domokos Piuszt, akit életmentés közben ért halálos lövés.
Nagy János szavai szerint az egész ország a forradalom mellett állt, amit a legjobban az mutatott meg, hogy a falvakból sorra indultak teherautók kötszerrel és élelmiszerrel a szükséget szenvedő, a szabadságért harcoló fővárosba.

"1956 őszén a magyar nemzet a legszebb arcát mutatta, amelyre most, 67 évvel később okkal és joggal lehetünk büszkék, a világ pedig láthatta: a kommunizmus és a Szovjetunió nem legyőzhetetlen, sőt, olyan sebet kapott, amely nem fog behegedni soha" - jelentette ki.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy bár a forradalmat a Vörös Hadsereg és kollaboránsaik leverték, a győzelem nem az övék lett, hiszen nincs már Vörös Hadsereg és szovjet birodalom sem, "mi viszont itt vagyunk".

Nagy János szerint sokkal tartozunk '56 hőseinek. "Tartozunk azoknak, akik fegyverrel a kézben harcoltak az elnyomók ellen: Pongrátz Gergelynek, Szabó bácsinak, Wittner Máriának, a 16 évesen hősi halált halt Szakács Jenő vájártanulónak, a bonyhádi zománcgyár és cipőgyár ismeretlen munkásainak, a komlói bányászoknak, a névtelen pesti srácoknak, a rettenthetetlen mecseki láthatatlanoknak" - sorolta.

Hozzáfűzte, tartoznak azoknak is, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben: Gulyás Lajos református lelkipásztornak, Brusznyai Árpád veszprémi tanárnak, Domokos Piusznak és azon névtelen magyaroknak, akiknek sorsa a forradalom tisztaságára figyelmeztet.

Tartozunk nekik, mert bátorságuk, elkötelezettségük, szabadság- és hazaszeretetük évről- évre összehoz bennünket, hogy "újra kijelentsük: 1956 nem azt mutatta meg, milyenek vagyunk, hanem azt, milyenek lehetnénk". (MTI)

Varga Mihály: '56 üzenete a magyar érdek melletti kiállás

Ezerkilencszázötvenhat legmélyebb üzenete nem más, mint a magyar érdek, a magyarok igazsága melletti egyértelmű, tiszta és bátor kiállás - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján, hétfőn Pesterzsébeten.

A miniszter a pesterzsébeti Fidesz által rendezett, fáklyás felvonulást követő megemlékezésen a XX. kerületi Juta-dombi emlékműnél arról beszélt, a magyarság talán legkomorabb, éppen ezért legfelemelőbb nemzeti ünnepe október 23-a. Úgy vélte, az '56-os forradalomban azért jelenik meg markánsan a fájdalom és emelkedettség kettőssége, mert időben ez a legfiatalabb ünnepünk.

Varga Mihály szerint a szemtanúk és történészek munkája nyomán lassan kikristályosodik, hogy 1956 legmélyebb üzenete nem más, mint a magyar érdek, a magyarok igazsága melletti egyértelmű, tiszta és bátor kiállás.

Hozzátette: a magyarok már tudják, mi jelent a szuverenitás hiánya, a saját vélemény feladása, de "úgy tűnik, Európa még nem tudja, és ma is hasonló ideológiai kényszerpálya felé tántorog, mint egykor a szocialista tábor". "Nekünk van '56-unk, ezért mi könnyebben átlátjuk, merre szabad, lehet és merre nem szabad menni" - jegyezte meg.

Felidézte: Bibó István a kommunistákat "az ideológiai mindentudás megszállottjainak" nevezte. Hozzátette: ez a birodalmi gondolat ma a Nyugatról köszön vissza, a tagországokat az élet minden területén "egyenmegoldásokkal kínálgatják, a bevándorláspolitikától a genderideológián át az energiapolitikáig".
"Pedig a birodalmi törekvések Európa történetében mindig elbuktak, mert Európának a belső sokszínűség adja az erejét, identitását. Ha e karakterjegyet megszüntetjük, akkor az európai kultúra is megszűnik" - jegyezte meg. Varga Mihály kiemelte: Európának ma közös érdeke, hogy megerősítse a nemzetállamokat, mert - mint mondta - vannak csak közösen megoldható problémák, de "az egyedi nézőpontok feladása a közös megoldást nem segíti, hanem egyenesen akadályozza".

Hozzátette: saját nemzeti történetünk rövid távon azt tanítja, a jó megoldások helyben születnek, azokat nem lehet távolról exportálni, középtávon pedig azt, hogy az európai nemzeteket nem lehet összekeverni. "Az Európa című festményben maguk a nemzetek a színek. Az európai érdek csak a nemzetállamok érdekéből vezethető le" - magyarázta. A politikus szerint a magyar történelem azt tanítja hosszú távon, hogy az idegen kultúrákat nagy számban nem lehet büntetlenül Európába importálni, "mert ezzel csak a festmény elszürkítését emeljük magasabb fordulatszámra".

Varga Mihály szerint a világban látható válságok ma csak tovább erősítik a nemzeti szuverenitás fontoságát, politikai és gazdasági téren is, miközben "a szankciók korában" ismét a blokkosodás veszélyes jeleit érzékeljük. Hozzátette: emellett "naponta kell harcolni a központosító törekvések ellen, egyre általánosabbak a tagállamot megkerülő politikai döntések az Európai Unióban".

Úgy vélte, 1956-ban a szocializmus állt szemben a keresztény hagyományokkal, "ma az egység nevében igyekeznek sajátos korlátok közé terelni a közgondolkodást". Hangsúlyozta: ezek a szándékok nem csak a mai nemzetállamokat sértik, "de a kommunizmussal szembeni egykori szabadságharcosok emlékét is".

ozzátette: jól felfogott érdekünk mellett emberi köteleség tudatunkban tartani az '56-os hősök belső motivációit.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormány kitart a nemzeti függetlenség több évszázados ideája mellett, amiért az '56-os hősök is harcoltak. Hozzátette: az '56-os hősök áldozata megköveteli, hogy a mindenkori magyar kormány döntései a magyar érdekeket szolgálják.

Ehhez hűen megvédjük Magyarország politikai és gazdasági szuverenitását és azért harcolunk, hogy a nemzeti érdekképviselet a jövőben is Európa-szerte erősödhessen - jelentette ki.

A megemlékezésen megkoszorúzta az emlékművet Varga Mihály mellett Szabados Ákos (független) polgármester, Földesi Gyula országgyűlési képviselő, a Fidesz pesterzsébeti szervezetének elnöke és helyi társadalmi szervezetek képviselői. (MTI)

Hollik István: a kormánypártok méltósággal ünnepeltek

A kormánypártok méltósággal ünnepelték az 56-os forradalom és szabadságharc évfordulóját - írta Facebook-oldalán a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Hollik István hozzátette: "a baloldal viszont ismét bizonyította, hogy csak balhézni és rongálni tud emlékezés helyett". (MTI)

Vitályos Eszter: a magyarok mindig Istent, a hazát és a családjukat fogják választani

Legyen bármilyen nehéz is, a magyarok mindig Istent, a hazát és a családjukat fogják választani, ez 1956 üzenete a mai magyaroknak - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője Visegrádon hétfőn.

Vitályos Eszter ünnepi beszédében kiemelte, hogy az örökül kapott szabadság és a megannyi véráldozat útján megőrzött becsület akkor ér valamit, ha az utódok sem a könnyebb utat választják. Ha elhiszik, hogy képesek szabadon, önállóan és erősen tekinteni a jövőbe, mert ahogyan 1956 hősei a következő generációk jövőjéért, "úgy mi a saját gyermekeinkért és unokáink jövőjéért vagyunk felelősek" - mondta.

Ehhez pedig mindenkire szükség van - hangsúlyozta, hozzátéve: "legyünk mi a fény, amely ha kell, a Műegyetemtől a Kossuth térig, Visegrádtól Szentendréig, Magyarországtól Európa szívéig világít, akkor leszünk méltók a hősök áldozatára".

Ha nem ezt teszik a ma nemzedékei, az 56-os hősök emlékét sértik, és a pesti utcák fagyosak és üresek maradnak örökre - fogalmazott.

Ma azokra a magyar hősökre emlékezik az ország, akik nem féltek az igazságért kiállni, akik életüket áldozták a hazáért - mondta Eőry Dénes, a város független polgármester, aki úgy folytatta, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy ma demokratikus keretek között élhetünk.

Minden megemlékezés tovább erősíti a szabadságba vetett hitet - hangoztatta -, és erre az erőre nagy szükség van, hiszen újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézni, és ebben a helyzetben kizárólag egy erős nemzeti kormány és Magyarország polgárainak példaértékű összefogása jelenthet védőbástyát.

A forradalom és szabadságharc hőseinek kiállása és hite a jelen és a jövő nemzedék számára egyaránt példa - hívta fel a figyelmet. (MTI)

Magyar Levente: 1956 a magyar nemzeti közösségek örökérvényű erkölcsi fáklyája

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára szerint 1956 sűríti mindazon erényeket, amelyek átsegítették a magyarokat nemzeti történelmük véres megpróbáltatássorozatán, stabil támpontot jelent az egyre zavarosabb világban és örökérvényű erkölcsi fáklyaként világítja be a járandó utat a magyar nemzeti közösségek számára.

Magyar Levente hétfőn a Kolozsvári Állami Magyar Színházban rendezett október 23-i megemlékezésen rámutatott: felemelő érzés a magyarság össznemzeti ünnepét a külhoni magyarok körében megülni, akik anyaországi nemzettársaiknál sokszor mélyebben, tudatosabban, és példaértékű méltósággal ápolják nemzeti örökségüket.

Kifejtette: a közép-európai népeknek - és a magyaroknak kiváltképp - sokkal intenzívebben benne élnek a történelemben, mint a "kevésbé hányatott sorsú európai népek": a múlt lezáratlanságának érzésével kell együtt élniük, a sztálinista terror, a kitelepítések, a második világháború pusztítása, a zsidóüldözések emléke, és a szétszakítottság még ma is élő százezrek alapvető élménye, mindezt pedig a nyugatiak nem értik.

Magyar Levente szerint 1956 a magyar nemzet történelmének egyedülálló tisztaságú kristályosodási pontja, a hit, a remény és a szeretet együttállásának kegyelmi pillanata: azé a hité, amely a magyarok ősi szabadságvágyában mutatkozik meg, azé a reményé, amely a legyőzhetetlennek tűnő túlerővel is harcba száll és azé reményé, amely az együttérzésen és szolidaritáson is túlmutat, és az önfeláldozásban testesül meg - részletezte.

Megállapította: az utóbbi évek, hónapok eseményei azoknak is bebizonyították, hogy a történelemnek nincs vége, akik az elmúlt évtizedekben egyéni és nemzeti életstratégiát alapoztak erre, így a mostani "sötét időkben" kiemeleten fontossá vált 1956 iránymutatása. Közös önvizsgálatra kérte hallgatóságát: vajon az ő nemzedékük is készen áll-e arra, hogy az elődök magas mércéjéhez hasonlóan helytálljon, "ha érte is eljön az ő 56-ja".

"Valójában csak akkor van jogunk '56-ot megünnepelni, ha annak példáját magunkra nézve minimum irányadónak, de inkább egyenesen kötelezőnek érezzük" - szögezte le Magyar Levente.

Az ünnepségen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke "a magyar szabadság legsűrűbb hónapjának" nevezte az októbert, amikor mindössze 17 nap választja el egymástól az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverésének és az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóját. Rámutatott: az erdélyi magyaroknak különösen fontos a szabadságharcra, az '56-os forradalomra való emlékezés, hiszen a magyar szabadságharcok történetei erdélyi történetek, közös magyar történetek is.
"A '48-49-es szabadságharc pár száz kilométerrel odébb, Pesten kezdődött, de az utolsó nagy csatákat Erdélyben vívták, és Világosnál ért véget. A nagyszüleink és dédszüleink még ismertek honvédeket, és Gábor Áron, Bem apó történetein nőtt fel számos nemzedék; 1956 is pár száz kilométerrel odébb kezdődött, majd kicsit másként, de Erdélyben is zajlott" - állapította meg az RMDSZ elnöke. Felidézte: az egyetemisták Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Bukarestben szolidárisak voltak a budapesti szabadságharcosokkal, szervezkedtek és reménykedtek a változásban.

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarok egyéni és közösségi szabadságába lépten-nyomon belegázolnak ma is, ezért az érte vívott küzdelemnek folyamatosnak kell lennie.

"Ebben a hónapban a legsűrűbb a szabadság a levegőben. Merítsünk erőt belőle az év többi napjára is!" - zárta beszédét az RMDSZ elnöke a kolozsvári megemlékezésen, ahol - a köszöntőket követően - bemutatták az 1957-ben 24 évesen kivégzett forradalmár, szigorló orvos Tóth Ilona életéről szóló Őrizd a lángot! című rockoperát.

Kolozsváron hétfőn egész napos rendezvénysorozattal emlékeztek meg az 1956-os forradalom kitöréséről: délben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán rendeztek tudományos konferenciát, kora délután a belvárosi unitárius templomban tartottak az '56-os hősök emlékét idéző ökumenikus istentiszteletet.

A sétatéri '56-os emlékműnél rendezett koszorúzáson Dávid Gyula, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett irodalomtörténész, volt politikai elítélt elevenítette fel az 1956-os magyar forradalom által Romániában kiváltott szolidaritási hullámot és az erdélyi magyarság ellen ennek ürügyén indult megtorlást.
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban rendezett gála után a megemlékezéseket fáklyás felvonulás zárta a színháztól Mátyás király szülőházáig, illetve a Házsongárdi temetőig terjedő útvonalon. (MTI)

Karácsony Gergely: Az állam ma részvénytársaság, de Budapest köztársaság, és az is marad

Nem engednünk '56-ból, nem engedünk '89-ből és nem engedünk abból, hogy hazánk egyszer a szabad és egyenlő polgárok közös otthona, köztársaság legyen - mondta a főpolgármester hétfőn, a fővárosi önkormányzat és civil szervezetek az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott budapesti ünnepi demonstrációján, amelyen bejelentette: vállalja, hogy létrehozza az ellenzéki pártok budapesti szövetségét a jövő évi önkormányzati választásra.

Karácsony Gergely az Oktogonnál, Szabadság! Érted. címmel meghirdetett rendezvényen úgy fogalmazott: "Október 23-a a köztársaság ünnepe: az 1956-os forradalomban születetett köztársaságé, az 1989. október 23-án kiáltott harmadik magyar köztársaságé, és azé a negyedik köztársaságé, amit a szívünkben hordunk."

Köztársaságban élni annyit tesz, hogy igyekszünk jól bánni egymással - mondta a főpolgármester, hozzátéve: az 1956-os forradalom hősei ilyen közös hazát akartak.

Kiemelte, a forradalom szimbóluma, a lyukas zászló világos üzenet azóta is: "a nemzeti összetartozás csak akkor lehetséges, ha senki, semmilyen ideológia nevében, senkinek nem akarja megmondani azt, hogy hogyan kell szeretni a hazát".

Az '56-osok tudták, hogy csak bátor nemzet lehet szabad, és azt is, hogy csak az együvé tartozás ad egy nemzetnek bátorságot. Nem rajtuk múlt, hogy akkor ez a bátorság nem hozhatta el a szabadságot - mondta Karácsony Gergely, aki Faludy György versét idézve hangsúlyozta: 1956 azóta is csillag. "A magyar nemzet legszebb arca, amit csak akkor láthatunk meg, ha felemeljük a fejünk. Magas erkölcsi mérce. Csak remélni merem, hogy nem túlságosan magas" - fogalmazott.

Karácsony Gergely történelmi paradoxonnak nevezte, hogy 1956 Magyarországa hiába lett volna méltó rá, nem lehetett szabad, 1989 Magyarországa pedig hiába lehetett szabad, "bő három évtized tévelygései" után sajnos úgy tűnik, nem tudott elég méltó lenni rá.

Az 1989 és 2010 közötti harmadik köztársaság a magyar történelem legreménytelibb kísérlete volt annak, hogy mi, magyarok végre igazi köztársaságban élhessünk - mondta, majd úgy fogalmazott: "reménytelei kísérlet volt, de elbukott. Mi, magunk buktattuk meg, mert nem hittünk benne eléggé. Nem voltunk elég bátrak, márpedig gyáva népnek nincs hazája".

Karácsony Gergely kijelentette: a köztársaságot kivették az ország nevéből és lépésről lépésre kivették az állam működéséből is. "Ma az állam a köz társasága helyett részvénytársaság, a köz érdeke helyett a magánérdeket képviseli. Az állam oda nyomul be, ahol semmi keresnivalója, és kivonul onnan, ahol dolga lenne" - fogalmazott.

A főpolgármester szavai szerint a köztársaság ügye mégsem veszett el teljesen, csak egy kicsit illegalitásba vonult. Azt mondta, hiába száműzték a köztársaságot a törvényekből, ott van a tanárok és diákok mozgalmában, a szakszervezetekben, az elesetteket támogató civil szervezetekben, a környezetszennyező beruházások elleni tiltakozásokban, a polgárjogi mozgalmakban, a civil közösségben és a szabad önkormányzatokban.

Mint mondta, ma Budapesten nem az ellenzék van hatalmon, hanem a budapestiek. Ezért ma Budapest köztársaság, és az is marad - fűzte hozzá. Megjegyezte: amikor azt mondja, Budapest köztársaság, akkor nem azt mondja, hogy a főváros hátat fordít az országnak. "Épp ellenkezőleg, tudjuk, hogy a nemzet fővárosának lenni óriási felelősség, és Budapest 150 éve tudatában van ennek a felelősségnek."
A főpolgármester kijelentette: "Budapest erős, a Budapest-köztársaság erős és megingathatatlan, ez ad hitet minden magyarnak, hogy lesz még magyar köztársaság".

Szólt arról is, a rendezvény híd a köztársasági eszmét képviselő civilek és önkormányzatok között, ami nagyon fontos szövetség, de még nem teljes. A köztársasági oldal pártjainak is csatlakozniuk kell hozzá - mondta, majd úgy fogalmazott: "sajnos ők időnként azzal vannak elfoglalva, hogy ki közülük a legnagyobb kicsi és nem azzal, hogyan teszünk végre közösen nagy dolgokat".

Szerinte a jövő évi európai parlamenti és önkormányzati választás egy napra tétele "csapda", nem szabad belegyalogolniuk.

"Én vállalom, hogy heteken belül létrehozom az ellenzéki pártok budapesti szövetségét a jövő évi önkormányzati választásra" - közölte Karácsony Gergely, hozzátéve: azzal, akivel lehet.

Azt mondta: mindenki eldöntheti, hogy akar-e a közös sikerből részesedni, mert a köztársaság ügye a nemzet fővárosában igenis sikerre van ítélve.

A főváros ünnepségén a Tanítanék Mozgalom képviselői az oktatás tönkretételével vádolták a kormányt: bűnös abban, amit "a gyermekeinkkel és az oktatással tesz". Mint elmondták, elegük lett abból, ahogy a pedagógusokkal, a közalkalmazottakkal bánik a hatalom, ezért választották a polgári engedetlenség eszközét.
Miközben kereszténynek és családbarátnak mutatják magukat, erodálták az oktatást és a pedagógus szakma becsületét. A magyar iskola nem gondolkodni tanít - hangoztatták. (MTI)

Toroczkai: Kádári úton halad Orbán Viktor rendszere

Szerinte a kormányfő megfutamodott.

Ebben az évben is a Corvin közben tartotta ’56-os megemlékezését a Mi Hazánk, a helyszínen ezúttal is volt ágyúlövés a Telex tudósítása szerint.

A párt elnöke, Toroczkai László arról beszélt, hogy a Mi Hazánkon kívül egy párt sem emlékezik meg méltón ‘56-ról. Ezentúl még azt is mondta Toroczkai, hogy bár ‘56 központi eseményei Budapesten történtek, a kormányfő mégis „megfutamodott”, sőt, még a sajtót is kizárva, és Veszprémben mondott beszédet. A pártelnök hangsúlyozta, hogy nem „működtethetünk olyan propagandát Magyarországon, ami egyeduralomra tör”, és amely Toroczkai szerint olyan, mint amilyen a Kádár-rendszer médiája volt.

Azon az úton halad Orbán Viktor rendszere, ami a Kádár-rendszerben is volt

– mondta Toroczkai, aki szerint sem Gyurcsány, sem Orbán rendszere nem Magyarország jövője.

Előtte a párt parlamenti képviselője, Novák Előd azt mondta, hogy a Fidesz szégyene, hogy az ügynökaktákat még mindig nem hozták nyilvánosságra, ahogy a szovjet téri emlékmű is áll napjainkban is. „Kommunista luxusnyugdíjakkal élhetnek még itt emberek, például Szűcs Mátyás (…) vagy Schmidt Pál” – teszi hozzá Novák, aki szerint ezeket a problémákat már a rendszerváltáskor rendeznie kellett volna az első Orbán-kormánynak. Novák végül arról beszélt, hogy a magyar katonáknak „nincs helyük Izraelben és Irakban”, nekik ugyanis szerinte a déli határnál kéne szolgálnia. (24.hu)

Gyurcsány Ferenc a Városligetben: "október 23. megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni"

Az 1956-os forradalom 67. évfordulóján a volt miniszterelnök a Demokratikus Koalíció elnökeként tartotta meg szónoklatát a Városligetben.

A vasárnapi DK-születésnapi rendezvény után a Demokratikus Koalíció hétfőre, a nemzeti ünnepre is eseményt ígért, a városligeti ötvenhatos emlékműnél tartott eseményen Gyurcsány Ferenc pártelnök készült felszólalni.

Az ünnep szerinte, ha közös, egyesít bennünket - mondta a pártelnök.

"Ha ilyen az ünnep, akkor már jó pár éve bajban vagyunk" - fogalmazott beszédében. Szerinte fokozatosan kerültünk távol ettől az ünneptől és egymástól.

Úgy ítéli meg, "távol vagyunk egymástól" és "mást gondolunk az ünnepről", ezért október 23. "megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni", amit az is jelképez, hogy "nincs hivatalos állami ünnep", legfeljebb megemlékezések.

Gyurcsány Ferenc szerint - aki úgy érzi, ő azon kevesek közt van, akik őrzik az ünnep szellemiségét - ez a nap nem egységes a nemzet lelkében, szívében és agyában.

"A ma hatalmon lévők szerint történt valami akkor, szerintünk pedig akkor és most is történik" valami.

"A nyugat jelentette a reményt akkor is, és most is, ahogy Oroszország jelentette a veszélyt a függetlenségre akkor és most is.

Ezt hazudja el a mai hatalom, amely azt mondja, hogy Brüsszel, amely veszélyt jelent Európa szabad népeire" - fejtegette.

Szerinte az ötvenhatos forradalmárok sem akarták letenni a fegyvert a szovjet agresszorok előtt, hogy béketárgyalásokat folytassanak, hanem arra törekedtek, hogy visszaállítsák az ország integritását, függetlenségét.

Ha majd egyszer más lesz a világ, Gyurcsány Ferenc szerint újra kell majd tanulni október 23-át.

"Tisztelettel, megbecsüléssel emlékszünk arra a küzdelemre, a nemzeti szabadság és a demokratikus küzdelem panteonjába valónak gondoljuk a törekvéseket és benne a mártírhalált haltakat, köztük a törvényes miniszterelnököt és társait. Azt reméljük, hogy nagyon sokan, akik egy új hazára vágynak, az ötvenhatosokból erőt tudnak meríteni. Áldás legyen a hősökre, a mártírokra és Magyarországra" - zárta rövid beszédét a Városligetben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. (Infostart)