Drasztikusan csökkent a szociális ügyekre az egészségügyre fordított kiadások reálértéke az idei költségvetésben. A kilátások sem bíztatók, jövőre folytatódik a nadrágszíjhúzás.
GDP-arányosan 6 százalék körüli költségvetési kiigazításra kell sort keríteni néhány év leforgása alatt, ami nagy gazdaságpolitikai kihívás.
A kőkemény megszorítások lett 2023-ból a magas infláció miatt, bárhogy is igyekszik ezt tagadni az Orbán-kormány – erre világít rá a Pénzügyminisztérium (PM) első háromnegyedévi költségvetési beszámolója.
Szeptember végéig a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap szociális ellátásokra (családi, jövedelempótló támogatásokra, közgyógyellátásra 563 milliárd forintot költött – ez 4,5 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Mivel idén az infláció éves átlagban 17 százalék felett alakul, a szociális ellátások reálértéke 12 százalékkal csökken – derül ki a PM számaiból. Nem sokkal jobb a helyzet nyugdíjaknál sem: a nyugdíjkiadások ugyan 22,4 százalékkal emelkedtek, de a nyugdíjak csak 15 százalékkal nőttek januárban. A kormány novemberben fizeti ki az elmaradt 3,1 százalékos nyugdíjemelést – ám ezzel is épp csak teljesül a reálértékmegőrzés feltétele. (A nyugdíjkiadások azért nőttek ennél gyorsabban, mert a frissen megállapított nyugdíjak összege magasabb, mint az időközben elhunytaké volt). Tetten érhető a megszorítás az egészségügyben is: a gyógyító-megelőző kiadásokra az első kilenc hónapban az állam 1711,8 milliárd forintot költött, ez alig öt százalékkal magasabb összeg a tavalyi kiadásoknál, vagyis az egészségügyre fordított kiadások reálértéke is 12-13 százalékkal csökken az idén. Nem véletlen, hogy a kórházak tartozásai augusztus végén 79,6 milliárd forintra rúgtak.
A részben a kabinet által gerjesztett inflációs hullám teljesen szétzilálta a költségvetést: szeptemberben ugyan vékonyka 33,7 milliárd forintos többlettel zárt a büdzsé, de a kilenchavi hiány így is megközelítette a 3265 milliárd forintot, ami az eredetei éves terv 96 százaléka. A hiány már most 19 százalékkal magasabb a tavalyinál. A kormány nemrégiben be is jelentette, hogy nem tudja tartani a hiánycélját, ezért azt a GDP 3,9 százalékáról 5,2 százalékra emelte. Ezzel az év végi várható hiány a pénzforgalomban 4450 milliárd forintra emelkedhet, ami 1050 milliárd forinttal magasabb az eredeti tervnél.
A PM a tervezettnél lényegesen magasabb hiányt azzal magyarázza, hogy „elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciós politika kedvezőtlen világgazdasági környezetet és energiaválságot eredményezett”. A magas hiányt azzal is magyarázzák, hogy az első kilenc hónapban mintegy 1106 milliárd forintot fizetett ki az állam a rezsitámogatásokra. Ez igaz is, ám az érem másik oldala, hogy a kormány ezek fedezetére 900-1000 milliárd forintnyi különadót is kivetett, vagyis a hiány elszállása nem magyarázható a rezsitámogatásokkal.
Az ok sokkal prózaibb: a lakossági kereslet összeomlása, az adóbevételek elmaradása. A bevételi oldalon tervekhez képest már bő ezer milliárd forintnyi adó hiányzik, ennek tetemes része - 900-950 milliárd forint - az áfa. Január és szeptember között 5064 milliárd forint áfa folyt be az államkincstárba – ez 19,3 milliárd forinttal és 0,4 százalékkal magasabb, a tavalyi szeptember végi beszedéstől. Vagyis az áfabevételek reálértéke 17-18 százalékkal csökkent egy év alatt, és ezt csak részben magyarázza a kiskereskedelmi forgalom 10 százalék körüli visszaesése. A helyzet szeptemberben sem sokat javult, a kilencedik hónapban 711 milliárd áfa folyt be, ez 1,9 százalékkal magasabb a tavalyinál. Vagyis szeptemberben sem jött el a fogyasztási fordulat a boltokban, ami nem segíti a gazdasági növekedés beindulását sem. Ezzel szemben személyi jövedelemadóbevételek tartják magukat: az első kilenc hónapban beszedett 3214 milliárdnyi szja ugyan elmarad az időarányosan elvárható mértéktől, de lemaradás jóval kisebb, mint a többi adónemnél. Szeptemberben a szja-bevételek 16 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly, amely messze meghaladja az áfabevétel 0,4 százalékos növekedését.
Az idei költségvetés már elúszott a kormány nem is tudja korrigálni, nagy kérdés, hogy mit tesz a már elfogadott, de teljesen használhatatlan 2024-es költségvetési tervvel. (Azzal, hogy az idei áfabevételek 900-1000 milliárdoddal alacsonyabbak lesznek, a tervezési alap teljesen hibás.) Jövőre a kormány az államháztartási hiányt a GDP 5,2 százalékáról, 2,9 százalékra akarja lecsökkenteni, ami azt jelenti, hogy a megszorítás jövőre is folytatódik.
Az emelt hiánycél is nehezen tartható
Török Zoltán, Raiffeisen Bank elemzője szerint az idei új 5,2 százalékos hiánycél is ambiciózusnak tűnik, az csak akkor valósulhat meg, ha az utolsó negyedévben meglepően erős gazdasági fellendülés következne be. Külön problémát jelent az államadósság finanszírozási költségek meredek emelkedése a megugrott kamatkörnyezet miatt. Miközben a 2020-2021 során ennek a GDP arányos mértéke nem érte el a 2,5 százalékot, idén és jövőre már 4 százalék környékén fog mozogni. Vagyis úgy hajtja végre a költségvetési konszolidációt a kormány, hogy egy külső költségelem drámai mértékben emelkedik. Ez azt jelenti, hogy GDP-arányosan 6 százalék körüli költségvetési kiigazításra kell sort keríteni néhány év leforgása alatt, ami egyrészt komoly gazdaságpolitikai kihívás, másrészt jelentős mértékben csökkenti a gazdasági növekedési potenciált. Különösen akkor, ha mindezt részben ellensúlyozó uniós forrásokra sem lehet számítani. Éppen ezért van kitüntetett jelentősége annak, hogy mikor és mennyi EU forrás válik Magyarország számára hozzáférhetővé – fogalmazott Török Zoltán.
(Népszava)
