A bel- és igazságügyi miniszterek tanácsa két javaslatot is megvitatott, egyet a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények elleni fellépésről, egyet pedig az EU migrációs reformjáról.
A magyar álláspont egyik esetben sem volt sorsdöntő.
Az EU bel- és igazságügyi miniszterei találkoztak Brüsszelben. Az ülésnap két legfontosabb pontja a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról és az EU migrációs reformjáról szóló javaslatcsomag volt. A kettő közül a menekültügyi reform az, amely valamelyest vitatottnak számít, magyar szemszögből legalábbis biztosan. Az unió nagy erőkkel, és súlyos kompromisszumok árán próbálja tető alá hozni menekültügyi rendszerének reformját, ami változtatna a menedékkérők elbírálásának rendszerén, fellépne az embercsempészet ellen, és minden tagállamot kötelezne a teherviselésre a menekültek ellátásában - ez a sokat emlegetett kvótarendszer.
A tárgyalások menekültügyben szeptember 20-án akadtak el, amikor az Európai Parlament befagyasztotta azokat a menekültek elbírálását érintő szabályok miatt. A miniszterek mostani egyeztetése után azonban újraindulhatnak a tárgyalások, és a spanyol elnökség jó esélyt lát arra, hogy még az elnökségi ciklus, tehát 2023 vége előtt elfogadják a reformjavaslatot. Tehát a migrációs paktum célegyenesben van, bár ennek a magyar kormányzat nem örül, ők ugyanis ellenzik a javaslatot. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a magyar fél képviseletében elmondta, véleménye szerint a magyar határon lévő migránsok egyre szervezettebbek, egyre több náluk a fegyver, az embercsempészetben pedig afgán érdekek vették át az irányítást.
Egyre több lőfegyver és sorozatlövő fegyver van a határkerítésen áttörő embercsempészeknél és illegális migránsoknál, egyre agresszívebbek, egyre több a támadás a rendőrök ellen, a kerítés ellen, a járművek ellen.
- mondta Rétvári. Habár a magyar határon időnként valóban van példa fegyveres konfliktusra, a Rétvári által lefestett szervezett “militarizálódó” embercsempész bandák képe kissé talán drámai. De ha van militáns afgán embercsempész hálózat, ha nem, az EU javaslata erre választ adna. Az embercsempészet elleni fellépés ugyanis alapvető eleme a migrációs paktumnak. Ezt a határvédelem koordinálásával, a menekültek a határon történő gyors elbírálásával és ezáltal az embercsempészek feleslegessé tételével próbálnák elérni. A magyar álláspont szerint viszont a határvédelmen kívül minden intézkedés csak vonzóbbá tenné a migrációt és az embercsempészetet. Ez egy erősen kisebbségi kritika, olyannyira, hogy a migrációs reformmal kapcsolatban semely más EU tagállamnak nem volt hozzáfűznivalója. A magyarok pedig ezt a javaslatot nem vétózhatják meg, ugyanis a miniszterek az Európai Unió Tanácsában minősített többséggel szavaznak majd róla.
Egy másik javaslatot, ami a gyerekek online szexuális kizsákmányolását célozza viszont támogatni tudott a magyar miniszter. Rétvári szerint, ahogyan minden más jelenlévő szerint is, fontos a gyermekek védelme. Az EU azonban a magyar kormánnyal ellentétben nem az LMBTQ propagandától vagy a nemváltó műtétektől, hanem az online szexuális kizsákmányolástól és zaklatástól védené meg a gyerekeket. Ez ugyanis egy valódi probléma. Csak tavaly 684 gyerekek elleni szexuális visszaélést találtak az EU-ban, és ez vélhetően csak a jéghegy csúcsa. Felmérések szerint minden ötödik európai gyereket ér valamilyen szexuális kizsákmányolás, többségüket egy általuk ismert személy bántalmazza.
Az EU most szigorú szabályokat hozna az online szolgáltatókra, akiknek kockázatjelentési és ellenőrzési kötelezettségeit törvénybe iktatnák. Ezt a tagállamok kordinált szakértő szervei felügyelnék, és a problémás szolgáltatókkal jogi úton távolíttatanának el tartalmakat. (hvg.hu)
