Magyarországi szakasza jelentős részén már csak néhány 10 centiméterrel tartózkodik a valaha mért legalacsonyabb érték felett a Duna vízállása
A nemzeti ünnep hosszú hétvégéjén pedig számos mérési ponton e szint alá süllyedhet, írja a Portfolio.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Vízjelző Szolgálatának adatai alapján az aktuális vízállás az elmúlt két hét lassú apadását, illetve stagnálását követően mindegyik főbb hazai mérési ponton kevesebb mint 1 méterrel, de helyenként - például a Dunakanyarban, Pakson vagy Mohácsnál - már fél méterrel sem haladja meg a historikus mélypontot.
A szervezet egyhetes előrejelzése szerint a trend szombatig folytatódhat, így több ponton - például Vácnál, Adonynál vagy Paksnál - akár már OKTÓBER 21-ÉN A MÉRÉSEK TÖRTÉNETÉBEN FELJEGYZETT LEGKISEBB ÉRTÉK KÖRÜLI SZINTRE VAGY AZ ALÁ SÜLLYEDHET A VÍZÁLLÁS, mielőtt emelkedés indulhat. (A Tisza hazai szakaszának több hazai pontján hasonló a helyzet, de e folyó esetében az eltérő viszonyok miatt jóval változatosabb az összkép.)
A Duna vízgyűjtő területének jelentős részén hétvégén beköszöntő csapadékos idő azonban kedvezőbb esetben is csak kisebb mértékű és lassú vízállás-emelkedést hozhat a magyarországi szakasz nagy részén, de az előrejelzés alapján nagyjából Pakstól "lefelé" arra is van esély, hogy az esők csak a stagnáláshoz vagy a süllyedés sebességének fékezéséhez lesznek elegendőek.
Az elmúlt 500 év legsúlyosabb európai aszályát hozó tavalyi évben a kontinens számos nagy folyóján alakultak ki rendkívül alacsony vízállások, de a probléma sok helyen az idei nyáron is fennállt. A kontinens a korábbi évszázadokban átélt akár több évig elhúzódó hasonló helyzeteket, és a mostani vízhiányos állapot is valójában már 2018 óta tart.
Potenciálisan katasztrofális kimenetelű vízválság fenyeget?
Magyarországon ugyan az idei nyár csapadékosabb volt, mint a 2022-es, azonban az idei ősz már az ország területének zömén eddig kifejezetten száraz és nyáriasan meleg volt. Ez az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) aktuális talajnedvességi adatain is látszik, mindez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a folyókon esetlegesen érkező többlet víz az alsóbb szakaszokon gyorsan eltűnik.
Egyre nagyobb lehet az ingadozás a klímaváltozás miatt
Az alacsony folyó-vízállások Európában jelenleg máshol is problémákat okoznak, például a Rajnán, de Dél-Amerikában az Amazonas-vidéken északi részén egyébként jelenleg szintén rekord közeli mélységben tartózkodik a folyók vízállása, sőt, több folyó ki is száradt, társadalmi és természeti vészhelyzetet okozva a térségben.
Magyarországon és a Duna más szakaszain egyelőre nem kell hasonlóan súlyos helyzet kialakulásától tartani, de hosszabb távon a szélsőségesen aszályos és alacsony vízállású időszakok kialakulásának kockázatai emelkednek, és a korábban megszokottakkal szemben a jövőben Európában is egyre gyakrabban lehet számítani arra is, hogy az aszályos körülmények télen is fennmaradnak. A mind sűrűbben kialakuló hosszú csapadékmentes időszakok az olyan nagy európai folyók vízgyűjtő területeit is érinti, mint a Duna vagy a Rajna, amelyek hasonló okokból az Alpok gleccsereiből is egyre kevesebb utánpótlást kapnak.
Az európai folyókon egyre többször megfigyelhető extrém alacsony vízállások kialakulása összefügghet az éghajlat változásával.
A Meteorológiai Világszervezet napokban kiadott jelentése hangsúlyozza, az emberi tevékenység, illetve a klímaváltozás egyre ingadozóbbá teszi a víz globális körforgását. Bár hosszú távon a csapadék mennyisége nem feltétlen csökken az adott területeken, de az időben koncentráltabban, özönvízszerűen lezúduló esők vize viszonylag gyorsan le is folyik, ami akár árvizeket is okozhat, de huzamosabb ideig nem képes hozzájárulni a korábban megszokott magasabb folyóvízállásokhoz.
Túlbiztosítással tervezték a hazai erőművek hűtését
A szélsőségesen alacsony vízállások számos gazdasági szegmensben okoznak gondokat, mindenekelőtt az energiatermelésben és -ellátásban, de a folyami teherszállítást, az ivóvízellátást, az agráriumot és a turizmust is kedvezőtlenül érinti.
Magyarországon több olyan fontos erőmű működik, melyek hűtésében a folyóvíznek szerepe van. A nagyobb, 50 MW beépített teljesítmény feletti hazai erőművek közül a Gönyűi, a Kelenföldi, a Csepel II, a Dunamenti, valamint a Paksi Atomerőmű veszi a Dunából a hűtővizet.
A Tisza II Erőmű a Tisza vizét veszi igénybe, jelenleg nem üzemel. Az erőművek hűtését úgy tervezték, hogy az az addig mért legalacsonyabb vízállásnál kisebb vízállás esetén is megoldott legyen. A szélsőséges időjárás okozta folyóvíz-ingadozás mindeddig nem okozott jelentős műszaki, hűtési problémát, az erőművek alacsony vízállás esetén is megoldották operatív szinten a hűtést és a folyamatos termelést.
Mi van a Paksi Atomerőművel?
A Paksi Atomerőmű négy blokkjának hűtővíz-igénye másodpercenként körülbelül 100 köbméter, míg a Duna vízhozama a legalacsonyabb vízállása esetén 800 köbméter körül alakult.
A hűtésre szánt vizet az erőműhöz szállító csatornába csak addig jut be a víz, amíg a Duna paksi vízszintje nem süllyed az eddig mért legalacsonyabb érték alá körülbelül 1 méterrel. Ha ez megtörténne, árvízvédelmi szivattyúkkal akkor is el tudnák látni ugyan a blokkok biztonsági hűtéséhez szükséges 10 köbméter/másodperces igényt, de ez csak a nem üzemelő blokkok számára lenne elegendő - vagyis ebben az esetben le kellene állítani a teljes erőművet a biztonság érdekében. Ezzel a hazai áramtermelés mintegy 40%-a kiesne a rendszerből, ami rövid távon is rendkívüli helyzetet eredményezne.
Paks II két új blokkjának hűtéséhez 120-140 köbméterre lesz szükség másodpercenként, vagyis, ha a terv szerint körülbelül 2030-tól a 2050-es évekig egyszerre üzemel majd mind a hat blokk, a hűtővízigény 220-240 köbméter/másodperc körül alakul majd. Az előzőekre is tekintettel az új blokkok szivattyútelepe közel 2 méterrel mélyebbre kerül, mint a jelenlegi.
Már láthatáron a fordulat
Az OMSZ által a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései alapján közölt, a várható európai hőmérsékleti és csapadék anomáliát bemutató térképek szerint az október 23-i és 30-i héten, valamint részben ez után is kitarthat az esősebb időjárás Bajorországban, Csehországban, Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon, vagyis a Duna vízgyűjtő területének az itthoni szakasz vízállását meghatározó részén. Ez azt jelentheti, hogy a mostani hétvégén kezdődő vízállás-emelkedés a következő hetekben is folytatódhat, de megjegyzendő, hogy a csapadék előrejelzése még a hőmérsékleténél is bizonytalanabb, különösen hosszabb távon. (HelloVidek)
