Egy norvég éghajlatkutató szerint annak ellenére van kevés esély arra, hogy csökkenjen a kibocsátás a tavalyihoz képest, hogy még két és fél hónap hátravan az évből.
Habár két és fél hónap még hátravan 2023-ból, az előrejelzések rendkívül borúlátók azzal kapcsolatban, hogy a klímaváltozás szempontjából milyen volt ez az év, írja az IFL Science. Várhatóan ez az év lesz a mérések kezdete óta az eddigi legmelegebb: a globális átlaghőmérséklet meghaladhatja az iparosodás előtti szinthez képest az 1,5 Celsius-fokot, míg a szén-dioxid-szennyezés 0,5 és 1,5 százalék közötti mértékben emelkedhet.
Már a tavalyi 36,8 gigatonnányi szén-dioxid kibocsátása is azt jelentette, hogy 0,9 százalékkal emelkedett a mennyiség az egy évvel korábbihoz képest. Bár a kibocsátás mértéke nem egyenletes az egyes ipari ágazatokban és bolygó régióiban, de még a legoptimistább becslések szerint is kevés, ami a visszaszorítás érdekében történik.
Nagyon valószínűtlen, hogy 2023-ban csökkenjen a kibocsátás
– mondta Glen Peters, a norvégiai CICERO éghajlatkutató intézet kutatási igazgatója az AFP-nek.
„A globális fosszilis szén-dioxid-kibocsátásnak évente több mint 5 százalékkal kell csökkennie. Ez egyszerűen nem történik meg. Minden egyes év, amikor a kibocsátások tovább emelkednek, még nehezebbé teszi a párizsi célok elérését, és még nagyobb hatással lesznek a világ éghajlatára” – írta a kutató a Twitteren a a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzései alapján.
Global fossil CO₂ emissions need to decline >5%/year. This is just not happening.
— Glen Peters (@Peters_Glen) October 16, 2023
Each year that emissions keep rising makes it even harder to reach the Paris targets & locks the world into even more climate impacts.
(preliminary 2023 estimate)https://t.co/OdCsfEbmEs pic.twitter.com/WEsvpujbtp
A szervezet szerint a megújuló energiaforrások térnyerésével a fosszilis tüzelőanyagok valószínűleg még ebben az évtizedben elérik a csúcspontjukat, ám a kormányok még mindig túl keveset tesznek a tiszta energiára átállás támogatásáért. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint a 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátás elérése ha nehezen is, de még megvalósíthatónak tűnik, amennyiben kellően gyorsan cselekszünk.
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény szigorú terveket határozott meg a globális átlaghőmérséklet emelkedésének korlátozására. A cél az, hogy a tendencia az iparosodás előtti átlaghoz képest 1,5 Celsius-fok alatt maradjon, de legalábbis ne haladja meg a 2 Celsius-fokot. Azonban úgy tűnik, hogy a legnagyobb környezetszennyezők nem tesznek meg mindent a megvalósítás érdekében. (szmo.hu)