A választáson az 1989-es rendszerváltás óta látott legnagyobb részvétel volt, 72,9 százalékos.
A Lengyelországban jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártnak 36,31 százalékos, a fő ellenzéki erőnek, a Polgári Koalíciónak (KO) pedig 29,8 százalékos a vasárnapi parlamenti választásokon szerzett támogatottsága a hétfő esti 8 órás részeredmények szerint.
A PKW a szavazókörök 91,88 százalékában feldolgozott eredmények alapján ismertette az adatokat.
A harmadik helyen a szavazatok 14,47 százalékával a szintén ellenzéki Harmadik Út (Trzecia Droga) állt.
A mostani adatok szerint átlépi még a parlamenti bejutási küszöböt a voksok 8,4 százalékával az Új Baloldal (Nowa Lewica), valamint a nemzeti radikális és újliberális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) is, ami 7,2 százalékon állt.
A fentiek alapján a Jaroslaw Kaczynski vezette
- PiS 196,
- a KO 158,
- a Harmadik Út 61,
- az Új Baloldal 30,
- a Konföderáció pedig 15 mandátumra számíthat.
(A többségi kormányzáshoz 231+1 mandátumra van szükség.)
A PKW szerint a végeredmény ismertetése keddre várható.
A szavazás alapján az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg. A szenátusi választáson a KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út közös jelöltekről állapodott meg. A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg.
Bár az alkotmánynak és a hagyományoknak megfelelően Andrzej Duda elnök valószínűleg a PiS-nek ad előbb kormányalakítási megbízást, inkább az Európai Tanács elnökségét is megjárt Donald Tusknak lehet esélye arra, hogy többséget hozzon össze maga mögött, és térhet vissza a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) élén. (Infostart)
