Arra, hogy az általuk ismert iskolákban hogyan változott a helyzet az elmúlt években, a megkérdezettek 56 százalék válaszolta azt, hogy rosszabb lett, 37 százalék szerint nem változott, 4 százalék szerint jobb lett.
Miközben a kormánypárti politikusok tagadják az országos szintű pedagógushiányt, sőt az erről szóló híradásokat álhírnek és „baloldali hergelésnek” tekintik, a magyarok ezt máshogy érzékelik. A Publicus Intézet friss, a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából kiderült, hogy azoknak a többsége (54 százaléka), akiknek van iskoláskorú, állami oktatási intézménybe járó hozzátartozójuk, úgy vélik, érzékelhető tanárhiány van az intézményekben. Ezzel szemben a megkérdezettek 38 százaléka válaszolt úgy, hogy nincs pedagógushiány abban az intézményben, ahova a gyermekük jár, további 8 százalék pedig vagy nem válaszolt, vagy nem tudja.
A megkérdezettek többsége, 51 százaléka igennel felelt arra a kérdésre is, előfordult-e olyan, hogy tanórák maradtak el szaktanárok hiánya miatt. A nemmel válaszolók aránya 37 százalék. Bár az oktatásirányítás szerint nincsenek gondok, az Orbán-kormány tavaly egyszerűsített a nyugdíjas pedagógusok alkalmazásának szabályain, illetve egyre gyakrabban fordul elő, hogy tanárszakos egyetemistákat hívnak az iskolákba tanítani. A Publicus felmérésében megkérdezettek 47 százaléka jelezte, tud arról, hogy nyugdíjas pedagógusok is tanítanak abban az iskolában, ahova gyermekük jár. A nemmel válaszolók aránya 20 százalék, 33 százaléknyian pedig vagy nem tudják, vagy nem akarták elmondani.
Egyetemista pedagógus-hallgatókról kevesebben tudnak: 26 százalék válaszolt igennel, 27 százalék nemmel arra a kérdésre, tanít-e az iskolában tanárszakos egyetemista. Ugyanakkor azok aránya, akik nem tudnak erről vagy nem válaszoltak, 47 százalék.
A parlament nyáron fogadta el a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt, ismertebb nevén státusztörvényt, amely életpályát ugyan nem, de több hátrányos rendelkezést tartalmaz a pedagógusokra nézve. Ennek hatására sok pedagógus döntött úgy, hogy megszünteti a jogviszonyát. A felmérésben megkérdezettek 55 százaléka igennel felelt arra a kérdésre, hogy nyáron vagy szeptemberben mondott-e fel tanár gyermeke iskolájában, 39 százalékuk pedig ismer olyan pedagógust is, aki kifejezetten a státusztörvény miatt mondott fel.
A válaszadók bő harmada, 36 százaléka jelezte azt is, hogy az iskolai oktatás mellett gyermekének különórákra kell járnia az iskolai tananyag elsajátítása céljából. Az erre vonatkozó kérdésre 64 százaléknyian válaszoltak nemmel. Azoknak a 89 százaléka, akiknek gyermeke különórákra jár, arról számoltak be, hogy tavaly óta megemelkedtek a különórák költségei. Hasonlóak a tapasztalatok a tanévkezdés költségeivel kapcsolatban is, a megkérdezettek 74 százaléka szerint az előző tanévhez képest többe került idén az iskolakezdés. A felmérésben résztvevőknél rákérdeztek arra is, szükség volt-e már arra, hogy gyermekük intézményét anyagilag vagy egyéb módon (pl. vécépapír, fénymásolópapír, kréta, tisztítószer vásárlása) támogassák: erre 52 százalék felelt igennel, mintegy 47 százalék pedig nemmel.
Idén a szokásosnál is később, nem sokkal tanévkezdés előtt, augusztus 22-én jelent meg a 2023/2024-es tanév rendje. Ez alapján a mostani tanévben hosszabb lesz a téli és a tavaszi szünet, a nyári szünet viszont egy héttel később kezdődik. A Publicus kutatásában résztvevők többségének (62 százalék) azonban nem okozott gondot a tanév rendjének kései kihirdetése, 31 százalékuk viszont érzett bizonytalanságot. Ugyanakkor egyforma arányban vannak azok, akik jónak, illetve rossznak tartják a hosszabb téli és tavaszi, valamint a rövidebb nyári szünetet: 44 százalék szerint ez inkább jó döntés volt a kormány részéről, 44 százalék pedig inkább nem ért vele egyet.
Arra, hogy az általuk ismert iskolákban hogyan változott a helyzet az elmúlt években, a megkérdezettek 56 százalék válaszolta azt, hogy rosszabb lett, 37 százalék szerint nem változott, 4 százalék szerint jobb lett. Ebben a kérdésben viszonylag nagy a politikai megosztottság: leginkább az ellenzéki szavazók (79 százalék) szerint lett rosszabb az iskolák helyzete, 21 százalékuk szerint nem változott semmi. Azt egy ellenzéki szavazó sem gondolja, hogy bármi javult volna. A Fidesz-KDNP támogatóinak 34 százaléka érzi úgy, hogy romlott a helyzet, többségük (57 százalék) szerint nem történt változás, 5 százalékuk viszont úgy érzi, jobbak lettek az iskolai körülmények. A bizonytalanok körében 49 százalék azoknak az aránya, akik szerint romlott az iskolák helyzete, 38 százalék nem érez változást, és vannak 4 százaléknyian, akik szerint javulás történt.
Módszertan: A Publicus Intézet telefonos adatfelvétele 2023. szeptember 4-9. között történt, a mintába 1000 fő került. A kutatás eredményeként kapott adatbázis a magyarországi felnőtt népességre életkor, nem és iskolázottság szerint reprezentatív.
(Népszava)