Míg 2010-ben nemzetközi, és a Fidesz-kormányhoz kevésbé kötődő magyar vállalatok voltak az építőipar legnagyobb szereplői, 2022-re teljesen leuralta a szektort a NER.
Bár a jelek szerint a felpörgő inflációban tavaly csökkent a kormányközeli vállalatok részesedése, a dominanciájuk így is rendkívül látványos. A 15 legnagyobb árbevételű cégből öt Mészáros Lőrincé, és további öt áll egyéb olyan vállalkozók tulajdonában, akik ismerten jó kapcsolatot ápolnak a kabinettel, illetve annak tagjaival. - írja a g7.hu
Simicska, Mészáros és a többiek
A lenti ábra a 15 legnagyobb építőipari vállalat sorrendjének alakulását mutatja 2010 és 2022 között. A változások követhetősége érdekében a tulajdonos típusa alapján eltérő színekkel jelöltük a különböző vállalatokat. A rózsaszínű vonalak a nemzetközi multik, a zöldek a nem kormányközeli tulajdonban lévő magyar cégek, míg a világoskékek azok a társaságok, amelyek NER-közeli vállalkozók tulajdonában állnak. Utóbbi körből a kék különböző árnyalataival kiemeltük a 2010-es évek elejét leuraló Simicska Lajoshoz köthető Közgépet, illetve a 2010-es évek második felétől felemelkedő Mészáros-cégeket.
Jól látszik, hogy a Fidesz 2010-es kormányra kerülése idején egyértelműen a nemzetközi vállalatok uralták a magyar piacot, illetve viszonylag sok a kabinethez nem köthető magyar cég is volt a Top 15-ben. Ez utóbbi persze nem meglepő, hiszen ekkor a Fidesz gazdasági holdudvara még sokkal kevésbé volt kiterjedt, a leköszönő politikai elité pedig még sokkal erősebb volt a jelenleginél.
A pártpénztárnok Simicska Lajos Közgépét már ekkor is egyértelműen kormányközeli vállalatnak lehetett tekinteni. Sok más cég azonban még nem tagozódott be az ebben az évben meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerébe, vagy nem vették még meg olyan vállalkozók, akikről mostanra egyértelműen kiderült, hogy közeli kapcsolatban állnak a kormányzattal. Ez valójában az ábra kiindulópontján világoskékkel jelölt kettő, mostanra egyértelműen NER-cégre is igaz valamennyire. A Market Zrt-ben ekkor még nem volt többségi tulajdonos Orbán Viktor túravezetője, Garancsi István, a Záév pedig nem állt Mészáros Lőrinc tulajdonában.
Ahogy teltek az évek úgy szaporodtak a legnagyobbak között az egyértelműen kormányközeli vállalatok. A 2010-es évek első felében különösen látványos volt a Közgép előretörése: Simicska Lajos cége lépte át először az évi 100 milliárdos árbevételt. Ám 2015-ben jött a nagy összeveszés Orbán Viktor, és egykori barátja között, és a Közgép két éven belül kizuhant a Top 15-ből. Ekkor kezdtek el feltörni a piacot ma uraló NER-cégek, és ekkor tűntek fel a legnagyobbak között a Mészáros-érdekeltségek is.
Tizenhatszoros növekedés
Mostanra a 15 legnagyobb építőipari társaság harmada az egykori felcsúti gázszerelőjé, és további harmada más kormányközeli vállalkozóké, így például a már említett Garancsi Istváné, a Szíjjártó Pétert jachtoztató Szíjj Lászlóé, vagy éppen a miniszterelnök vejével üzletelő Paár Attiláé.
Ez a tíz cég 2010 óta a tizenhatszorosára növelte a forgalmát, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy kettő olyan is akad köztük, amely még tíz évvel ezelőtt sem létezett. A tíz legnagyobb NER-es cég piaci részesedése az elmúlt években 8 és 10 százalék között mozgott, azaz az építőiparban minden tizenegyedik forint hozzájuk vándorolt.
Ha kiszélesítjük a kört az abszolút élmezőnyből kiszoruló kormányközeli cégekkel is, akkor ez az arány természetesen még magasabb.
A NER-es vállalatok az előző négy évben a teljes építőipar 11-15 százalékát ellenőrizhették.
Külön érdekes, hogy úgy sikerült ennyire leuralni 2022-re az építőipart, hogy becslésünk szerint tavaly csökkent a kormányközeli vállalatok piaci részesedése. Az előző év elég éles mozgásokat hozott a szektorban. Az árak drasztikusan emelkedtek, és kismértékben a volumen is nőtt ugyan, de ebből a szempontból az ágazat egyes szegmensei elég eltérően teljesítettek. Az épületek építése pörgött, ahogy a speciális szaképítési ágazat is, az egyéb építmények, így például az utak és vasutak területén azonban érezhető visszaesés volt. Márpedig az állami megrendelésből élő kormányközeli cégek elég jelentős része ez utóbbi szegmensben ténykedik.
Ez lehet a magyarázata a 2022-es részesedéscsökkenésnek. A látszólagos piacvesztés azonban nem jelenti azt, hogy az érintett vállalatoknál bármi probléma lenne. Egyrészt a közbeszerzésekből élő cégeknél az árbevétel az állami megrendelések alakulásától függően akár évről évre látványosan ingadozhat, és így komoly hatással lehet rá például az uniós pénzek elapadása. Másrészt, ahogy korábban többször bemutattuk, ezek a vállalatok nem csupán a növekedésük miatt tűnnek ki a szektorból: a hatékonyságuk és a jövedelmezőségük is kiemelkedő. Esetenként néhány tucat munkással csinálnak több tízmilliárdos forgalmat, bevételükből pedig sokkal több nyereség keletkezik, mint más építőipari vállalatoknál. (g7.hu)
