Exkluzív interjút adott az InfoRádiónak a friss Nobel-díjas Krausz Ferenc.
A fizikus arról beszélt, hogy az elismerésre nem lett volna esélye a magyarországi tanárai nélkül, de hozzátette, azért kellett elmennie az országból, mert a kutatásnak nem volt meg a feltételei, most viszont Szegeden kezdett új projektbe.
Az interjúban összefoglalta, hogy mi is volt az a felfedezés, amiért megkapta a Nobel-díjat. "2001-ben csapatommal nekünk sikerült első alkalommal úgynevezett attoszekundumos fényvillanásokat, lézerfény segítségével fényvillanásokat előállítani, amellyel első ízben nyílt meg a lehetőség a természet atommagon kívüli leggyorsabb folyamatainak, az elektronok mozgásának a vizsgálatára" - mondta.
Arra is kitért, hogy az azóta eltelt több mint 20 évben a technológia futótűzként terjedt el az egész világon. Időközben legalább ötven, de lehet, hogy közelebb van a százhoz azoknak a komoly, nemzetközi hírnevű kutatólaboratóriumoknak a száma, amelyeknél ez a technika időközben meghonosodott.
Az interjúban a kutató kitért arra is, hogy hárman kapták a fizikai Nobel-díjat, jól ismerték egymást, de konkrét együttműködés nem volt közöttük. "Ez is nagyon gyönyörű tulajdonsága a tudománynak, hogy kutatók, akik akár a világ legkülönbözőbb részein végeznek kutatásokat, úgy is alapvetően befolyásolni tudják egymás munkáját, hogy egymással soha nem találkoznak, vagy soha nem működnek közvetlenül együtt" - magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent az indulás, a magyarországi iskolai alapok, Krausz Ferenc kifejtette:
a magyarországi indulás volt a lehető legfontosabb ebben az egész történetben, ugyanis ha az indulás nem úgy zajlik le, ahogy lezajlott, akkor a többi az nem történt volna meg.
Felsorolta a meghatározó hazai tanárait az életében, majd kiemelte: az ilyen tanárok hatása egy fiatalember döntésére az ügyben, hogy ő mit kezd magával, egészen döntő jelentőségűek voltak.
Ezért is szeretnék apellálni mindenféle módon a politikai döntéshozókra, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a tanári szakma becsülete minél gyorsabban helyreálljon Magyarországon,
mert ha a jövőben nem lesznek Kiss tanár urak, Láng tanár urak, meg Vermes tanár urak, akkor nem lesznek magyar Nobel-díjasok sem, és ez még valószínűleg a legkisebb baj - fogalmazott a friss díjazott, utalva ezzel a pedagógusok helyzetére Magyarországon.
A HírTV-nek adott pénteki interjújában is hasonlóról beszélt. "Óriási a jelentősége annak, hogy ilyen kiváló tanáraink a jövőben is legyenek, és ennek megfelelően óriási a jelentősége annak is, hogy a tanári szakma becsületét minél előbb próbáljuk meg maximálisan helyreállítani" - idézte a Telex az interjút. A tévéműsorban arra is kitért, hogy a díjat azért nevezhetjük magyar díjnak, mert itt kapta meg Magyarországon a kiváló tanárai által azt az útravalót, ami egyáltalán eljuttatta a kísérleteihez. Arról is beszélt, hogy a jövő orvostudománya a megelőzésen fog alapulni.
Azt is kifejtette az Inforádiónak adott interjúban, hogy miért döntött úgy, hogy Ausztriába, majd Németországba megy dolgozni, kutatni. "Mert a körülmények Magyarországon annyira mostohák voltak. Ez a fajta kutatás, mint általában a kísérleti fizika, a legtöbb más területen is forrásigényes, a lehető legjobb műszerekre van ahhoz szükség, hogy világszínvonalú kutatást tudjunk végezni. Ezeknek a műszereknek a beszerzésére annak idején Magyarországon nem voltak meg a források. Olyan döntés előtt álltam, hogy itt maradok, és legjobb esetben középszinten tudok kutatást végezni, vagy megragadom a lehetőségét annak, hogy keressek egy olyan helyet, ahol megvannak a feltételek a világszínvonalú kutatáshoz. Igazából a kutatásnak csak akkor van értelme, ha megvan a lehetőségünk, az elszántságunk és az akaratunk is arra, hogy világszínvonalon tegyük. A középszerű kutatásnak nem sok értelme van" - mondta.
A Nobel-díjjal együtt járó pénzjutalom sorsáról is szólt. Elmondása szerint alapított még tavaly, a háború kitörése után egy egyesületet, amellyel kárpátaljai segélyszervezetekkel együttműködve az odaérkező menekült gyerekek, fiatalok, illetve a helyi gyerekek és fiatalok életkörülményeit, tanulási lehetőségeit szeretnék a lehetőségekhez mérten javítani.
Ezzel az egyesülettel szólítom meg a világ tudományos közvéleményét, különösképpen azt a hálózatot, amelyet személyesen ismerek a tudományos közösségen belül, és kérem őket arra, hogy támogassák ezt a kezdeményezést adományokkal, és az adományokat fordítjuk különféle segélyprogramokra, különösen fiatalok lehetőségeit, életkörülményeit, képzési lehetőségeit javító programokra, és itt van a legjobb hely az én díjaimból származó forrásoknak is - magyarázta. (Portfolio)
