3,9 helyett 5,2 százalékra módosította a kormány az idei költségvetési hiánycélt, most már csak az a kérdés, hogy ehhez kellenek-e még extra intézkedések.
Elengedte a kormány az idei költségvetési hiánycélt, amivel tovább nehezedik a jövő évi költségvetés helyzete is.
Mi történt? Kedd reggel közleményben jelentette be a Pénzügyminisztérium, hogy 5,2 százalékra módosítják az idei költségvetési hiánycélt.
- Ez 1 százalékponttal kevesebb, mint a tavalyi hiány, ahogy azt a közlemény hangsúlyozza, azt viszont nem említi, hogy 1,3 százalékponttal – mintegy 900 milliárd forinttal – magasabb, mint az idei eredeti 3,9 százalékos hiánycél.
Mit mondanak ők? A közlemény szerint az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt kialakult kedvezőtlen világgazdasági helyzet és energiaválság miatt van szükség a hiány elengedésére.
- Konkrétan a „rezsivédelem magas költségeit” és a „háború közvetlen közelségében a GDP 2 százalékát elérő honvédelmi kiadásokat” említi meg a Pénzügyminisztérium, a határvédelemre nem küldött 650 milliárd forint és a normál uniós pénzek hiánya mellett.
Előzmények: augusztusig teljesült az idénre tervezett hiány 97 százaléka, de az elemzők ekkor már hónapok óta számoltak azzal, hogy valószínűleg emelni kell majd az idei hiánycélt.
- Az OTP Elemzési Központ például már július elején azzal számolt, hogy extra intézkedések nélkül 3,9 helyett 6 százalék lehet a költségvetés hiánya, de augusztus elején a Bloomberg által felmért elemzői konszenzus is a tervezettnél nagyobb, 4,3 százalékos hiányra számított.
- A 2022 nyarán 3,5 százalékos hiánycéllal elfogadott idei költségvetés hiánycélját ezzel 2022 decembere után másodszor módosítják.
Felülnézet: a Pénzügyminisztérium által említett okok legfeljebb részben magyarázzák a költségvetési hiány idei elszállását.
- A két legnagyobb probléma, hogy az állam drágábban tudja finanszírozni a működését, elszálltak a kamatkiadások, és hogy a fogyasztás visszaesése miatt a vártnál jelentősen kevesebb az áfabevétel.
- Ezek mellett más fogyasztási típusú adókból (például jövedéki adó) is kevesebb pénz jön, és a kormány ilyen rossz helyzetben sem sajnálta a pénzt cégvásárlásokra (például 660 milliárdot a Vodafone-ra).
Igen, de: egyáltalán nem biztos, hogy a megemelt hiánycél mellett nem lesz szükség további egyenlegjavító intézkedésekre. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég új bankadó kivetését vetette fel, amit azonban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter cáfolt.
Miért fontos ez? Nő a magyar adósbesorolás leminősítésének esélye, ami a kamatkiadások további növekedését vonná maga után. Emiatt pedig a 2024-es, 2,9 százalékos hiánycél elérése is nehezebbé válna, bár Varga a Világgazdaságnak kedden azt mondta, ezt a célt tartják.
- Ezek mellett Magyarország a pandémia miatt felfüggesztett, de jövő tavasztól újrainduló uniós túlzottdeficit-eljárás alá is visszakerülhet, ami alapján az EU-tagállamok a 3 százalék feletti hiányok miatt egy idő után bírságolhatóak.
Tágabb kontextus: egyelőre viszont úgy tűnik, hogy sok uniós tagállamban csak lassabban áll vissza a járvány utáni költségvetési fegyelem. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése idén 27-ből 14 tagállam esetében, jövőre pedig 10 esetében számolt 3 százalék feletti hiánnyal.
- Ennek számos országban politikai okai is vannak, Franciaországban és Olaszországban például az infláció ellensúlyozására irányuló kormányzati kiadások miatt lesz magasabb a hiány.
- Horvátországban, Litvániában, Belgiumban és Ausztriában pedig választások lesznek, és a kormányok emiatt nehezen vehetők rá a kiadások csökkentésére, írja a Reuters.
(g7.hu)
