Nem fest rózsásan a helyzet a hazai szőlőtermelésben sem: a megnövekedett költségeiket nem tudták érvényesíteni a szőlészek az idei felvásárlási árakban, ráadásul a termés is kisebb a vártnál.
A borászok azonban nagyobb mértékben tudtak árat emelni itthon, mint az exportpiacokon.
A tokajit leszámítva a jelentősebb borvidékeken túl vannak a szüret felén a termelők, akiknek beszámolói szerint a munkák kezdete előtti bizakodásukhoz képest most már jóval alacsonyabbak a termésvárakozásaik, és csupán maximum a tavalyi mennyiségnek megfelelő szőlőtermést valószínűsítenek. Az idei szőlőtermesztést alapvetően határozta meg a sok eső, ami növényvédelmi problémákat okozott (előjött a lisztharmat és a peronoszpóra is), ami egyrészt jelentősen megemelte a termelési költségeket, másrészt pedig csökkentette a termésmennyiséget. Apadt a szőlőfürtök súlya az augusztus végi, szeptember eleji nagy hőség miatt is - írja a Világgazdaság.
Az agrártárca a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) az agrártárca kezdeményezésére idén mintegy 1,6 milliárd forintos keretösszeggel lepárlási támogatást hirdetett meg, amit legfeljebb 90 ezer hektoliter rozé- és vörösbor lepárlására lehet felhasználni. A HNT szerint nincsenek túl nagy készletek a pincékben, de a vörös- és a rozéborok iránti kereslet az utóbbi időben igencsak megcsappant. Ezért ezek készleteinek felvásárlásával azt szeretnék elérni, hogy a kékszőlőre is legyen felvásárló. A szüret már zajlik, a tapasztalatok szerint viszont az árak nem követik a jelentős költségnövekedéseket. A szakmabeliek úgy vélik, hogy emiatt az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.
Bajban az Egri borvidék?
Varga Dávid, az Egerszalóki Hegyközség borásza korábban azt mondta, hogy a kék szőlő iránt valóban megcsappant a kereslet, ami azért is aggasztó, mert a borvidék közel 70 százaléka kék szőlő ültetvény, tehát a kilátások sem épp a legjobbak ezek értékesítésére. A kilónkénti felvásárlási ár alig haladja meg a 110 forintot, ami szerinte a csak szőlőműveléssel foglalkozók számára veszteséget jelent.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) borpiaci jelentésében közölte, hogy a belföldön termelt és belföldön értékesített borok - a földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek - értékesítési ára idén január és augusztus között csaknem 14 százalékkal 29,1 ezer forintra emelkedett hektoliterenként, az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz viszonyítva. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérborok feldolgozói értékesítési ára közel 18 százalékkal, hektónként 26,4 ezer forintra, a vörös- és rozéboroké mintegy 14 százalékkal 31,3 ezer forintra növekedett.
Komoly visszaesés exportban és importban is
A KSH adataiból kiderült, hogy Magyarország bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt 2023. január–június időszakában, mennyiségben 9 százalékkal, értékben mintegy 5 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest. A borexport volumenben 10 százalékkal 510 ezer hektoliterre, értékben 4 százalékkal 19,5 milliárd forintra mérséklődött. A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb hányadát (74 százalék) a lédig borok tették ki, amelyek exportja 4 százalékkal 377,6 ezer hektoliterre csökkent a vizsgált időszakban.
A palackos borok kiszállítása 23 százalékkal (132,4 ezer hektoliter), értéke 8 százalékkal 10,3 milliárd forintra ereszkedett. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel mintegy 87 százalékát tették ki a megfigyelt periódusban. Mindemellett Magyarország borimportja 2023. január-június között 19,5 ezer hektoliterre csökkent, csaknem 27 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt. A palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke (2,1 milliárd forint/ hektoliter) nem változott számottevően a vizsgált időszakban. (Agrárszektor)
