Az elmúlt héten publikált közvélemény-kutatási adatokból mindössze az világos, hogy nagyon szoros a verseny az élen a szlovákiai parlamenti választáson ringbe lépő pártok között.
A Robert Fico által vezetett Smer-SD és a liberális PS vív az elsőségért, de jelen állás szerint a borítékolható, hogy patthelyzet alakulhat ki a voksolás követően.
Kétség sem férhet hozzá, Robert Fico volt szlovák miniszterelnök visszaküzdötte magát Szlovákia politikai elitjébe, azon belül is a közvélemény-kutatási eredmények élére. De legalábbis az élmezőny sűrűjébe.
Feledtetni tudta tehát a lakossággal, hogy öt évvel ezelőtt heves tüntetésekkel tették világossá, nem szeretnék az ország élén látni. A politikus 2018-ban kényszerült lemondani kormányfői posztjáról, a Jan Kuciák gyilkosság miatt. A 27 éves oknyomozó újságírót és menyasszonyát, Martina Kušnírova akkor ölték meg, mikor Kuciák az olasz maffia és a szlovák politikai vezetés kapcsolatáról szóló cikkbe kezdett bele. Sokan valószínűsítették, hogy a kormány vezetőinek, köztük Ficónak is kapcsolatai voltak Marián Kočnerrel, akit a gyilkosság megrendelésével vádoltak.
Mindettől függetlenül Fico és az általa vezetett Irány – Szlovák Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt jelenleg a népszerűségi listák élmezőnyének tagja. A kép egyelőre homályos, mindössze annyi jelenthető ki magabiztosan, hogy szoros a verseny a voksokért, de a legapróbb változások is még alaposabban felkavarhatják az amúgy sem kristálytiszta állást.
A Politico Poll of Polls szeptember 26-án, kedden frissített adatai szerint 20 százalékos a Smer-SD támogatottsága, míg a legfőbb rivális, a liberális Progresszív Szlovákia (PS) a szavazatok 18 százalékára számíthat. A szociáldemokrata párt (HLAS – sociálna demokracia) pedig kisebb lemaradással, 13 százalékos támogatottsággal a harmadik politikai erővé válhatnak.
Az AKO ügynökség szeptember 27-én, szerdán publikált közvélemény-kutatási adatai szerint a liberális PS vezet 18 százalékos támogatottsággal, őket követi a Smert-SD 17,7 százalékkal, és a szociáldemokraták a harmadik helyezettek 15 százalékkal.
Ettől függetlenül azonban a spanyolországihoz hasonló patthelyzet alakulhat ki Szlovákiában a hétvégi választások után.
Jelenleg magyar származású közgazdász van a kormányrúdnál
A szeptember végi előrehozott választást amiatt kellett kiírni, mert összeomlott a jobbközép szövetség, amely 2020-ban került az ország élére. Ezt követően Zuzana Caputová szlovák államfő a nemzetközi szinten inkább Ludovít Ódorként emlegetett Ódor Lajos közgazdászt nevezte ki májusban egy szakértői kormány és az ország élére.
A szlovák elnök elárulta, elsősorban azt várja az ügyvivő kabinettől, hogy addig, amíg fel nem áll az ősszel megválasztott kormány,
- segítséget nyújtsanak az infláció miatt megélhetési problémákkal küzdő lakosságnak;
- elkészítsék a 2024-es költségvetési terveket;
- fenntarthatóvá tegyék a költségvetést, valamint
- helyreállítsák a politikai nyugalmat az országban.
„A populizmus járványával állunk szemben. Ez olyan hazugságokkal terjed, amelyek egyesek számára több százszor ismételve igazsággá válnak. Elvárom, hogy Önök a jelenség ellensúlyozásán dolgozzanak” – hangsúlyozta az államfő Ódor Lajosnak a kinevezésekor.
Drámai kampány: hazugságok, befolyásolási vádak, tettlegesség
Az Európai Bizottság szeptemberben figyelmeztette a közösségi médiaóriásokat,
- az Alphabetet,
- a TikTokot és
- a Metát,
hogy többet kell tenniük azért, hogy elkerülhető legyen a külföldi beavatkozás a szlovákiai választásokba. Brüsszel leszögezte, ha nem sikerül megfelelően kezelniük a helyzetet, súlyos bírságokkal kell számolniuk.
Arra kérték a vállalatokat, hogy fordítsanak több forrást a a gyűlöletbeszéd, a dezinformáció és az oroszbarát propaganda visszaszorítására.
A szavazás nemcsak arról fog dönteni, hogy ki kormányozza a kevesebb mint hatmillió lakosú kis közép-európai országot, hanem azt is jelzi majd, hogy az Ukrajna megsegítésével szembeni ellenállás, amely jelenleg leginkább a politikai peremvidékre korlátozódik Európa-szerte, mainstream hozzáállássá válhat-e
– írja a The New York Times.
Fico ugyanis azt ígérte, ha rajta múlik, nem kap több szlovák fegyvert Kijev. „Ez egy békés ország, nem küldünk újabb adag muníciót Ukrajnának”.
A volt miniszterelnök egyébként szintén emlegetett befolyásolási kísérletet, bár ő nem orosz vonatkozásban. Fico a cseh elnök, Petr Pavel kijelentését bélyegezte befolyásolási kísérletnek. A prágai államfő kijelentette ugyanis, hogy „bizonyos mértékig megzavarhatja” a kétoldalú kapcsolatokat, ha Fico a hétvégi választások után visszatér a szlovák kormány élére.
A kampányidőszak ugyanakkor egyéb izgalmakat is felvonultatott: videó is készült arról, ahogy összeverekedett a volt szlovák kormányfő az ex-belügyminiszter. (Economx)
