Leginkább a Fidesz-KDNP-tábor morzsolódó párthűségéről tanúskodnak a Publicus által lapunk felkérésére a hazai rezsivel kapcsolatban ismét feltett kérdésekre adott válaszok.
Bár a Fidesz-KDNP-szavazók még mindig nagy többségben kiállnak a kabinet rezsiérvei mellett, a szakértők által többnyire cáfolt, de legalábbis méretes csúsztatásoknak nevezhető propagandatételektől az elmúlt két hónap során leginkább épp a kormány hívei pártoltak el – derül ki a Publicus Research által lapunk felkérésére készített májusi, illetve korábbi felméréseik összevetéséből. Ugyan a magas energiaárakért a kormánypártok szavazóinak még mindig 81 százaléka a „brüsszeli szankciókat” okolja, ez márciushoz képest 6 százalékpontos csökkenés, ami a különböző politikai csoportok közül messze a legjelentősebb változás. (Az ellenzékieknek 23, a bizonytalanoknak pedig 42 százaléka adott hasonló választ, ami nagyjából a korábbi szintnek felel meg.) A kérdésre nemmel válaszoló Fidesz-KDNP-hívek száma ugyanakkor 8-ról egész 16 százalékig ugrott. (Az ellenzékiek 74, a bizonytalanok pedig 47 százalékban tartják eme központi kormánypropagandatételt sületlenségnek, ami szintén némi emelkedés a korábbi hónapokhoz képest.)
Ezzel párhuzamosan, egyértelműen nő azok száma, akik szerint az Orbán-kormány is legalább ennyire okolható a magas rezsi miatt. (Ezt a feltevést már csak az is alátámasztja, hogy a lakossági rezsit az Orbán-kormány határozza meg. A kabinet, ebbéli jogával élve, tavaly augusztusban meg is többszörözte a háztartások átlagfogyasztás feletti díjait, amit a piaci árzuhanás ellenére sem csökkentenek.) Itt is a Fidesz-KDNP-hívek véleményváltozása a legszembetűnőbb: bár körükben még mindig csak 34 százalék véli felfedezni a hazai energiaárak mögött a szívüknek oly kedves kormány döntéseit, ez 4 százalékponttal meghaladja a márciusi értéket. Igaz, furamód kis mértékben, 61-ről 63 százalékra az elutasító választ adó kormányhívek aránya is nőtt. Vagyis e kellemetlen kérdés tekintetében leginkább az ingadozó Fidesz-KDNP-szavazók aránya csökkent. Míg a márciusi 76 százalékhoz képest e kérdés kapcsán a bizonytalan politikai kötődésűek 83 százaléka is jelentős ugrás, a feltevést helyeslő ellenzékiek 95 százalékos aránya lényegében az előző két felmérés szintje.
Bár a megkérdezettek közül Oroszországot változatlanul többen teszik inkább felelőssé a magas energiaárak miatt, mint nem, az elmúlt két hónap során az ukrajnai agresszor megítélése hajszállal mindhárom politikai csoport körében javult.
Furamód a Fidesz-KDNP-hívek és a bizonytalanok egyaránt 49-48 százalékban tartják Oroszországot is inkább felelősnek a magas rezsiszámlákért, míg az ellenzéki beállítottságúak körében ez az arány 68 százalék. Ugyanakkor az ív mindhárom csoport esetében hajszálnyi csökkenést mutat. A feltevést elutasítók aránya ugyanakkor a kormányhívek és a bizonytalanok körében is érzékelhetően, előbbieknél 47, utóbbiaknál 39 százalékra ugrott, míg az ellenzékiek 30 százaléka megfelel a korábbi szinteknek. (A valóság egyébként, hogy az európai energiaárak 2021 áprilisától 2022 augusztusáig tartó megtöbbszöröződése egyértelműen Vlagyimir Putyin orosz elnök lépéseinek hatása. Azt ugyanakkor, hogy a 2014-ben beállított, „rezsicsökkentett” energiatarifákat, több ezermilliárdos költségvetési támogatás révén, mindezen körülmények között is fenntartották, ellenben a vélt átlagfogyasztás feletti tarifákat a piaci árugrásra hivatkozva tavaly augusztusban megtöbbszörözték, a tőzsdék azóta tartó zuhanását viszont már nem érvényesítették és a máig a tavalyi csúcsrezsit fizető vállalkozások zömét sem segítik állami támogatással, kifejezetten az Orbán-kormány döntése. A „brüsszeli szankciók” a hazai energiaárakra szakértők szerint jóval enyhébb, áttételes, ráadásul többnyire csökkentő hatást gyakorolnak.)
Összesítve egyébként mindhárom, az intézet által felvetett tényezőt sokan tartják felelősnek a magas energiaárakért, de a legkevésbé, 50 százalék alatti mértékben, a „brüsszeli szankciókat” hibáztatják.
Az előző felmérések 44 százalékáról 50 százalékra ugrott ama Fidesz-KDNP-hívek aránya is, akik szerint jelen helyzetben az Orbán-kormány, ha akarná, csökkenthetné a háztartások átlagfogyasztás feletti rezsijét. Furamód a helyeslő ellenzékiek 82, illetve bizonytalanok 71 százalékos aránya éppenséggel némi csökkenés. Míg tehát e kérdés tekintetében az elmúlt hónapok során a kormányhívek távolodtak a központi politikától, a többiek egy része éppenséggel egyre inkább kezdte átérezni az Orbán-kabinet ebbéli nehézségeit. Nemleges választ a Fidesz-KDNP-hívőknek 38, az ellenzékieknek 11, a bizonytalanoknak pedig 15 százaléka adott, ami nagyjából egyaránt a korábbi hónapok szintje.
A felmérés tanúsága szerint egyébként a kor előrehaladtával egyre kevesebben érzik az Orbán-kabinetet felelősnek az energiaárakért: míg az arány a 18-29 éveseknél 80, addig a 60 év felettiek körében 57 százalék.
Összességében a megkérdezettek 67 százaléka véli úgy, hogy az Orbán-kabinetnek lenne mozgástere csökkenteni a lakossági rezsit.
A támogatott mértéket a felmérés tanúsága szerint a háztartások 21 százalékának áram- vagy gázrezsije lépi át. Ez nyolc százalékpontos csökkenés márciushoz képest. Itt az arány a különböző megközelítések alapján a diplomások és a nem dolgozó nem nyugdíjasok esetében kiemelkedő. A háztartások havonta átlag 40 ezer forintot költenek energiára, ami két hónap alatt tíz százalékos emelkedés. A legtöbbet a kertes ház, a legkevesebbet a társasházi lakás viszi. A megkérdezettek tizede – a panellakók ötöde - havonta 10 ezer forintot se fizet az energiáért. A 11-20 ezer forintos havi költség leginkább a társasházi lakásokra jellemző. Havi 21-30 ezer forint pedig leginkább a kertes házak lakóit terheli. Amiként a legtöbb megkérdezett összesítve is ezt a választ x-elte. A családi házasok körében mindazonáltal kiemelkedő, 18 százalék a havi 51 ezernél többet fizetők aránya is. A tavaly augusztusi rezsiemelés előtti, havi költségről alkotott emlékek furamód változtak: az összeg ugyanis két hónap alatt 26 ezerről 38 ezerre ugrott. Azok számára, akik emelt díjat is fizetnek, 57 százaléknak – nemek szerinti felosztásban inkább a nőknek - nehézséget jelent azok fizetése.
A kutatás adatai
A Publicus Research május 29-e és június 2-a között 1009 fő bevonásával végzett telefonos, kérdőíves felmérést. A kutatás a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív. A megkérdezettek 53 százaléka nő, 29 százalék legfeljebb 8 általánost végzett, 22 százalék szakmunkás, 31 százalék érettségizett és 18 százalék diplomás. 18 százalék 18-29, 27 százalék 30-44, 26 százalék 45-59, 29 százalék pedig 60 éves vagy idősebb. 66 százalék gazdaságilag aktív, 28 százalék nyugdíjas, 5 százalék egyéb inaktív, egy százalék pedig munkanélküli. 32 százalék városban, 31 százalék községben, ötödük megyeszékhelyen, 17 százalék pedig Budapesten él.
(Népszava)