Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Hihetetlenül sokat dolgoznak a magyarok

Gazdaság
2023.09.29.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Magyarországon hetente átlagosan 39,6 órát dolgoznak a 20-64 év közötti foglalkoztatottak, ami a hatodik legtöbb heti munkaidőnek számít az EU-n belül – olvasható ki az Eurostat frissen megjelent, tavalyi évre vonatkozó adataiból.

Nálunk a heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya 95% körüli, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki. A hazai foglalkoztatottakon belül – szinte minden EU-tagállamhoz hasonlóan – az alkalmazottakkal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet hetente (41,3 órát). Az alkalmazottak pedig heti 39,5 órát dolgoznak itthon, ami ebben a foglalkoztatási formában a hatodik legmagasabb óraszámnak számít az EU-n belül.

Tavaly átlagosan heti 37,5 órát dolgoztak az EU-ban a 20-64 év közötti foglalkoztatottak – derül ki az Eurostat friss felméréséből, amely az átlagos munkaidőbe beszámítja a teljes állású foglalkoztatottak mellett a részmunkaidős munkavállalók által ledolgozott órákat, valamint a ki nem fizetett túlórákat is.

A tagállamok közül Görögországban volt a leghosszabb az átlagos heti munkaidő (41 óra), majd három kelet-európai tagország, Lengyelország (40,4 óra), illetve Románia és Bulgária (egyaránt 40,2 óra) következik a sorban. Ezzel szemben a legkevesebbet Hollandiában dolgoznak az emberek (átlag heti 33,2 órát), majd Németország (35,3 óra) és Dánia (35,4 óra) található a legkevesebb átlagos heti munkaidőt felmutató országok élmezőnyében.

MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS ÁTLAGHOZ KÉPEST MINTEGY 2 ÓRÁVAL TÖBB AZ ÁTLAGOS HETI MUNKAIDŐ, ÉS ALIG MARAD EL A 40 ÓRÁTÓL (39,6 ÓRA).

Ezzel hazánkban a hatodik leghosszabb az átlagos heti munkaidő az EU-n belül. A magyar mutatóval pontosan megegyező átalagos heti óraszámban dolgoznak még Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában is.

A részmunkaidősök aránya fontos tényező

A részmunkaidőben foglalkoztatottak arányának mértéke jelentősen befolyásolja, hogy egy adott országban átlagosan heti hány órát dolgoznak az emberek. Azokban a tagállamokban, ahol a részmunkaidős munkavállalók aránya magasabb, alacsonyabb az átlagos heti munkaórák száma a teljes munkaerő-állományra vetítve. Így nem véletlen, hogy átlagosan Hollandiában dolgoznak a legkevesebbet az emberek, hiszen ebben a nyugat-európai országban a legmagasabb az EU-n belül a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya (38,4% a tavalyi adatok szerint). Ezzel szemben Magyarországon a foglalkoztatottak 4,2%-a dolgozik részmunkaidőben a 2022-es adatok szerint, így ez az adat is jelentősen befolyásolja azt, hogy hazánkban az átlagos heti munkaidő a többi EU-tagállamhoz képest magasnak tekinthető.

Magyarországon a részmunkaidőben dolgozóknak átlagosan heti 22 óra munkaidejük, ami alig marad el az uniós átlagtól (22,5 óra). A teljes munkaidőben foglalkoztatottak pedig itthon átlagosan heti 40,4 órát dolgoznak, ami szintén alig tér el az EU átlagától (40,6 óra).

Nálunk 95% heti 40 vagy több órát dolgozik

Ha az alapján vizsgáljuk az adatokat, hogy az egyes országban a foglalkoztatottak legnagyobb hányada hány órát dolgozik egy héten, akkor azt látjuk, hogy 22 EU-tagállamban (köztük Magyarországon) a heti 40-44 órát dolgozó munkavállalók aránya a legnagyobb. 17 tagállamban a heti 40-44 órát dolgozók aránya meghaladja az 50%-ot, közülük hét kelet-európai tagországban (köztük Magyarországon) pedig a 80%-ot (hazánkban valójában 90% körüli a heti 40-44 órában foglalkoztatottak aránya). Összességében azt is ki lehet emelni, hogy A HETI 40 ÓRÁT VAGY ANNÁL TÖBBET DOLGOZÓK ARÁNYA MAGYARORSZÁGON MINTEGY 95%-OT TESZ KI, AMINÉL MAGASABB SZINT CSAK BULGÁRIÁBAN ÉS ROMÁNIÁBAN MUTATHATÓ KI.

Ezzel szemben Dániában, Franciaországban, Finnországban, Belgiumban és Írországban a foglalkoztatottak legtöbbje 35-39 órát dolgozik egy héten. Dániában az így dolgozók aránya meghaladja az 50%-ot.

Ha pedig azt nézzük, hogy mely tagállamban a legnagyobb a heti 50 óránál is többet dolgozók aránya, akkor az állapítható meg, hogy Görögországban, illetve Franciaországban a heti félszáz óránál is többet dolgozók részesedése meghaladja a 10%-ot (13,2%, illetve 10,4%). Ezzel szemben Hollandiában a foglalkoztatottak közel fele (45,6%) kevesebb mint 35 órát dolgozik egy héten, míg majdnem negyede (23,2%) 25 óránál kevesebbet.

 

A foglalkoztatás formáját tekintve az alkalmazottal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet egy héten, átlagosan 47,5 órát az EU-ban. Az alkalmazott nélküli önfoglalkoztatók esetében pedig 40,7 óra, míg az alkalmazottaknál 36,7 óra a heti átlagos munkaidő. Szinte minden EU-tagállamban az alkalmazottal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet hetente, így Magyarországon is. Nálunk 41,3 órát, ami jóval elmaradva az EU-átlagtól az ötödik legkevesebb óraszámnak számít. Az alkalmazott nélküli önfoglalkoztatók pedig itthon átlagosan heti 40,2 órát, míg az alkalmazottak heti 39,5 órát dolgoznak. Utóbbi mutató a hatodik legmagasabb óraszámnak számít az EU-n belül.

Részmunkaidőben jellemzően a nők többet dolgoznak

Az adatok nemi alapú vizsgálatánál az derül ki, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak minden tagországban heti több órában dolgoznak, mint a nők. Ez a különbség Írországban és Hollandiában a legnagyobb (4, illetve 3,7 óra), miközben Magyarországon alig van eltérés: itthon a teljes állású férfiak 40,6 órát dolgoznak hetente, míg a nők 40 órát. Az EU átlag mutatói e téren a férfiak esetében 41,3 órát, a nőknél 39,4 órát tesznek ki.

A RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATOTTAKNÁL VISZONT A LEGTÖBB TAGÁLLAMBAN, ÍGY MAGYARORSZÁGON IS A NŐK DOLGOZNAK TÖBBET HETI SZINTEN.

Nálunk 22,1 óra a nők mutatója, míg 21,6 óra a férfiaké. A két nem közötti eltérés hasonló az EU átlagában is (a nők 22,6, míg a férfiak 22,1 órát dolgoznak hetente részmunkaidőben).

Agrárium, építőipar – Itt a legmagasabb a heti munkaóraszám

Gazdasági szektorokat tekintve a teljes EU-t vizsgálva a mezőgazdaságot, erdészetet és a halászatot magába foglaló szektorban jellemző a leghosszabb átlagos heti munkaidő (42,8 óra), de az építőiparban és a bányászatban is meghaladja a heti 40 órát (40,5, illetve 40,1 óra). Ezzel szemben a legkevesebb heti munkaidőben az oktatás, illetve a kultúra, szórakoztatóipar terén foglalkoztatják a munkavállalókat (33,7, illetve 34,5 óra).  

A munkaidő kapcsán pár hete írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány egyik legfőbb és némileg figyelmen kívül hagyott következménye az eurózóna munkaerőpiacán az volt, hogy csökkent az egy foglalkoztatottra jutó ledolgozott munkaórák átlagos száma. A mutató 2013 és 2019 között meglehetősen stabil volt, majd a koronavírus-járvány idején jelentősen csökkent a munkaórák száma, amit elsősorban a szabadságkiadási programok tömeges igénybevétele okozott. A mutató még mostanra sem érte el az eurózónában a Covid időszaka előtti szintet, 2,2%-kal alacsonyabb annál. A 2013-2019 közötti időszakban ugyanis negyedévente átlagosan 395,4 munkaóra jutott egy foglalkoztatottra, míg jelenleg a mutató nem éri el a 390 órát. (Portfolio)

munka
munkaerőpiac
foglalkoztatott
munkaóra
részmunkaidő
MUNKAVÁLLALÓK
hr trend
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.09.29. - 14:45
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Veszedelmes vérszívók telepedtek meg Magyarországon

    Veszedelmes vérszívók telepedtek meg Magyarországon

  • Félmilliós fizetésemelést kapott Orbán Ráhel barátnője

    Félmilliós fizetésemelést kapott Orbán Ráhel barátnője

  • Molnár Áron Fidesz-szimpatizánsokba botlott

    Molnár Áron Fidesz-szimpatizánsokba botlott

  • Fideszes polgármester vallott a Fidesz országgyűlési képviselőjére

    Fideszes polgármester vallott a Fidesz országgyűlési képviselőjére

  • Itt a független benzinkutasok válasza a kormány ultimátumára

    Itt a független benzinkutasok válasza a kormány ultimátumára

  • Április utolsó vasárnapján ételt osztanak Debrecenben

    Április utolsó vasárnapján ételt osztanak Debrecenben

  • Egyre jobb idő lesz

    Egyre jobb idő lesz

  • Elutasították a tízmilliókkal megkent budapesti tankerületi gazdasági vezető fellebbezését

    Elutasították a tízmilliókkal megkent budapesti tankerületi gazdasági vezető fellebbezését

  • Szíjj László cége építheti a valaha volt legdrágább Duna-hidat Magyarországon

    Szíjj László cége építheti a valaha volt legdrágább Duna-hidat Magyarországon

  • Nőtt a drága kabriók iránti kereslet

    Nőtt a drága kabriók iránti kereslet

  • Gulyás Gergely: Magyar Péter nem hülye

    Gulyás Gergely: Magyar Péter nem hülye

  • Hadházy Ákos erkölcsi dillemába került Magyar Péterrel kapcsolatban

    Hadházy Ákos erkölcsi dillemába került Magyar Péterrel kapcsolatban

  • Szijjártó a magyar és azeri barátságot méltatta

    Szijjártó a magyar és azeri barátságot méltatta

  • Több sebből vérzik az Orbán-kormány törvényjavaslata, semmi köze nincs a valódi gyermekvédelemhez

    Több sebből vérzik az Orbán-kormány törvényjavaslata, semmi köze nincs a valódi gyermekvédelemhez

  • A verés módjaira okítja a szülőket egy vallásos nevelési könyv

    A verés módjaira okítja a szülőket egy vallásos nevelési könyv

  • Halálos vírus maradványait mutatták ki a bolti dobozos tejekben

    Halálos vírus maradványait mutatták ki a bolti dobozos tejekben

  • Váltás a NER-kommunikáció csúcsain

    Váltás a NER-kommunikáció csúcsain

  • Nyilvántartásba vette a HVB Kazincbarcikán a Városvédők Egyesület polgármester- és képviselőjelöltjeit

    Nyilvántartásba vette a HVB Kazincbarcikán a Városvédők Egyesület polgármester- és képviselőjelöltjeit

  • Meghátrálhat a Fidesz, mégsem lehet eladásra kötelezni bizonyos vállalatok tulajdonosait

    Meghátrálhat a Fidesz, mégsem lehet eladásra kötelezni bizonyos vállalatok tulajdonosait

  • Az államtitkár szerint nem kell megindokolniuk, hogy miért rúgták ki Tarr Zoltánt, miután felszólalt Magyar tüntetésén

    Az államtitkár szerint nem kell megindokolniuk, hogy miért rúgták ki Tarr Zoltánt, miután felszólalt Magyar tüntetésén

  • Felvillant a remény: lehozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről

    Felvillant a remény: lehozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element