Interjú a Kossuthon.
Nyugdíjkorrekció, infláció letörése, a jegybank bicskája, bérek növekedése, Ukrajna EU-csatlakozása, migrációs paktum - többek között ezekről a témákról fejtette ki véleményét a miniszterelnök a Kossuth Rádióban péntek reggel.
Nyugdíjkorrekció
Megengedheti-e magának a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormány a nyugdíjkorrekciót? – indította a szokásos péntek reggeli miniszterelnöki interjút a műsorvezető. Orbán Viktor szerint, ha a magyar költségvetésre ránézünk, láthatjuk, hogy mindig hiányra tervezik. Minden évben többet költünk, mint amennyit termelünk. A különbözetre pedig hitelt veszük fel. “Ez így van a kommunisták óta mindig. Akkor leszünk boldog nemzet, amikor a magyar költségvetés pluszban fog zárni” – fogalmazott a miniszterelnök. Megengedhetjük-e magunknak a nyugdíjkorrekciót? A válasz: nem. Meg kell-e tennünk, hogy nyugdíjkiegészítést adunk? A válasz: kötelességünk – mondta Orbán, hozzátéve, hogy a nyugdíjasok biztonságát fenn kell tartani a háborús időkben is.
Infláció
Mi jelenti a legnagyobb veszélyt az infláció megfékezésére? – jött a következő kérdés. Orbán kifejtette: “a kormány értelmesen viselkedik, a jegybank meg kezeli az inflációt”. “Nagy tudás a jegybanki tudás. Nem véletlen, hogy minden országban a legjobban fizettet állami alkalmazottak a jegybankokban dolgoznak, mert ott van a nagy pénzügyi tudás” – fogalmazott. De “a jegybank bicskája beletört az infláció letörésébe, de erről nem a jegybank tehet, mert neki nincs fejszéje. Ugyanis az infláció hatalmas fává terebélyesedett, aminek a ledöntéséhez fejszére van szükség. A kormánynak viszont van fejszéje és nekilátott a hatalmas fa lekaszabolásához például az árstopokkal, a kötelező akciókkal, az online árfigyelő rendszerrel.
Sanyargatni kezdtük az áruházláncokat
– mondta Orbán Viktor, majd gyorsan szelídített a kijelentésén, “megfogtuk a fülüket” – helyesbített.
Orbán szerint a fejszecsattogás meghozta az eredményt, és sikerrel jártunk, az infláció egyszámjegyű lesz év végéig.
Gazdasági növekedés
A miniszterelnök szerint a fő kérdés most az, hogy mikor indulhat meg a bérek, a gazdaság és a versenyképesség növekedése. Úgy látja, szeptemberben már jobban nőttek a bérek, mint az árak, megindult a növekedés is. Elmondta, látta nagy multinacionális cégek elemzéseit, amelyekben az áll, hogy a következő évben könnyen lehet, hogy Magyarországon lesz a legnagyobb gazdasági növekedés Európában. 2024 a gazdasági növekedés visszaépítésének éve lesz – mondta.
Orosz-ukrán háború
Tapasztalható egyfajta elbizonytalanodás nyugaton Ukrajnával kapcsolatban – vetette fel a műsorvezető az újabb témát. Orán kifejtette: nekünk kívülállóknak már a kezdetekkor az volt az érdekünk, hogy ezt az konfliktust elszigeteljük, a Nyugat viszont azt mondta, szálljunk be a háborúba, de ez téves elképzelés volt. “A politika nem fog tudni elszámolni az emberéletekkel. A legrosszabb érzéseim vannak továbbra is a háború folytatásával kapcsolatban” – mondta a miniszterelnök. Szerinte egyre modernebb, egyre veszélyesebb fegyvereket vetnek be, amelyek akár elérhetnek minket is.
Ukrajna EU-csatlakozása
Orbán kijelentette: ehhez minden uniós tagállamnak hozzá kell járulnia. A magyar parlamentben viszont egyáltalán nem tapasztalja ezt a vágyat. Orbán óvatos lenne ezzel kapcsolatban, mivel szerinte háborúban lévő országgal nem lenne szabad tárgyalást kezdeni a csatlakozásról, hiszen még Ukrajna területének méreteivel sem vagyunk tisztában.
Uniós források
Ami az ukránoknak járó pénzt illeti: egyszerűen elfogytunk, nincs pénz sem Magyarországon, sem az unióban Ukrajna támogatására. Ha az unió pénzt ad Ukrajnának, mi kapunk kevesebbet. Ukrajna soha nem fogja tudni visszafizetni ezeket a pénzeket. A gyerekeink, unokáink pénzét adjuk oda – fogalmazott Orbán.
Ami a Magyarországnak járó forrásokat illeti: miért nem kapjuk meg a pénzt? Orbán azt mondja, lehet, hogy ezek a pénzek már Ukrajnában vannak. De Brüsszel erről nem beszél világosan, erről nem látunk tisztán – tette hozzá.
Több mint 3 milliárd euróval tartozik Brüsszel Magyarországnak. Húzzák az időt, olyan kérdések megválaszolásától teszik függővé a kifizetést, amihez Brüsszelnek semmi köze – mondta Orbán. “Mikor lesz ennek vége? Én úgy látom, hogy a brüsszeli bürokraták az októberi lengyel választásokra várnak, mert szeretnék megbuktatni a konzervatív kormányt, baloldali lengyel kormányt akarnak, mert akkor Magyarország egyedül marad a Brüsszel elleni csatákban” – fogalmazott a miniszterelnök.
Migrációs paktum
“Ez a paktum egy hátrafelé tekintés. A migráció egy hosszabb távú, állandó veszély, ezzel nézünk szembe. Ezzel a kihívással nem tud mit kezdeni az Európai Unió” – mondta Orbán. Szerinte a migráció bűnözéssel, terrorcselekményekkel jár, kulturálisan különböző, együttélésre képtelen csoportok összeütközésével jár. Magyarország ezt el akarja kerülni. Mi meg tudtuk védeni magunkat eddig a migrációval szemben. Annak ellenére, hogy a magyar baloldal migrációpárti. A migrációt egyetlen módon lehet megállítani: ha meg akarod védeni magad a migrációval szemben, ne engedd be a migránsokat. Nem a bajt kellene ide hozni, hanem a segítséget oda vinni, ahonnan a migránsok érkeznek – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán szerint a Száhel-övezetben van a legnagyobb baj, Magyarország készen áll az ottani helyzet stabilizálásban. A migrációs paktum tekintetében számára a legfájdalmasabb nem a németek átállása, ugyanis szerinte Németország a második világháború óta egy korlátozott önállósággal rendelkező ország. “Ha háborút vesztesz, ez így szokott lenni” – fogalmazott. “Ami meglepett, hogy a szlovákok átálltak” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: “Szlovákia mindig kitartott a magyar és lengyel álláspont mellett. (…) A szlovákok a szomszédjaink. Az egy józan nép”. (Startlap)